Van elemző, aki már márciusban kamatemelésre számít

Belendült az idén a drágulás

2019. március 8. Az árak alakulásának mélyebb folyamatait jelző maginfláció öt éve nem volt annyira magas, mint az idén februárban. A KSH friss adatai szerint a fogyasztói árak is a vártnál erőteljesebben emelkedtek. A nyugdíjasok még ennél is rosszabbul jártak.

Az üzemanyagok februári drágulása – állapította meg korábban az Azénpénzem.hu –előrevetítheti az infláció megugrását is. A KSH frissen közzétett adatai szerint az elemzők által várt 2,9 százalékkal szemben az év második hónapjában az árak 3,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A nyugdíjas infláció 3,2 százalék lett. Az élelmiszerekért 5,2 százalékkal, ezen belül az idényáras élelmiszerekért (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23,3, a lisztért 10,1, a péksüteményekért 9,7, a házon kívüli étkezésért 6,8, a kenyérért 6,7 százalékkal kellett többet fizetni.

Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője hangsúlyozta: negatív meglepetés az élelmiszerek oldaláról érkezett, ebben a csoportban ugyanis a drágulás havi üteme a januári 1 százalék után februárban további 1,5 százalékos lett. Németh Dávid, a K&H Bank vezetőelemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a GDP-növekedésben a termelési oldalon legnagyobb szerepet játszó piaci szolgáltatások adószűrt éves inflációja idén februárban 2008 óta nem látott szintre emelkedett.

Mit léphet a jegybank?

A mélyben zajló folyamatokat jobban megragadó maginfláció (ebből a gyors, illetve a szezonális árváltozásokat) 5 éves csúcsra ugorva, 3,5 százalékot tett ki. Utoljára 2013-ban mértek ekkora (pontosabban ennél kicsit magasabb) értéket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációról kiadott havi elemzésében megállapítja, a maginfláció emelkedését főként a feldolgozott élelmiszerek és az iparcikkek áremelkedése okozta.

A jegybank Németh Dávid szerint nehéz helyzetben van. Az inflációs nyomás ugyanis szigorítást követelne, ám a nemzetközi környezet kedvezőtlenebb, ami a laza monetáris feltételek fenntartását indokolhatná. A szakember úgy gondolja, hogy a gyorsuló inflációt mutató adatok ellenére sem fog számottevően szigorítani az MNB a következő három hónapban. A második negyedév vége felé elképzelhetőnek tartja, hogy az egynapos betéti kamat elhagyja a negatív tartományt. Nyeste Orsolya már a monetáris tanács márciusi ülésén elképzelhetőnek tartja a jelenleg -0,15 százalékon álló egynapos betéti kamat emelését.

Mint azonban az Erste elemzője hozzátette, a helyzetet bonyolítja, hogy az Európai Központi Bank tegnap napvilágra került várakozása szerint Európában egész évben stagnálhatnak a kamatok, vagyis elmaradhat a korábban őszre előrejelzett első kamatemelés. Ez a hazai inflációs kilátások szempontjából annyit jelent, hogy az importált infláció moderált maradhat, így az MNB-nek lesz tere arra, hogy a normalizáció folyamatát lassan hajtsa végre. A bank várakozása szerint így a 3 hónapos bankközi kamatok az év vége felé közelíthetik meg a jegybanki alapkamat szintjét.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: infláció, drágulás, árak, KSH, elemzők, MNB, kamat