Veszélybe kerülhetnek a tudásigényes beruházásasok
2020. augusztus 13.
Kevesen és hiányos tudással jelentkeztek idén a műszaki felsőoktatási képzésekre. Ha a műszaki értelmiség képzése a jövőben sem kap elég figyelmet, akkor a szakképzetlen munkaerőt foglalkoztató iparágak kerülhetnek túlsúlyba.Így pedig a technológiai alapú, tudásigényes beruházások nem nálunk valósulnak majd meg.
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss helyzetértékelése szerint az egész magyar gazdaság számára elszomorítóak az idei műszaki felsőoktatási felvételik eredményei. Kevesen és hiányos tudással jelentkeztek a műszaki képzésekre. Az intézmények pedig – kevés kivételtől eltekintve – alacsonyabb ponthatárokat meghúzva engedték be a jelentkezőket a szakjaikra. Akadt olyan hely, ahol már 300 pont alatt be lehetett jutni mérnökképzésre. A várható lemorzsolódások után évről–évre kevesebb műszaki, mérnök szakember lép a hazai munkaerőpiacra, ami hosszú távon a gazdaság teljesítményét is visszavetheti.
A műszaki felvételik negatív eredményei mögött több ok is felsorakoztatható. A demográfiai hatások, a bemeneti nyelvvizsga követelmények mellett az látszik, hogy jelenleg a közoktatás nem készíti fel a diákokat az egyetemre, főleg nem az emeltszintű érettségire - emelte ki elemzésében Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke. Nincsenek jól felszerelt hallgatói laborok, rohamosan öregszenek az oktatók, és ma már szinte generációk hiányoznak a tanári gárdából.
Ha a műszaki értelmiség képzése a jövőben sem kap elég figyelmet és anyagi juttatást, akkor az elemzés szerint a magyar gazdasági fejlődés könnyen lelassulhat, sőt dekonjunktúrába fordulhat, illetve olyan iparágak túlsúlyba kerülésével számolhatunk, amelyek alapvetően szakképzetlen munkaerőt foglalkoztatnak. Ez pedig közép-hosszú távon azzal járhat, hogy a technológiai alapú, tudásigényes beruházások nem nálunk valósulnak meg.
A középiskoláknak szoros kapcsolatokat kellene kialakítani a környezetükben, megyéjükben működő nagyvállalatokkal, amelyeknél a műszaki szaktudás kiemelt szerephez jut. A velük való őszinte kommunikáció, jobb együttműködés segíthet abban, hogy a fiatalok felismerjék, mi mindent adhat majd nekik a műszaki felsőoktatás, és ennek révén egyre többen válasszanak mérnöki pályákat maguknak.
Szerző: LG
Címkék: oktatás, felsőoktatás, mérnök, műszaki, tanárok
Bajban a magyarok műszaki képzése
Lehet találgatni, fejlődő technológiánál melyik a jobb
Fotó: Azénpénzem
Fotó: Azénpénzem
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss helyzetértékelése szerint az egész magyar gazdaság számára elszomorítóak az idei műszaki felsőoktatási felvételik eredményei. Kevesen és hiányos tudással jelentkeztek a műszaki képzésekre. Az intézmények pedig – kevés kivételtől eltekintve – alacsonyabb ponthatárokat meghúzva engedték be a jelentkezőket a szakjaikra. Akadt olyan hely, ahol már 300 pont alatt be lehetett jutni mérnökképzésre. A várható lemorzsolódások után évről–évre kevesebb műszaki, mérnök szakember lép a hazai munkaerőpiacra, ami hosszú távon a gazdaság teljesítményét is visszavetheti.
A műszaki felvételik negatív eredményei mögött több ok is felsorakoztatható. A demográfiai hatások, a bemeneti nyelvvizsga követelmények mellett az látszik, hogy jelenleg a közoktatás nem készíti fel a diákokat az egyetemre, főleg nem az emeltszintű érettségire - emelte ki elemzésében Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke. Nincsenek jól felszerelt hallgatói laborok, rohamosan öregszenek az oktatók, és ma már szinte generációk hiányoznak a tanári gárdából.
Radikális bérrendezésre lenne szükség
A tanárhiány már most komoly veszélyeket tartogat. Sok helyen már most is képesítés nélküli pedagógusok oktatják a matematikát vagy éppen a fizikát. Az oktatók utánpótlását az alacsony bérek, illetve a pedagógus pálya alacsony presztízse gátolja. Ezért radikális, a versenyszféra javadalmazásait megközelítő bérrendezésre lenne szükség az általános-és középiskolákban tanítók körében. Ez első lépésben csökkenthetné a pályaelhagyók számát, növelhetné a tanári szakokra jelentkezők számát, a végzősök számára pedig reális karrierlehetőséget kínálna a megszerzett tanári diploma.Ha a műszaki értelmiség képzése a jövőben sem kap elég figyelmet és anyagi juttatást, akkor az elemzés szerint a magyar gazdasági fejlődés könnyen lelassulhat, sőt dekonjunktúrába fordulhat, illetve olyan iparágak túlsúlyba kerülésével számolhatunk, amelyek alapvetően szakképzetlen munkaerőt foglalkoztatnak. Ez pedig közép-hosszú távon azzal járhat, hogy a technológiai alapú, tudásigényes beruházások nem nálunk valósulnak meg.
A középiskoláknak szoros kapcsolatokat kellene kialakítani a környezetükben, megyéjükben működő nagyvállalatokkal, amelyeknél a műszaki szaktudás kiemelt szerephez jut. A velük való őszinte kommunikáció, jobb együttműködés segíthet abban, hogy a fiatalok felismerjék, mi mindent adhat majd nekik a műszaki felsőoktatás, és ennek révén egyre többen válasszanak mérnöki pályákat maguknak.
Szerző: LG
Címkék: oktatás, felsőoktatás, mérnök, műszaki, tanárok
Kapcsolódó anyagok
- 2022.01.24 - Évi 35 milliárdot vesztenek a túlhajszolt tanárok
- 2021.01.07 - Külföldön tanulna a gyerek? Nagy átrendeződésre kell számítani!
- 2020.10.26 - Három tanár halt meg a koronavírus miatt
- 2020.10.08 - Itt utolsó roham az OKJ képzésekért
- 2020.08.12 - Korábban kezdődik jövőre a tavaszi szünet
- 2020.08.06 - Felvették a gyereket? Így számolj a családi pótlékkal!
- 2020.07.06 - Húsz százalék szerint az idősek ellen hozhatták létre a vírust
- 2020.03.19 - Így segítik a cégek a távoktatást
- 2020.03.16 - Home officeban az ország, a gyerekeknek még nem kell tanulniuk
- 2020.03.09 - Koronavírus miatt lépett az első egyetem Magyarországon
További kapcsolódó anyagok
