Extra nagyot vágott az MNB, de ez a vége!

Bánhatod, ha mostanában vettél eurót?

2014. július 22. Az általános várakozások kétszeresével, 0,2 százalékponttal vitte lejjebb az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Holnaptól így 2,1 százalékos az irányadó ráta. A jegybank elnöke a döntést követően bejelentette: ezzel lezárták a kamatcsökkentési ciklust. A forint szépen erősödött.

Hiába riogatnak még mindig nagyon sokan azzal, hogy az euró nagyot drágulhat, ha az MNB nem lép elég óvatosan. Most nemhogy visszafogottak lettek volna, egyenesen a vártnak kétszeresével nyestek az alapkamaton. Az irányadó ráta holnaptól már mindössze 2,1 százalék. A forint pedig egyértelműen erősödött a hírre. Az Equilor elemzői szerint, ha a döntés követő kommentár tartalmaz a ciklus végére vonatkozó bejelentést (Gerhardt Ferenc alelnök úgy nyilatkozott, hogy erről említést tesznek majd a közleményben), az euró árfolyama a 306-307 forintot érhet el (a döntés előtt még 310 közelében volt a kurzus).

A kamatvágás bejelentését követően még gyengült, majd lendületesebben erősödött a forint. Tapasztalataink szerint a valutaváltók két órán belül kapkodva háromszor is módosítottak ajánlataikon. Találtunk azonban váltót, aki a régebbi ügyfeleknek azt mondta: érdemes kicsit várni, „lesz ez még erősebb is”.

Ezt némiképp alátámaszthatja, hogy a röptében összehívott sajtótájékoztatón nem csak utalás hangzott el, az MNB elnöke, Matolcsy György egyenesen a ciklus lezárásáról beszélt. A napi.hu tudósítása szerint kijelentette: jelentős nap ez az MNB és a monetáris politika életében. Most a világ egyik leghosszabb és legnagyobb mértékű enyhítési ciklusa ért véget. A két éve kezdett, 24 lépésből álló, 7 százaléknál kezdett, összesen 490 bázispontos lazítási ciklussal a jegybanki közlemény szerint a kamat olyan szintre került, amely a reálgazdaság megfelelő ösztönzését és az inflációs cél elérését egyszerre biztosítja. Arra is kitérnek, hogy a makrogazdasági kilátások tartósan laza monetáris kondíciók fenntartása irányába mutatnak.

Gúzsba kötötte magát a jegybank?


Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere felhívta figyelmet arra, hogy a tőkepiacokat a gyenge nyári aktivitás mellett még az olyan feszültségek, mint az ukrán-orosz konfliktus vagy a gázai események sem tudták megzavarni, népszerűek maradtak a kockázatos eszközök. A magyar állampapírok tovább erősödtek.

Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője szerint vélhetően a vártnál is alacsonyabb, -0,3 százalékos júniusi fogyasztói árindex vezette az MNB döntését, de a jegybank által 1,4 százalékra becsült adószűrt maginflációs mutató is gyenge inflációs nyomást jelez a gazdaságban. Az elemző arról is beszélt, hogy a folyamatokat alighanem az is befolyásolja, hogy az MNB „számos módon gúzsba kötötte magát”. Mint sorolta: a devizahitelek bankközi kamathoz kötött forinthitelre konvertálása, a Növekedési Hitelprogram és a bankoknak nyújtott hosszú lejáratú kamatcsere ügyletek is komoly veszteséget eredményeznének az alapkamat növelése esetén. E tényezők miatt várhatóan az MNB a lehető legtovább kivár, akár a forint és így az infláció rovására is.


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok