Beismerték: trükköztek az állampapírral

2018. március 2. Korábbi számításaink szerint a piaci hozam tíz-, húszszorosát fizető lakossági állampapírok negyede már nem a lakosság kezében van, az Államadósság Kezelő Központ azonban eddig elnézett a probléma mellett, sőt győzelmi jelentéseiben csak lakossági megtakarítókról beszélt. Most kiderült, már elkezdte visszavásárolni a bankoknál levő állampapírokat.

Évek óta sok-sok cikkben foglalkoztunk azzal, hogy a lakossági állampapírok egyre nagyobb része nem a lakosság kezében van. Már 2014 nyarán arról számoltunk be, hogy a néhány hónappal korábban bevezetett Bónusz államkötvényt valójában nem is a lakosság vásárolta, hanem sokkal inkább intézményi befektetők. Az ÁKK 2014 júliusában váratlanul lezárta az értékpapír értékesítését. Akkor az ÁKK azt közölte, hogy a papírokból olyanok is vehettek, akiknek nem szánták.
A trükközés azonban folytatódott, hiszen — mint megírtuk — kiderült, hogy néhány leleményes bank a privátbanki ügyfelek hitelezésével nemcsak az értékesített állampapírok állományát dobta meg, hanem a pénztárcáját is hizlalta az extra forgalmazói jutalék bezsebelésével. Vagyis hitelt adott az ügyfélnek, hogy vegyen lakossági állampapírt, amit aztán később megvásárolt tőle. Mindezt az állam számlájára.

Legutóbb arról írtunk, hogy soha nem látott mértékben, 1735 milliárd forinttal 6802,9 milliárd forintra nőtt 2017-ben a lakossági állampapírok állománya. Ugyanakkor az MNB adataiból az derült ki, hogy ebből csak 826 milliárd forint friss megtakarítást tettek a háztartások lakossági állampapírba, így év végére 5025 milliárd forintnyi volt a kezükben. Vagyis a tavalyi növekedés kevesebb, mint fele köszönhető a lakosságnak, és közel 1800 milliárd forint, a teljes állomány több mint negyede nem a háztartásoknál van. Csakhogy az ÁKK havonta közzétett győzelmi jelentéseiben rendre lakossági befektetőkről, hosszabb távú befektetést választó, így pénzügyileg egyre tudatosabb lakosságról dalolt. Ami az MNB számok tükrében egyszerűen nem igaz. Mivel feltételezzük, hogy az ÁKK nem tudatlan, arra kell gondolnunk, hogy eddig egyszerűen csúsztatott.

A lakossági állampapírok népszerűsége nem véletlen, hiszen a normál, 0,01 százalékos banki kamat helyett annak kétszázszorosát, 2 százalékot is megadják egy éves lekötésre. A piaci hozamoknál pedig – futamidőtől függően – tíz-, húszszor is többet kínálnak. Nagy tehát a kísértés. Hivatalosan önkormányzatok és nonprofit intézmények is vásárolhatnak belőle, mások viszont nem. A banki forgalmazóknál egyébként hivatalos formában úgy lehet lakossági állampapír, hogy visszavásárolják azoktól a megtakarítóktól, akik azt visszaváltanák. De, mint megírtuk, inkább trükkökhöz is folyamodtak.

Probléma lett, amiről nem szóltak

Az ÁKK sok éve azzal indokolja a hatalmas hozamkülönbséget a lakossági és nem lakossági állampapír között, hogy megéri, mert az államadósság finanszírozása sokkal biztonságosabb, ha jelentős a belföldi kisbefektetők szerepe, mert a legmegbízhatóbb újrabefektető a lakosság. Fontos pozitívum továbbá, hogy a kifizetett kamat minél nagyobb része belföldön kerüljön felhasználásra – írták még egy korábbi közleményben. Csakhogy a számokból az látszik, hogy a lakossági befektetők nem is egészen lakossági befektetők. Vagyis a magasabb hozam jelentős része nem a kisbefektetők zsebét hizlalja.

A Portfolio most arról ír, hogy piaci információik szerint az ÁKK nem hivatalos visszavásárlásba kezdett a bankoknál lévő lakossági állampapírokból, amit maga az ÁKK is megerősített. A portál úgy tudja, hogy a visszavásárlási aukció a piaci források szerint egyelőre nem kényszer, csupán lehetőség volt a pénzintézetek számára, bár sokan úgy látják, hogy azok a bankok, amelyek nem voltak hajlandóak egy forintnyi lakossági papírt sem visszaadni az ÁKK-nak, "feketelistára" kerültek az adósságkezelőnél.

Az ÁKK elismerte a portálnak, hogy sor került visszavásárlásra, aminek részletei üzleti, illetve értékpapírtitkot képeznek, és jövőben is sor kerülhet hasonló tranzakciókra. A visszavásárolt állományok csökkentik az államadósságot. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy már szűkítették a befektetői kört. Ugyanis a januárban indított, kétéves és hosszabb futamidejű állampapír sorozatokat már csak magánszemélyek vásárolhatják, vagyis önkormányzatok és non-profit szervezetek nem.

Ez persze még nem látszik a januári számokon – tesszük hozzá már mi. Hiszen csak januárban közel 205 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír-állomány, ami legnagyobb részt a Prémium Magyar Állampapírnak volt köszönhető. Mivel a korlátozás a korábbi sorozatokra még nem volt érvényben, és azok értékesítését csak a hónap vége fele zárták le, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a januári emelkedés nagyobb része sem a lakosságnak volt köszönhető.

A lakossági állampapírokra kínált kamatokat itt szedtük táblázatba.

Nézze meg a cikkhez illő karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: lakossági állampapír, MNB, ÁKK, államadósság, államkötvény, diszkont kincstárjegy, hozam, kamat