Berobbant az új befektetési termék a piacra

Bárki megveheti Kelet-Közép-Európa blue chipjeit egy termékben

Kovács-Kvotidián Máté,
az OTP Alapkezelő portfoliómenedzsere
2024. május 17. Április elejétől vásárolhatják meg a befektetők a kelet-közép-európai régió hét országának legnagyobb forgalmú és kapitalizációjú részvényeit magába foglaló, tőzsdén kereskedett befektetési alap befektetési jegyeit. Az OTP CETOP ETF-be már több mint 2,5 millió euró érkezett, Kovács-Kvotidián Máté, az OTP Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint az alap dinamikus növekedés előtt áll.

Hiánypótló termékként indult el április 8-án a Budapesti Értéktőzsdén az OTP CETOP ETF kereskedése, ami kifejezetten a kelet-közép-európai térségre fókuszáló tőzsdén kereskedett befektetési alap (ETF). A hazai pénzügyi piacon újdonságnak számító befektetési termékről és az első hónap kereskedésének tapasztalatairól Kovács-Kvotidián Mátét, az OTP Alapkezelő portfoliómenedzserét kérdeztük.

Azénpénzem: A világon egyre nagyobb szeletet szakítanak ki az ETF-ek a befektetésekből, ám Magyarországon mégis újdonságnak számít ez a forma. Mit kell tudni erről a befektetési termékről?

Kovács-Kvotidián Máté: Az Exchange Traded Fund (ETF), azaz a tőzsdén kereskedett befektetési alap egy olyan befektetési alap, ami egyben tőzsdei termék is. Míg a megszokott befektetési alapokat különböző forgalmazóknál, pénzügyi intézményeknél (például bankoknál) vásárolhatjuk meg, addig az ETF-ek esetében az alap befektetési jegyeit úgy lehet a tőzsdén adni-venni, mint egy részvényt. Így, ha vásárolni szeretnénk belőle, úgy juthatunk hozzá, mint más tőzsdei termékekhez, tehát befektetési szolgáltatókon keresztül a tőzsdén vehetünk ETF-et az éppen aktuális árfolyamon. Egy ilyen ETF már 2006. óta vásárolható a Budapesti Értéktőzsdén, szintén az OTP Alapkezelő terméke, az OTP BUX ETF, amellyel a BUX index részvénykosarába fektethetünk.

A: Milyen típusú az OTP CETOP ETF?
 
K.K.M: Ez az ETF egy olyan részvénybefektetési formát kínál a befektetőknek, amellyel egy lépésben, gyakorlatilag egy kapun keresztül a kelet-közép-európai régió hét legfontosabb tőzsdéjére lehet eljutni, és ezeken a tőzsdéken forgalmazott 25 blue chip részvényt lehet megvásárolni egy értékpapír formájában. Ez a befektetési alap ugyanis a Budapesti Értéktőzsde közép-európai blue chip indexének (CETOP) a februárban megújított és bevezetett valós idejű változatának, a CETOP NTR indexnek az összetevőit kitevő részvényeket vásárolja meg az indexnek megfelelő súlyozással.

A: Ez azt jelenti, hogy ha én veszek egy OTP CETOP ETF-et a tőzsdén, akkor azt a pénzt, amit fizetek érte, a befektetési alap kezelője ezekbe a részvényekbe fekteti?

K.K.M: A lényeget tekintve igen, bár ennél kissé bonyolultabb a helyzet. Ebben a modellben az OTP Bank treasuryje, az OTP Global Markets az árjegyző, az ügyfél tőle vásárolja meg az ETF-t a tőzsdén. Az árjegyző pedig nem a pénzt adja át nekünk, hanem az OTP Bankkal létrehozott automata kereskedési modell a CETOP NTR index összetevőjének megfelelően értékpapírostul, devizástól lekereskedi azt, és magát a részvénycsomagot adja át a befektetési alapnak.

A: Miből áll most ez a kosár, tehát milyen részvényeket vehetek így áttételesen?

K.K.M: A portfolióban jelenleg 23 részvény van, legfeljebb 25 lehet benne, de a nagyon kis súlyú papírokat az index kalibrálásakor kihagyják. A lengyel piac súlya 40 százalék (legfeljebb ennyi lehet egy piac súlya), ezt 7 részvény adja, ezen kívül 6 cseh, 5 román, 3 magyar (OTP, MOL, Richter) és egy-egy szlovén és horvát van benne. A legnagyobb súlyú papír az Erste Bank, kicsit több mint 11 százalékos súllyal, de az OTP Bank is ott van a nyomában. Fontos tudni, hogy ez egy banki-biztosítós túlsúlyos index, hiszen a régióban jelentősek ezek a papírok, így az index több mint 50 százalékát a pénzügyi szektor adja. De fontosak még az olaj-gázipari vállalatok, a közmű cégek, vagy a gyógyszergyártók, mint a magyar Richter és mellette a szlovén KRKA.

A Befektetési alapok rovat támogatója:


A: Kik vásárolhatják az OTP CETOP ETF-et, van-e bármilyen limit, hogy mekkora összeget lehet befektetni?

K.K.M: Egyáltalán nincs limit, bárki megvásárolhatja. Ugyanúgy lehet kereskedni vele, mint egy részvénnyel. Ha egy befektető egy darabot akar venni, akkor a tíz euró névértékű ETF-t megveheti az aktuális piaci árfolyamon, ez jelenleg mintegy 10,58 euró, mert egy hónap alatt 5 százalékot hozott. Sok, Nyugat-Európában vásárolható, hasonló ETF-fel szemben szándékosan alacsony névértéket határoztunk meg, így a magánszemély befektetők is könnyen tudják majd méretezni az ETF-re szánt megtakarításuk nagyságát, nincs belépési korlát.

A: Kik a termék célcsoportja? Kisbefektetők, privátbanki ügyfelek vagy intézményi befektetők?

K.K.M: Lakossági kisbefektetőknek, prémium, privátbanki és intézményi befektetőknek egyaránt érdekes lehet. Ugyanakkor nemcsak a hazai befektetőket célozzuk. A régió 11 országában meghatározó jelenléttel bíró OTP Bankcsoport is meg tud szólítani egy szélesebb befektetői réteget. Ugyancsak vonzó lehetőség lehet a nyugat-európai, tengerentúli és távol-keleti magán-, illetve intézményi befektetők számára is, akik nehézkesen érik el régiónk helyi piacait, vagy a távolság miatt, vagy azért, mert túl kicsi számukra egy-egy piac. Így viszont a régió legnagyobb forgalmú és kapitalizációjú részvényeihez juthatnak hozzá, nem kell ismerniük az egyedi papírokat, és diverzifikált lesz a befektetésük.

A: Mik a bevezetéstől eltelt bő egy hónap tapasztalatai?
 
K.K.M: Jelentős forgalma volt az alapnak. Egymillió euróval indult, és most már több mint három és fél millió euró van benne, közben a piacok is emelkedtek, tehát már szép hozamot is el lehetett érni. Én arra számítok, hogy az alapban lévő befektetés dinamikusan nő majd. Elkészült az angol nyelvű tájékoztató a külföldi befektetők számára, így akár az OTP régiós ügyfelei, akár amerikai vagy hongkongi befektetők figyelmét is felkeltheti, hogy ezen keresztül elérhetik a régiót.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok