Mindjárt hatályba lép az emelt kamatadó
2013. július 11.
Három hét múlva itt a megemelt kamatadó. A megtakarítóknak ezzel kapcsolatban érdemes néhány részszabályra figyelniük. A bankbetéteknek ez lehet a végső döfés, de az még nem biztos, hogy az adóemelés az állampapírok remélt térnyerését biztosítja.
Közeledik az az időpont, amikor már kevesebb hozamra számíthatnak a megtakarítók. Augusztus elsejétől a kamatadó 22 százalékra emelkedik. A plusz hat százalékos új teher („becenevén” egészségügyi hozzájárulás, eho) nem vonatkozik az állampapírokra és azokra a befektetési jegyekre sem, amelyeknél az állam adósságleveleinek aránya 80 százalékos. A különbség 200 ezer forintos befektetésnél négy százalékos hozam esetén évi 480 forint. A példánál maradva: a továbbra is kamatadómentes tartós befektetések viszont 1760 forinttal hoznak így évente többet a sima bankbetéteknél. A tranzakciós illetékkel nem érdemes korrigálni, azt ugyanis többnyire fizetni kell. Nem mellékes viszont, hogy a kincstárnál nyitott számla díjmentes, de a bankok között is elég jelentős lehet a különbség.
Meglódulhatna a fantáziánk, hogy ezt esetleg ki tudnák használni a bankok, de minden kezdeményezésnek gátat szabhat, hogy egyre kevésbé kedveltek a bankbetétek. Mára egyértelmű, hogy a bankok ezen a téren elvesztették a befektetők pénzéért folytatott versenyt. A plusz adóterhelés pedig megadhatja a végső döfést.
Nem ez azonban a helyzet a befektetési jegyeknél. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett statisztikája szerint májusban alaposan visszaesett az állampapírok lakossági eladása. Miközben a befektetési jegyekből a magánszemélyek több mint 105 milliárd forint értékben vásároltak újonnan, a kincstár papírjaiból nem egészen 28 milliárd fogyott (áprilisban még 78,4 milliárd forint volt az eladás). Persze ez sem kevés, de a kormány vérmes reményeit (hogy az ország finanszírozása a külföldiek helyett az itteni lakosság hátára kerülhet) kissé megingathatja. A belföldi kézben levő állampapírok aránya persze szépen javult, de ehhez elsősorban a kintiek majdnem 140 milliárdos eladása járult hozzá.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már most publikálta viszont, hogy júniusban ismét emelkedett a kincstárjegyek lakossági vásárlása. A növekmény majdnem 38 milliárd forint volt. Arról viszont, hogy ugyanekkor a befektetési alapok mennyire lehettek kelendőek, még nincs információ (a friss számokra még egy hetet várnunk kell). A piaci hírek alapján azonban gyanítható, hogy a befektetési jegyek megint ráverhettek az állampapírokra.
Nem véletlen tehát, hogy a kormány megemelt kamatadója alól kivették az állampapírokat. „Kellemest a hasznossal” – kommentálta korábban portálunknak gúnyos felhanggal az egyik alapkezelős szakember. Bár egyértelműen bevételnövelés áll az adó hátterében, azért a kormány gyorsan a megtakarítások terelésére is felhasználja az adót.
Címkék: bankbetét, állampapír, befektetési jegy, kamatadó, eho, ÁKK, MNB, tranzakciós illeték
Bankbetétek: itt a végső döfés?
Közeledik az az időpont, amikor már kevesebb hozamra számíthatnak a megtakarítók. Augusztus elsejétől a kamatadó 22 százalékra emelkedik. A plusz hat százalékos új teher („becenevén” egészségügyi hozzájárulás, eho) nem vonatkozik az állampapírokra és azokra a befektetési jegyekre sem, amelyeknél az állam adósságleveleinek aránya 80 százalékos. A különbség 200 ezer forintos befektetésnél négy százalékos hozam esetén évi 480 forint. A példánál maradva: a továbbra is kamatadómentes tartós befektetések viszont 1760 forinttal hoznak így évente többet a sima bankbetéteknél. A tranzakciós illetékkel nem érdemes korrigálni, azt ugyanis többnyire fizetni kell. Nem mellékes viszont, hogy a kincstárnál nyitott számla díjmentes, de a bankok között is elég jelentős lehet a különbség.
