A világban most azok kapnak pénzt, akiknek leginkább kell

Baleklyuk a tőzsdéken?

2020. április 1. A jegybankok és a kormányok sorra jelentik be a csomagokat, amelyekkel, a koronavírus gazdasági hatásait igyekeznek enyhíteni. Van, aki az apokalipszist várja, de akad elemző, aki szerint a világ tanult 2008-ból, és ezúttal nem a bankok kapják a pénzt, hanem azok, akiknek valóban kell. A részvénypiacok érdekes pályát jártak eddig be.

Az Axicorp egyik kereskedője elemzésében a múlt hét tőzsdei fellendülését az óceánhorgászok által „baleklyuknak” nevezett jelenséghez hasonlította, amikor a vihar rövid időre csillapodik, és a „balekok” épp kifutnak a tengerre, mielőtt az orkán teljes erővel dühöngeni kezd. Ő a csökkenő jövedelmek, rossz gazdasági adatok és a csődök örvényét prognosztizálta. A vélemények azonban legalább annyira megoszlanak, amennyire szokatlan méretű ingadozásokat produkálnak ezekben a vírusokkal terhes hetekben a világ tőzsdéi.

A jegybankok már jó ideje kamatcsökkentésekkel, a likviditás növelésével igyekeznek életben tartani a gazdaságot, a kormányok pedig egymást után jelentik be gazdaságvédő intézkedéseiket. Jim Cramer, a The Street alapítója, a CNBC tőzsdei műsorának, a Mad Money-nak a házigazdája blogjában a Midway-i csatában elért győzelemhez hasonlította a 2000 milliárdos amerikai gazdaságmentő csomagot, miközben tőle szokatlan módon megdicsérte a kormányzatot, majd a Fed-et is.

Jellemző a bérek állami átvállalása

„A kongresszus – írta - tanult a 2008-as mentési csomagok hibáiból.” A Fed és a pénzügyminiszter a pénzt nem a nagyvállalatok kezébe adta, hanem azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. A munkavállalóknak, akik nem a saját hibájukból ülnek otthon a kilakoltatásra várva, miközben megpróbálják kitalálni, mit tegyenek az ebédlőasztalra. Minden munkavállaló pénzt kap, még a független vállalkozók és a szabadúszók is. A szuperméretű csomag részeként a béreket terhelő adók csökkentése, a kis- és közepes vállalatok ideiglenes járulékmentessége mellett emelik a munkanélküli segélyt, és ezer dollárt kap minden állampolgár. A bankoknak pedig – teszi hozzá elégedetten – nincs mentőcsomag, így nincsenek bankárok, akik meggazdagodnának a költségünkre, de azért is, mert a bankárok ezúttal „nem a régi gengszterek”.

Király Júlia közgazdász tegnap a Klubrádióban a közgazdászok levelében tett javaslatokról elmondta, hogy az egészségügy mellett három prioritásnak kell lennie: a jövedelmüket vesztő alkalmazottak kompenzálása, a munkanélküliségi támogatás kibővítése, az életképes vállalkozások, valamint a bankrendszer életben tartása. Dicsérte az MNB likviditásbővítő programjait, a tőkeszabályokat lazító lépéseit. A miniszterelnök a parlamentben kijelentette, hogy Magyarország történetének legnagyobb gazdaságélénkítő akcióterve készül, aminek eredményeként „mindenkinek lesz munkája”.

Abban teljes az egyetértés, hogy a koronavírus-járvány miatti recessziót nem lehet elkerülni, a visszaesésnek legfeljebb a mértékében térnek el a vélemények - 5-10 százalék között ingadoznak a becslések. Úgy tűnik azonban, nem csak Amerika tanult. Az Európai Központi Bank felszólította a kereskedelmi bankokat, hogy őszig ne fizessenek osztalékot, mert az így és a részvény-visszavásárlások leállításával megőrzött tőke „felhasználható a háztartások, a kisvállalkozások és a vállalati hitelfelvevők támogatására”, valamint a bukott hiteleken esetleg elszenvedett veszteségeik fedezésére. (A banki részvényeken meg is látszott mindez.)

Az amerikaihoz hasonló csomagokat látni a fejlett világ többi részén is, amelyek a vállalkozások terheinek könnyítése, adóelengedések, speciális hitel- és segélykonstrukciók mellett a munka nélkül maradó munkavállalók bérének legalább 50 százalékos, de Csehországban, Nagy-Britanniában 80 százalékos állami átvállalását tartalmazzák. Így a vállalatok működőképességének és mellette a keresletnek a fenntartásával igyekeznek életben tartani a gazdaságot, megakadályozni a kapacitások leépítését, hogy zökkenőmentesebb lehessen majd a recesszióból való kilábalás. Nem utolsósorban pedig a válság idején is törekszenek arra, hogy megmaradjanak a munkavállalók mindennapi életfeltételei.

A magyar tőzsde (még?) kimaradt a nemzetközi trendből

Kérdés persze még, hogy az állami intézkedések hosszabb távon elérik-e a céljukat. A Reuters 34 nagy alapkezelő részvételével folytatott felmérése szerint a világgazdaság már recesszióban van, és nem számítanak semmi jóra. Ezt mutatja, hogy a globális portfólióban a kötvények aránya - a befektetők óvatosságának egyik legfontosabb mércéje – jelentősen megemelkedett, és szeptember óta a legalacsonyabb szintre, 49,1 százalékról 45,9 százalékra csökkentek a részvényekre vonatkozó ajánlások. A válaszadók közel 90 százaléka szerint a részvények aránya tovább csökken, vagy a jelenlegi szinten marad.

A részvénypiacok azonban ezzel együtt mintha kezdtek volna magukhoz térni. Az amerikai tőzsde viszont tegnap éppen ismét kissé lefelé fordult, ígynem lehet tudni, folytatódik a rally, vagy valóban csak átmeneti volt. Tény, hogy a Dow Jones ipari index március 24. és 31 között 14 százalékot visszanyert a március 1. és 23. között elszenvedett 27 százalékos veszteségből. Az S&P500 12 százalékot, a NASDAQ 12 százalékot hozott vissza ugyanennyi idő alatt a 24 százalékos, illetve 20 százalékos mínuszából.

Európában a DAX vesztesége március első három hetében 26,5 százalék volt, amit 11 százalékos emelkedés követett a hónap utolsó napjáig, az FTSE100 ugyanezen idő alatt mínusz 24 százalékát korrigálta 9 százalékkal, az Euro stoxx50 mínusz 25 százalékát 9 százalékkal. A magyar tőzsde mérsékelten követte a nemzetközi trendeket: 24-e óta 3,3 százalékot sikerült ledolgozni addig elért 23 százalékos veszteségéből.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: nemzetközi, koronavírus, befektetés, tőzsde, gazdaság, recesszió, mentőcsomag