Ha valaminek az áthárítását meg akarták tiltani, azt meg is tették

Belegebedhetünk majd az adókba?

Fotó: Máthé Zoltán, MTI

2014. november 4. Összegyűjtöttük, eddig mennyit húzhattak ki a zsebünkből különböző címeken. Az eddigi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, a jövőben a mostani elvonások megtartásával még legalább ekkora összeget kaphatunk a nyakunkba.

A netadó, illetve a jogszabályból való kivételével kapcsolatban eddig nem érkezett módosító a parlamenthez. Ez annak tükrében kifejezetten viccesnek tűnik, hogy a kétharmados jogalkotás során nem egyszer egyéni képviselői indítványokkal akár alapjaiban is átalakítottak törvényeket. Nem kell azonban izgulni, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten a Kossuth Rádiónak adott szokásos interjúban kijelentette: „az internetadót ebben a formában ma egész egyszerűen nem lehet bevezetni, így módosítani kell a parlament előtt fekvő adótörvény-javaslatot”.
Még aznap közölte a benyújtó (NGM), hogy a „vita félrecsúszott”, ezért kezdeményezte a távközlési törvény kiterjesztéséről szóló javaslat visszavonását. A paragrafusok farigcsálása most alighanem nem véletlenül nem éri el szokásos sebességét (pedig most elegendő lenne egy passzust egyszerűen visszavonni, de egyelőre Rogán korlátozó módosítója szerepel a visszavont javasatok között). Még nyilván keresik, honnan lehet összekaparni az így kieső 25 milliárdot.

Úgy tűnik azonban, nem csak ekkora összeg beszedéséről lehet a továbbiakban szó. A miniszterelnök ugyanis a már említett interjúban arról is beszélt, hogy néhány év alatt nullás egyenlegre kell jutnia a magyar költségvetésnek. Az egyik szakportál szerint a mostani 2015 évi tervszámok alapján ehhez 1200-1500 milliárd forintos kiigazító, illetve megszorító csomag kellene. (Képünkön a nemzetgazdasági miniszter épp átadja a házelnöknek a 2015. évi költségvetési törvényjavaslatot.) A kiadások csökkentését és így az egyenleg javítását pedig a gigantikus paksi beruházás és annak finanszírozása is átírja. Egyes vélemények szerint 400-450 milliárd forintos mozgásteret (ez praktikusan adóemelést jelenthet) kell megteremteni a büdzsében a projekthez ahhoz, hogy a jelenlegi szinten maradhasson a költségvetés hiánya.

A tranzakciós illeték valójában egy forgalmi típusú adó. Amint a távközlési vagy a biztosítási adó is. A kgfb-kampány mostani időszakában már érezni is lehet az adó bevezetésének „áldásos” hatását, ezt egyébként bárki jól láthatja akkor is, ha ránéz a biztosítási számlájára (abban külön feltűntetik az adót). A netes tüntetésekhez fűzött kommentárok között nem egy azt reklamálta, hogy miért nem a csúnya áthárítós multik ellen tiltakoznak az emberek. Ennyi erővel igazán lehetne azért is mozgalmat indítani, hogy a kereskedők egy az egyben ne érvényesítsék az áfát. Az árakat csökkentve kellene a fogyasztóknak megszabniuk (ők meg fizessék be a különbözetet, ahonnan tudják).

Egyre nagyobb teret kaphat a kormányzati kreativitás

Van tehát tér (és igény) a különböző elvonások kreatív alkalmazására. Ilyen lehetett volna a netadó, amellyel kapcsolatban azért nem árt rögzíteni: az eredetileg benyújtott javaslat finoman szólva is teljesen szakszerűtlen és átgondolatlan volt. Senki nem vette a fáradságot, hogy – ha már a kormányzati emberek ennyire elszakadtak a valóságtól – legalább néhány szakértőtől tájékozódjon arról, mi is a mennyi.

Tartani lehet attól, hogy ahogy szorítóbbá válik a szükség (a kormányzati nyilatkozatok alapján jelenleg nem ez a helyzet, hiszen „Magyarország jobban teljesít”), szaporodhatnak a hasonló javaslatok. Már csak azért is, mert eddig ezek igazán jól bejöttek.

A mellékelt táblázatban foglaltunk össze néhány, a jelenlegi kormány regnálása alatt bevezetett elvonást. Kizárólag ezek (márpedig az ingatlanadó és az egyéb helyi adók is jócskán megemelkedtek, a kilátásaink pedig nem jók) összesen majdnem 1500 milliárdot jelentettek a költségvetés számára. Megmaradásuk mellett minimum legalább még ennyire lesz majd szükség a következő években. Akárki akármit is mond, ez elég hátborzongató kilátás!

Nyilvánvalóan sokat hallhatjuk majd, hogy a különböző kivetések nem a polgárokat (feltűnt valakinek, hogy ez a kifejezés mennyire kikopott a közbeszédből?), hanem a multikat sújtják. Az igazság ezzel szemben az, hogy a szóbeli nyilatkozatokkal ellentétben sem a tranzakciós illeték, sem a távközlési, vagy biztosítási adó áthárítása nem tilos (ugyanez lett volna a netadóval). Amikor a jogszabályalkotók ilyen tilalmat akartak állítani, azt meg is tették. Az előbb említetteken belül kifejezetten jogszabály tette lehetetlenné a „pénzügyi rezsicsökkentés” áthárítását. A bankok tehát a havi legfeljebb két alkalommal végrehajtott 150 ezer forintos készpénzfelvétel adóját voltak mindenképpen kénytelenek lenyelni. Ilyenkor is lehetséges viszont (mint az meg is történt) például, hogy a betétkamatok egy kicsit jobban, a hitelkamatok, esetleg felárak pedig kevésbé csökkennek a reálisnál. Persze – mint arról már írtunk – közvetlen kedvezőtlen hatások is akadnak. Hasonló folyamatok lehetnek azonosíthatóak a különböző szektoradók mögött is (fejlesztések maradhatnak el, a dolgozói, beszállítói létszám lehet alacsonyabb – de nyilvánvalóan még lehetne sorolni).

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Különböző új elvonások

	Mióta*	Bevétel 2014. október 1-ig (mrd Ft)
Pénzügyi szervezetek különadója	2010. szeptember	704,3
Közműadó	2013. március	107,1
Reklámadó	2014. augusztus	1,3
Távközlési adó	2012. szeptember	101,2
Pénzügyi tranzakciós illeték	2013. február	467,2
Biztosítási adó	2013. február	48,3
ÖSSZESEN		1429,4
* amikor az első egymilliárd forintot meghaladó bevétel jelentkezett a költségvetésben