Szigorítanak a bankok a személyi kölcsönöknél

Bajban a lakosság, kifújt az élénkülés a lakáshitelek piacán

2024. augusztus 8. Míg idén a második negyedévben tovább élénkült a lakáshitelek piaca, a folytatás már nem ilyen biztató. A bankok szerint ugyanis nem várható további gyorsulás, kifújt a lendület, kamatemelés viszont jöhet. Személyi hitelekre viszont még inkább szüksége lesz az embereknek, de szigorítanak a pénzintézetek.

Nem fest túl jó képet a gazdaság várható teljesítményéről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Hitelezési felmérése. A jegybank negyedévente megkérdezi a bankokat a hitelkereslet alakulásával kapcsolatban. A legújabb felmérése szerint a vállalati szegmensben a bankok élénkülő keresletről számoltak be a devizahitelek és a rövid lejáratú hitelek kapcsán, és további keresletélénkülésre számítanak. Ennek a növekvő készletfinanszírozási igény az oka, míg a beruházási célok visszaesésével a forinthitelek és a hosszú lejáratú hitelek esetében egy részük csökkenő keresletet tapasztalt.

Szigorítanak az üzleti célú ingatlanhiteleknél

Az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein a megkérdezett bankok összességében nem változtattak 2024 második negyedévében, ezen belül azonban 37 százalékuk az irodaházak finanszírozási feltételein szigorított a szektort övező negatív kilátások miatt. Az év második felében a logisztikai központok és irodaházak finanszírozásának feltételein szigorítanak a pénzintézetek a megváltozott kockázati tolerancia miatt.

A második félévben várhatóan nőni fog a kereslet a lakásprojektek finanszírozása iránt, ugyanakkor az irodaházak esetében a bankok 38 százaléka csökkenő kereslettel számol a szektort érintő kihívások miatt.

Mi a helyzet a lakáshitelekkel?

Az első félévben jelentősen élénkült az ingatlanpiac. A KSH adatai szerint az első negyedévben 36 százalékkal nőtt a használt és az új lakások értékesítése. Hasonló élénkülés volt a lakáshiteleknél is, és a bankok beszámolói szerint a második negyedévben is folytatódott a kereslet növekedése. A pénzintézetek nagyobb része az önkéntes THM-plafon és a verseny miatt csökkentette a lakáshitelek felárát és a kockázatosabb hiteleken lévő prémium mértékét.

A további lazításnak azonban vége, és a bankok inkább szigorítani fognak. Június végén lejárt a bankok által vállalt önkéntes THM-plafon. Rossz hír a lakásvásárlóknak és így az eladóknak is, hogy emelkedésnek indultak a lakáshitelek kamatai. Elsőként a piacvezető OTP Bank lépett. Az újabb kemény sarc bejelentését követően a K&H is emelt. Drágított az Erste és az Unicredit is, a bankok sorra emelik a kölcsön árát.

A felmérés szerint vége a hitelkereslet élénkülésének, a bankok szerint további emelkedés nem várható a keresletben.

Megy viszont a fogyasztási hitel

Noha sok portál – főként a forgalomban érdekelt ügynökportálok – lelkendezve számol be időről időre a fogyasztási hitelek szárnyalásáról, ez nem féltetlenül jelent jó hírt. Fontos leszögezni, hogy a növekvő folyósított összeg nem azt jelenti, hogy egyre többen vennének fel hitelt, hanem egészen más áll a háttérben.

A Portfolió májusi hitelezési konferenciáján banki vezetők arra hívták fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek inflációjától jelentősen elmaradt a hitelfolyósítás növekedési üteme. Ráadásul, míg 2019-ben 300 ezer ügyfél vett fel személyi hitelt, a háború és a Covid-idején 200-210 ezer alá nem esett a piac, de ezen a szinten tartunk ma is. (Vagyis nemhogy élénkülés nincs, hanem egy alacsonyabb szinten stabilizálódott a piac.)

Az átlagos hitelösszeg nőtt meg 2,1 millió forintról 2,5 millióra. Vagyis összességében szűkült a piac, kevesebben vesznek fel nagyobb hitelt. Ráadásul a bankok kockázati éhségét mutatja, hogy a maximális hitelösszeg már 10-15 millió forintra nőtt, ami nem biztos, hogy jó irány.

De szigorítanak a bankok

A Hitelezési felmérés szerint a fogyasztási hitelek sztenderdjein összességében a bankok 8 százaléka, míg a fedezett fogyasztási hitelek esetében 28 százalékuk szigorított a második negyedévben. A bankok szélesebb köre, mintegy 16 százaléka helyezett kilátásba további szigorítást a fogyasztási hitelfeltételekben.

Az erős verseny miatt már eddig is sok pénzintézet csökkentette a felárakat, a többség ezt folytatná a piaci részesedés növelése érdekében. A második negyedévben a bankok többsége élénkülő kereslet tapasztalt a fogyasztási hitelek iránt, ami a második félévben még tovább élénkül majd.

Vannak figyelmeztető jelek

A konferencián a banki szakemberek megjegyezték, hogy romlik a hitelkérelmek „minősége”, az igénylők közül nagyobb arány morzsolódik le a hitelezési folyamat elején. Kutatásokból az is kiderült, hogy a családon belüli hitelfelvevők száma nő.
Ráadásul azt is megírtuk, hogy megjelent a hitelbedőlésre figyelmeztető intő jel. Több mint kétszeresére nőtt a telekommunikációs cégeknek meg nem fizetett, lejárt számlatartozások száma 2024 első négy hónapjában a Covid-járvány előtti időszakhoz képest. Az indikátornak tekinthető adat előre jelezheti a fogyasztási hitelek törlesztési nehézségeit.

Baj még egyáltalán nincs, de azért a banki szigorításokból az látszik, hogy óvatosabbá válnak a hitelintézetek. Ez pedig nem azt jelenti, hogy hasítana a gazdaság, és gyarapodnának az emberek.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: MNB, bankok, hitel, hitelezési felmérés, lakáshitel, ingatlanhitel, fogyasztási kölcsön