Hamar kiderülhet, valójában mennyire családbarát a magyar kormány

Belenyúl a szabadságokba is az Unió

2019. április 8. Az Unió döntése alapján három éven belül kéthónapos szabadság jár majd a szülőknek a tagállamokban. Rugalmas munkarendről és az apáknak is kötelezően kiadandó legalább 10 napos távollétről is határoztak. Megnéztük, mi most a magyar gyakorlat.

A munka és a családi élet összeegyeztetését szolgáló szabályokat fogadtak el a múlt héten az Európai Parlamentben (az erről szóló tájékoztatót itt találja). A tagállamok szakminisztereivel informálisan már egyeztetett, és most 490 szavazattal, 82 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott új jogszabály minimumszinteket állapít meg a szabadságra. Az irányelveket a tagállamoknak három éven belül kell átültetniük saját jogrendjükbe.

Előírt új szabályok
Megnevezés	Részletek
Legalább tíznapos apasági szabadság	Betegszabadsággal megegyező bérezéssel a gyerek születésekor
Évente 2 hónap szülői szabadság	Mindkét szülőnek jár, az erre az időszakra kapható bért a tagállamok határozzák meg
Évente 5 nap gondozói szabadság	A háztartásában beteget, időset ellátónak jár
Rugalmas munkarend, távmunka	Kérelemre. Elvárás, hogy az elbíráláskor a munkáltató ne csak saját szempontjait vegye figyelembe

Mint az ülésen elhangzott (egy néppárti képviselői szájából): az irányelv lépést tesz a nemek közötti egyenlőség és az egyenlőbb felelősségelosztás felé. A nők az egyenlőtlenség kárvallottjaiként alacsonyabb fizetést és nyugdíjat kapnak, de ezekkel az új szabályokkal a munkapiacra visszalépve kiaknázhatják a bennük rejlő potenciált, míg az apáknak nagyobb szerep jut a gyermeknevelésben. Az irányelv az idősebb generációt gondozó családtagokat is segíti. Vagyis – hangsúlyozta David Casa – jó a férfiaknak, a nőknek, a családoknak és a gazdaságnak is.

Így néz ki jelenleg a magyar szabályozás

A magát előszeretettel családbarátként aposztrofáló magyar kormány finoman fogalmazva sem tündöklik a nők és férfiak között egyenlőtlenségek eltüntetésének élharcosaként. Az apai szabadság azonban már bekerült a magyar törvénybe. Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amit kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

Nagyon fontos, hogy az apai pótszabadságot nem a munkáltató, hanem az állam fizeti. A cég ezt 4 alkalommal – március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig és december 31-ig – kérelmezheti a székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervnél. A Kincstár a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról.

A tizenhat évesnél fiatalabb gyerek után Magyarországon jelenleg fejenként 2, de összesen legfeljebb 7 nap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Kifejezetten az anyákra is gondoltak a Munka törvénykönyvében (Mt.). Az előírás szerint munkavégzés alóli mentességet kap a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára. Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra is jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. Ez örökbefogadáskor is jár.

Kérésre kötelező (lenne) a részmunkaidő

A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra is jogosult, amit kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Nagyon kevesen tudják, hogy az Mt. arról is rendelkezik (61. § 3. bek.), hogy a munkáltató a dolgozó kérésére a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Elvben ez nagyon jó lenne a pici babákhoz, de nem minden cégnél hajlandóak akár a rendelkezés létéről is tudomást venni. Nem egy anyukától értesültünk arról, hogy főnöke úgy csinál, mintha nem részmunkaidőben dolgozna. Magyarul: kevesebbet keres, de munkaórában ugyanannyit várnak el tőle. Ez egyébként jól mutatja, hogy a szabályozás önmagában kevés, a megfelelő alkalmazáshoz a cégek kedvező hozzáállása is kell.

Fontos még, hogy a várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulásával alkalmazható, és nem rendelhető el éjszakai munka, rendkívüli munkaidő vagy készenlét. A gyermekét egyedül nevelőknek az utóbbihoz a gyerek 4 éves koráig (tehát még egy évig) hozzájárulásukat kell adniuk.