Nem lehet az időt és az energiát megspórolni a jó döntéshez

Befektetnél? Segítünk!

2014. április 10. A siralmas betéti kamatok miatt egyre többen teszik befektetési alapokba a pénzüket. A jó döntéshez viszont időt és energiát kell szánni a tájékozódásra. Összeszedtük, mit érdemes megfontolni, amikor bankbetétből kockázatosabb megtakarításra váltunk.

Ha már úgy döntünk, hogy bankbetét helyett kockázatosabb eszközökbe, mondjuk befektetési alapokba tesszük pénzünket, akkor nem árt egy kis időt szánni arra, hogy megismerjük, mibe is fektetünk. Ez nem könnyű feladat! Régóta jellemző tendencia a befektetési alapok piacán - és általában a befektetések területén - hogy az emberek a múltbéli hozamok alapján próbálnak meg arról tájékozódni, mibe érdemes tenni a pénzüket. Ezért jellemző, hogy a befektetési alapok közül általában az adott időszakban azokba áramlik több pénz a kisbefektetők részéről, amelyek az elmúlt 3, 6 hónapos, esetleg egyéves időtávon kedvező hozamot biztosítottak.

Ez azonban nem feltétlenül garancia a sikerre, hiszen a befektetési alapok közül nem mindig a legjobban kezelt vagy éppen a legjobb befektetési stratégiával rendelkező alapok termelnek kedvező hozamot. Elképzelhető, hogy az adott alap olyan eszközökbe fektetett, amelyeknek abban az időszakban éppen kedvezően alakult az áruk, a következő időszakban azonban ez már nem lesz igaz.

Ennek ellenére nem feltétlenül rossz döntés egy adott alap múltbéli hozamát vizsgálni akkor, amikor megvásárlásáról gondolkodunk, azonban a befektetés ennél alaposabb átgondolást igényelhet. Ezért nem árt, ha a megvásárolni kívánt alapok hozamát nem csak egy időszakra nézzük meg, hanem hosszabb időtávon is, esetleg összehasonlítva más alapokéval, amelyek hasonló befektetési politikát folytatnak. Másrészt, mivel kockázatosabb befektetésről van szó, arra is érdemes figyelni, hogy volt-e az alapnak a múltban olyan időszaka, amikor veszteségeket kellett elkönyvelnie, s ha igen, mekkorát.

Ennyit számít az időtáv

Jó példa erre, az egyik nemzetközi bank esete, aki a pénzügyi válságot követő tőzsdei felívelés első időszaka után egy speciális, közép-ázsiai részvényekbe fektető alapját ajánlotta a befektetők figyelmébe. A befektetői prezentáción az alap egy jegyre jutó nettó eszközértékéről szóló grafikon az elmúlt másfél éves árfolyam alakulását mutatta. Ez alapján bombajó befektetésnek tűnt az alap, hiszen a szerencsés időpontban vásárló befektetők akár 30-40 százalékos hozamot is elérhettek a befektetési jegyekkel másfél év leforgása alatt. A grafikonon azonban nem az alap indulás óta mutatott teljesítményét tüntették fel, hanem a 2009-es tőzsdei mélypont szerepelt kezdő időpontként. Az alap azonban 2007-ben indult, s ha valaki vette a fáradtságot, hogy az indulás óta bemutatott szereplésének is utánajárjon, kiderült, hogy az alap a 2007-es indulást követően a pénzügyi válság mélypontjáig értékének közel 50-60 százalékát elvesztette. Ehhez képest hiába volt jó a másfél éves teljesítmény, ez még mindig azt jelentette, hogy az induláskor bevásárló befektető az adott időpontban pénzének harmadát elveszítette. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a korábbi hozamokat ott megtalálja.)

Az adott alap befektetési politikájáról tehát érdemes tájékozódni, a Magyarországon bejegyzett alapok esetében a kezelési szabályzat erre jó lehetőséget biztosít. Ha valaki az ennek áttekintéséhez szükséges időt nem szeretné erre fordítani, érdemes lehet a kiemelt befektetői információkat áttekinteni, ahol többek között arról is tájékoztatást kaphat, hogy az adott alap saját csoportján belül mennyire tekinthető kockázatosnak. Külföldön bevett szokás, hogy az adott alap hozamának egyenletességét, az alap árfolyamának ingadozását bemutató úgynevezett sharp hányadost is közlik a befektetők számára, már az alapot reklámozó egyszerű prospektusban is. Szintén elterjedt,- Magyarországon még nem - az úgynevezett maximális veszteség feltüntetése. Ez azt mutatja, hogy az alap működése óta mekkora volt az a maximális veszteség, amelyet az alap befektetési jegyét megvásárló befektetőnek - ha virtuálisan is - de átmenetileg el kellett szenvednie.

Nézd a veszteségeket!

A magyar befektetési alapoknál is hasonló információkhoz juthatunk, ha nem is pontosan, de hozzávetőlegesen mindenképp, nem is olyan sok energiaráfordítással. A BAMOSZ honlapján (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) ugyanis kifejezetten jó szolgáltatásokat találhatunk, amelyekkel meg tudjuk vizsgálni egy adott alap teljesítményét, és össze is tudjuk azt hasonlítani más alapokéval. Érdemes lehet az adott alap árfolyamának grafikonját a lehetséges leghosszabb időszakra visszamenőlegesen szemügyre venni, ebből már első látásra fontos információkat szűrhet le az alapos befektető. Egyrészt azt, hogy az alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének gyarapodása mennyire volt kiegyensúlyozott, másrészt az is egyből látszik, hogy amikor esetleg rosszul pozicionálta magát az alap, az legfeljebb mekkora veszteséget jelenthetett a befektetőnek. A maximális veszteség feltérképezése azért is jó döntés, mert hiába tervezünk előre, az élet gyakran másképp alakul. Elképzelhető, hogy pont akkor van legégetőbb szükségünk az alapba fektetett pénzre, amikor az adott alap éppen rosszul teljesít, s nem az ideális időpontban kényszerülünk befektetési jegyeink eladására, s ekkor lehet, hogy azt veszteséggel kell megtennünk.

Nem feltételezzük azt, hogy a befektetési alapokat megvételre ajánló emberek, szervezetek, intézmények ne a befektetők érdekeit tartanák szem előtt. Ugyanakkor nem biztos, hogy ugyanazok a tényezők motiválják őket, mint a befektetési jegyet megvásárolni szándékozó befektetőt. Az illető kaphat jutalékot az általa értékesített alapok után, vagy a munkáltatójának származik ebből bevétele. Így ha meg is bízunk befektetési tanácsadónkban, mindenképp érdemes más forrásból, objektív tényezők alapján is tájékozódni arról, mit is veszünk.

A Befektetési alap rovatban egy éve követjük a legnagyobb pénzpiaci és kötvényalapok hozamát. Ezeket itt találhatóak.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: befektetési alap, BAMOSZ, kötvényalap, pénzpiaci alap