Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a fiatalok

Bajban a magyar munkavállalók

Fotó: clipart.com

2026. február 2. Repülőrajt helyett stagnált a magyar gazdaság, a gyárbezárások és iparágak eltűnése elbocsátásokat hozott. Egy friss kutatás szerint a magyar munkavállalók biztonságérzete és jövőképe is megingott, egyre nehezebbnek érzik az elhelyezkedést. A legrosszabb helyzetben a fiatalok vannak, a cégek egyre kevesebb junior munkavállalót vesznek fel.

Hiába vizionált repülőrajtot Orbán Viktor egy évvel ezelőtt, a gazdaság stagnált, a növekedés előrejelzéseket hónapról hónapra vették vissza az elemzők is, míg a KSH legfrissebb adatai szerint végül 0,3 százalékos lett a növekedés, ami gyakorlatilag stagnálást jelent. Mint a 24.hu körképéből kiderült, nem egyszerűen elbocsátások történtek, nemcsak gyárakat zártak be, hanem egész iparágak roppantak meg tavaly. A Dunaferr összeomlása az acéliparban pusztított, a Zalakerámia utolsó üzemeinek bezárásával pedig a modern ipari csempegyártás szűnt meg itthon.

Az idei év sem kezdődik jobban, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint januárban a fogyasztók kilátásai nem változtak decemberhez képest, de a cégeké némileg romlottak. A kilátások összefoglaló jelzőszáma, a GKI konjunktúra indexe csaknem 3 ponttal csökkent. A lakosság az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét enyhén romlónak gondolja.

Romlott a munkavállalók biztonságérzete

Miközben a gazdasági környezet bizonytalanabb, mint az elmúlt években bármikor, a magyar munkavállalók biztonságérzete és jövőképe is megingott. A PwC Munkaerőpiaci Körkép kutatása szerint 2025-ben egyre többen érezték bizonytalannak saját szakmai kilátásaikat, és a munkavállalók közel fele szerint fizetése nem tart lépést a megélhetési költségekkel. Az anyagi biztonságérzet 6,1-ről 5,9 pontra csökkent a 10-es skálán, ami a korábbi évek javuló trendjét törte meg.

A munkaerőpiacot meghatározó kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatása már most komoly strukturális problémát jelez. A KSH adatai szerint a hazai népesség száma folyamatosan csökken, 2025 végére már 9,5 millió alá csökkent, ami több mint 400 ezres csökkenést jelent az elmúlt tíz év távlatában. A felnőtt lakosság átlagéletkora megközelíti az 50 évet, és ez tovább fog emelkedni a következő évtizedekben a csökkenő születésszám és a fiatalok elvándorlása miatt. A teljes népesség átlagéletkora majdnem öt évvel nőtt az elmúlt 25 év alatt. „Az elöregedő társadalom nemcsak a nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást növeli, hanem a munkaerőpiacon is jelentős munkaerőhiányt okoz. A cégek egy része már ma is öregedő szervezeti struktúrával, elvándorlással és a belépők szűkülő bázisával küzd” - mutatott rá Timár Szabolcs, a PwC Magyarország statisztikai elemzések és primer lakossági kutatások vezető szakértője.

Kevesebb junior munkavállalót vesznek fel

A munkaerőpiacon jelenleg az X és az Y generáció alkotja a két legnagyobb csoportot a KSH adatbázisa szerint: az X generáció (kb. 46–60 évesek) a munkavállalók mintegy 40 százalékát, az Y generáció (31-45 évesek) további mintegy 36 százalékát teszi ki. A Z generáció aránya 5 év alatt 9 százalékponttal nőtt, de még mindig csak 15 százalék - jóval kisebb, mint a róla szóló diskurzus intenzitása. Ez különösen fontos abból a szempontból, hogy bár a vállalatok az utóbbi években egyre inkább a fiatalok igényeihez igazították működésüket – gyors visszajelzés, rugalmas munkavégzés, értékalapú működés, digitális eszközhasználat –, valójában továbbra is az X-Y generáció hordozza a vállalati tudás, felelősség és teherbírás jelentős részét.

