Már nem lesznek állam az államban a takarékok

Bankárháború: gyors lerohanás

Fotó: Latzer Anna

2016. június 7. Csak kapkodjuk a fejünket, olyan gyorsan változott meg minden abban a harcban, ami a kormányhoz közeli és még közelebbi bankárok között robbant ki. Nehéz rájönni, pontosan mi is történt, az mindenesetre látszik, hogy a takarékszövetkezeti integráció új ragyogása megfakul. Ami annyit tesz, hogy valamennyire ők is a pénzügyi rendszerbe tagozódhatnak majd be.

A takarékszövetkezeti szabályozást alapjaiban átalakították, majd még az előző választások előtt felgyorsították az újonnan kialakított takarékszövetkezeti integráció „szívének”, a Takarékbanknak a privatizálását. Végül kialakult egy olyan konglomerátum, amiben az FHB Bank (nem mellékesen a Magyar Posta szerepe mellett) jelentős „játékossá” vált. Az egész történetben az sem mellékes, hogy a takarékok szép új világában a szolgálólány szerepére kárhoztatták Magyar Nemzeti Bankot (MNB).

A bank 2015-ös éves közgyűlésén az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor kifogásolta, hogy az állam által a takarékszövetkezeti szektor feltőkésítésére juttatott 135 milliárd forintból semmit nem költöttek rendbetételre, a betétbiztosítón keresztül az összes kártalanítás terhét a bankszektorra nyomták (sorozatban mentek csődbe takarékok). Arról is beszélt, hogy a „135 milliárd forintnak megkezdődött az ellopása”. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) erre hasonlóan élesen reagált.

Demján Sándor levelét megírta

Az azóta eltelt egy év viszonylag nyugalmas volt, de azután robbant a bomba: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke, Demján Sándor nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz. Orbán Viktornak címezve nem kevesebbet állított, mint hogy az FHB tulajdonosa és vezetője, „Spéder Zoltán és üzlettársai céghálót szőnek a takarékszövetkezeti szektor köré, parazitaként szívják ki az erőforrásokat”. Az OTSZ elnöke arról is írt, hogy 2015 második felében 30 milliárdos hiány volt az FHB-nál, Spéder ezért arra kényszerített bizonyos szövetkezeteket, hogy tőkeemelést hajtsanak végre, és a névérték hétszeresén vegyenek új részvényeket. Ezzel kerülte el az FHB működési engedélyének visszavonását.

Ezúttal nem az SZHISZ, hanem maguk az érintett takarékok utasították vissza határozottan a vádakat. Az integráció tagjainak több mint 90 százaléka (87 tagja közül 80) írta alá a válaszlevelet. A Takarékbank még jogi lépéseket is kilátásba helyezett (az ő levelüket itt olvashatja). A Takarékszövetkezetek Egyesületének elnöke, Horváth László az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, hogy a takarékoktól a levél megszületése előtt emailban kérték el az aláírást, amit a meglehetősen alárendelt helyzetben levő intézmények aligha tagadhattak meg.

Lépett a Bankszövetség, melléállt az MNB

Eddig még akár a mostanában szinte szokásossá vált durva pengeváltásnak is értékelhetnénk az egészet. A játszmába azonban ezúttal mások is beszálltak. Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek írt levelet. Ebben azt kifogásolta, hogy a takarékszövetkezeti integráció tagjai a száznál több kis takarék, a Takarékbank és az FHB az állami szabályozásnak hála több szempontból kedvezőbb helyzetben vannak, mint más pénzintézetek. E helyzet fenntartásával szerinte a kormány torzítja a versenyt, hátrányba hoz más pénzintézeteket, és végső soron visszafogja a bankok hitelezési kedvét. Patai szerint az sem helyes, hogy takarékszövetkezeti múlttal nem rendelkező pénzintézetekre is kiterjed az integráció (ezzel egyértelműen az FHB-ra utalt).

Megjegyezzük, ez a helyzet – mint az a cikk elején is kiderült – egyáltalán nem most alakult ki. Valami azonban nyilvánvalóan nagyon megváltozott. Az MNB ugyanis közleményben tudatta, hogy egyetért a Bankszövetség elnökének felvetésével (tény, hogy ezt a kormányzat lépése után – lásd lejjebb – tették meg). Az igazán nagy lövés az volt, hogy Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője eljuttatta Orbán Viktor miniszterelnök Demján Sándornak írt válaszlevelét a nemzeti hírügynökségnek.

A nagyágyút is elsütötték

Az MTI által közzétett levélben a kormányfő jelezte, elfogadja Demjánnak azt a véleményét, hogy a takarékszövetkezeti rendszer nem működhet megfelelő felügyelet nélkül. Azzal is egyetért - közölte -, hogy a felügyelet szempontjából a magyar bankszektornak versenysemlegesnek kell lennie. Ezért a kormány hétfőn törvényjavaslatot nyújtott be (ennek teljes szövegét itt nézheti meg), amellyel a teljes takarékszövetkezeti rendszert a bankfelügyelet ellenőrzése alá rendeli, és megadja a bankfelügyeletnek azokat a jogosítványokat, amelyek garantálják a takarékszövetkezetek biztonságos, jogszerű és átlátható működését. A javaslatot kivételes eljárásban az előterjesztés szerint már ma el is fogadják.

Levelében Orbán Viktor azt is tudatta: a kormány ellenzi, hogy a takarékszövetkezetek további FHB-részvényeket vásároljanak. Ennek megakadályozására megteszik a szükséges lépéseket. Hozzátette, a Demján Sándor nyílt levelében tudomására hozott feltételezett összefonódásokról alapos tényfeltárás után és kellő időben tájékoztatni fogja az OTSZ elnökét. A kormány tehát az integrációs csatában már mintha bevetette volna a nehéztüzérséget. A bankárok között kitört háborúnak azonban ezzel még aligha lesz vége. Kérdés, meddig megy el ezen a téren a miniszterelnök.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: takarékszövetkezetek, integráció, OTSZ, Takarékbank, SZHISZ, Orbán Viktor, Demján Sándor