Az ÁKK adatai szerint az ide első félévben a lakosság összesen 253 milliárd Kamatozó Kincstárjegyet vett. A Prémium Államkötvényekből ugyanakkor 61 milliárd kelt el. A fél-, egy- és kétéves állampapírok eladása együttesen 41,7 milliárd forint volt. A magánszemélyek kezében összesen 1321 milliárd forint van. (A külföldiek viszont 11 ezermilliárd forintnyi papírt birtokolnak.)
A részletes szabályok alapján annak, aki alkalmazkodni szeretne, nincs túl nagy tere. Az biztos, hogy a kamatadó bevezetése (2006 szeptembere) előtti megtakarításokhoz, ha lehet, nem szabad hozzányúlni. (Ilyenek tipikusan a befektetési jegyek között vannak még.) Azok ugyanis maradnak adómentes hozamúak. Ha viszont valaki tartós befektetési számlát (tbsz) akar nyitni, érdemes még ebben a hónapban megtennie. Ebben az esetben ugyanis a három éven belüli feltörésre még nem vonatkozik az eho. A többi, már folyamatban levő befektetést viszont időarányosan terheli. A törvény szerint: a hat százalékos eho fizetendő a 2013 . augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre – ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg.A megtakarításokat is igyekeznek terelni
Meglódulhatna a fantáziánk, hogy ezt esetleg ki tudnák használni a bankok, de minden kezdeményezésnek gátat szabhat, hogy egyre kevésbé kedveltek a bankbetétek. Mára egyértelmű, hogy a bankok ezen a téren elvesztették a befektetők pénzéért folytatott versenyt. A plusz adóterhelés pedig megadhatja a végső döfést.
Nem ez azonban a helyzet a befektetési jegyeknél. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett statisztikája szerint májusban alaposan visszaesett az állampapírok lakossági eladása. Miközben a befektetési jegyekből a magánszemélyek több mint 105 milliárd forint értékben vásároltak újonnan, a kincstár papírjaiból nem egészen 28 milliárd fogyott (áprilisban még 78,4 milliárd forint volt az eladás). Persze ez sem kevés, de a kormány vérmes reményeit (hogy az ország finanszírozása a külföldiek helyett az itteni lakosság hátára kerülhet) kissé megingathatja. A belföldi kézben levő állampapírok aránya persze szépen javult, de ehhez elsősorban a kintiek majdnem 140 milliárdos eladása járult hozzá.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már most publikálta viszont, hogy júniusban ismét emelkedett a kincstárjegyek lakossági vásárlása. A növekmény majdnem 38 milliárd forint volt. Arról viszont, hogy ugyanekkor a befektetési alapok mennyire lehettek kelendőek, még nincs információ (a friss számokra még egy hetet várnunk kell). A piaci hírek alapján azonban gyanítható, hogy a befektetési jegyek megint ráverhettek az állampapírokra.
Nem véletlen tehát, hogy a kormány megemelt kamatadója alól kivették az állampapírokat. „Kellemest a hasznossal” – kommentálta korábban portálunknak gúnyos felhanggal az egyik alapkezelős szakember. Bár egyértelműen bevételnövelés áll az adó hátterében, azért a kormány gyorsan a megtakarítások terelésére is felhasználja az adót.
Címkék: bankbetét, állampapír, befektetési jegy, kamatadó, eho, ÁKK, MNB, tranzakciós illeték
Kapcsolódó anyagok
- 2013.11.14 - Imádjuk a Kamatozó Kincstárjegyet
- 2013.10.04 - Hova tegyem a pénzem?
- 2013.08.30 - Spórolj inkább devizában!
- 2013.08.04 - Sírhatnak a bankok az első félévi számok szerint
- 2013.07.26 - Kamatok: már rezeghet a léc
- 2013.07.21 - Fogy az idő, míg menekülhetsz a plusz adótól
- 2013.07.16 - Előre fizetett kamattal kikerülhető az új adó
- 2013.07.12 - Most légy észnél, melyik bankot választod!
- 2013.07.02 - Felvirrad a csalók napja?
- 2013.06.30 - Mélyponton a betéti kamatok is
- 2013.06.21 - A vagyonos mind állami?
- 2013.06.20 - Befektetés: féltékeny az állam
- 2013.06.20 - Befektetési alapok hozama 2013. június 19-én
- 2013.06.19 - Kamatadó: borítékolható az elmaradás
- 2013.06.12 - Pénzmosodát nyithat az állam
- 2013.06.06 - Háromszorosára nőtt az aranyvásárlás
- 2013.05.03 - Teszteltük az államkincstárat
További kapcsolódó anyagok