A Z generáció megjelenése ugyanakkor új szemléletet hoz a munka világába. Ők azok, akik már a digitális világba születtek, akik számára az AI nem futurisztikus kiegészítő, hanem természetes munkaeszköz. Határozott elvárásaik vannak a visszajelzésről, a munka értelméről, személyre szabható keretekről és a bértranszparenciáról. Emellett a Z generáció az eddigi legérzékenyebb a munka-magánélet egyensúlyára, és kevésbé hajlandó kompromisszumokra, mint elődeik. A kutatás eredményei szerint számukra a rugalmas munkavégzés és az előrelátható fejlődési utak már nem versenyelőnyök, hanem alapvetés.

„Ebben a helyzetben különösen aggasztó tendencia, hogy a fiatalok magas elvárásokat fogalmaznak meg a fejlődési lehetőségekkel kapcsolatban, ezért - mivel a vállalatok jelenleg szabadabban válogathatnak egy kevésbé feszes munkaerőpiaci környezetben - kevesebb junior munkavállalót vesznek fel” - hívta fel a figyelmet az ellentmondásra Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere, a kutatás projektvezetője.

Eltűnő belépő szintek

A mesterséges intelligencia gyors térnyerése is nehezíti a fiatal, gyakorlattal nem rendelkező, ám magas elvárásokat támasztó Z generációsok helyzetét: a belépő szintű, rutinszerű feladatok jelentős része automatizálódik: a generatív és agentic AI napról napra jobban kiváltja azokat a munkafolyamatokat, amelyek korábban természetes gyakorlóterepet adtak a pályakezdőknek. Az AI hatékonyabbá teszi a működést (a válaszadók 42 százaléka már használ mesterséges intelligenciát, ötödük munkához is), ugyanakkor új dilemmát teremt: ha nincs junior, ki lesz később senior? Ki hordozza tovább a szervezeti tudást?

A munkaerőpiac történetében először fordul elő, hogy a belépő szintek zsugorodását nem gazdasági recesszió okozza, hanem technológiai modernizáció.

Túlterheltség és kevés juttatás

A megkérdezett magyarországi dolgozók összességében kedvezően ítélik meg munkahelyi közérzetüket, bár az elmúlt évekhez viszonyítva enyhe visszaesés tapasztalható (10-es skálán 7,6-ról 7,4-re). A válaszadók leginkább a bérekkel elégedetlenek: 51 százalék úgy érzi, hogy fizetése nem követte az inflációt, és 48 százalék kifejezetten kevésnek tartja a juttatásokat. Emellett a túlterheltség is meghatározó tényező: 36 százalék szerint túl sok a feladat, és magas a stressz, míg 31 százalék a munkahelyi kapcsolatokkal elégedetlen. A jövő miatti aggodalom szintén erősödik: a kutatásban részt vevők 23 százaléka bizonytalannak érzi saját szakmai kilátásait.

A munkahelyváltás elsődleges mozgatórugója továbbra is a személyes jóllét: 37 százalék a jobb munka-magánélet egyensúlyát, 28 százalék pedig a magasabb fizetést tartja legfontosabb szempontnak. A szakmai kihívás vagy előrelépés jóval hátrébb sorolódik - mindössze 13 százalék keres izgalmasabb feladatokat, és csak 11százalék-ot motivál a rugalmasabb munkavégzés.

A munkavállalók 2025-ben valamivel nehezebbnek érzik az elhelyezkedést, mint korábban: az átlagérték 5,45, szemben a 2024-es 5,41 és a 2023-as 5,09 ponttal. A fehérgallérosok különösen bizonytalanok, az ő értékük 5,58, míg a kékgallérosok valamivel optimistábbak (5,26). Vagyis az irodai/szellemi pozíciók piacán erősebb lett a verseny, miközben a fizikai munkakörökben dolgozók továbbra is kedvezőbbnek érzik az elhelyezkedési esélyeiket.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: munkavállalók, fizetés, PwC, munkaerőpiaci körkép, gazdaság, GDP, AI, mesterséges intelligencia, bér, foglalkoztatottság, junior