Kétséges, hogy teljes pénzhez juthatnak a plasztikkal fizető Green-károsultak

Bankkártyával a csőd is megúszható?

Fotó: Azénpénzem

2017. augusztus 3. A Green Holidays károsultjai közül többen már az első pillanattól azt emlegették, hogy mivel a Malév csődjénél jól működött a kártyás visszatérítés, ennek be kell lépnie most is. A helyzet azonban – derítette ki az Azénpénzem.hu – közel sem ennyire egyszerű. Sőt, nagyon valószínű, hogy ez az út most nem igazán járható.

A Green Holidays mostani esete számos kérdést vethet fel (erről részletesen itt írtunk). A kezdeti bíztatások után végül még az utat ettől az utazási irodától csomagban vásárlók is legfeljebb befizetett pénzük feléhez juthatnak hozzá. Több olvasónk így most már elég türelmetlenül kérte, nézzünk utána, hogy mi a helyzet a kártyával fizetők pénzvisszatérítésével (chargeback) kapcsolatban. Meglehetősen hosszú és keserves próbálkozás után írhatunk most végre erről.

Elsősorban jó tisztázni, pontosan mi a chargeback. A kártyakibocsátó bankja akkor kezdeményezi ezt a tranzakciót, ha a kártyabirtokos ügyfele vitatja a tranzakciót, és az érvényes szabályok alapján megállapítható, hogy a követelés visszaterhelhető az elfogadóra, vagyis a vállalkozásra. Amennyiben tehát a vásárló bankkártyával rendezte a számlát, és úgy érzi, nem azt az összeget vonták le tőle, vagy nem kapta meg a terméket, vagy szerinte nem is vásárolt ilyen összegért, a saját bankjában eljárást indíthat, és visszakövetelheti a pénzét.

Jól látszik tehát, hogy az ilyen eljárás alapvetően nem csődök esetén tekinthető járható útnak. Logikus azonban, hogy ez mégis szóba kerül a Green Holidays károsultjai között, és terjed már az egyéb utakra befizetők körében is. Mindazok ugyanis, akik bankkártyájukkal vásároltak Malév jegyet, a légitársaság csődje után a repülőjegy teljes árának visszatérítését kezdeményezhették a bankkártyájukat kibocsátó banknál. Erről 2012 februárjában a Magyar Bankszövetség tett közzé tájékoztatót.

Kulcskérdésnek látszik az állami kapcsolat

Mint azonban most számunkra meglehetősen egyértelműen kiderült: jobb, ha a Green károsultjai egyáltalán nem számítanak semmilyen összehangolt intézkedésre. A bankoktól és a pénzintézeti jogászoktól sokféle magyarázatot hallottunk arról, miért is van ez most így. Elsősorban arról beszéltek, hogy a jogi helyzet jelenleg sokkal bonyolultabb, a „játszma sokszereplős”, a szerződések pedig, a repülőjegyekkel szemben, nem tipizálhatóak. Állítólag a chargeback szabályai sem kellően világosak.

Véleményünk szerint azonban (hangsúlyozzuk, hogy ezt egyetlen banknál sem erősítették meg!) valójában egészen másról van szó. Az érintettek által precedensnek tekintett (ha igazán lenne ilyen a magyar jogban, akkor már el is dőlt volna a mostani helyzet) Malév chargeback alighanem a magyar kormány, a bankok és a kártyatársaságok „alkujaként” születhetett. Mint ilyen, tehát akár egyszerinek és megismételhetetlennek is tekinthető.

Ezt tanácsoljuk a Green kártyás ügyfeleinek

Az nem árthat, ha valaki, aki az utat bankkártyával fizette ki, a kártyát kibocsátó bankjához fordul, és kezdeményezi a chargeback eljárást. Minden banknak saját szabálya és nyomtatványa van erre, amiről kötelesek felvilágosítást adni (többen jelezték, hogy igyekeztek őket lerázni, ezt nem szabad hagyni). Azt mindenképpen tudni kell, hogy nem a bank dönt az ügyben. Ő is csak a nemzetközi kártyatársasághoz fordulhat.
Szerintünk próbálkozni mindenképpen érdemes, de senki se lepődjön meg, ha az egész semmilyen eredményre se vezet.

Egyáltalán nem mellékes, hogy a Malév állami tulajdonban volt. Érdemes felidézni, hogy miközben az elmúlt években csapkodtak a bankcsődök (ezekről összefoglaló anyagunk itt olvasható), az Államadósság Kezelő Központ volt vezérigazgatója, Töröcskei István családi tulajdonába tartozó Széchenyi Bank betétesei és ügyfelei mindenkinél kedvezőbb elbírálást tapasztalhattak. A Széchenyi bezárása nemcsak az OBA-nak került 12,7 milliárd forintba, az állam közpénzből még 5-5,5 milliárd forintot is kiadott a milliárdos betéteseknek. A dolog mögött az állhat, hogy az állam birtokolta ennek a „remek” banknak a 49 százalékát.

Nagyon sokan (persze nem a károsultak közül) azt gondolják, hogy a Quaestor kötvényekkel pórul járt befektetők sem véletlenül kaptak nagyobb kártérítést az elméletben indokolhatónál. (A Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente egyenesen azt mondta, hogy „a Quaestor károsultaknak nem járna semmilyen kárpótlás”.) A végül történtek (például új jogszabály megalkotása) mögött nem kevesen a Quaestor „érzékelhető állami hátszelét” gyanították.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bankkártya, chargeback, pénzvisszatérítés, bankok, csőd, utazás, nyaralás