Az újabb jelentős kamatemelés még mindig nem a végső
2022. augusztus 30. További egy teljes százalékponttal, 11,75 százalékra emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ezúttal jelentős lépéseket jelentettek be a bankoknál levő rengeteg pénz (amit a jegybank a kormánnyal karöltve öntött ki) kiszívására is. További szigorítások is várhatóak.Az MNB 100 bázisponttal (vagyis egy teljes százalékponttal) 11,75 százalékra emelte az alapkamatot. Mind a jegybanki közlemény, mind az alelnöki sajtótájékoztató – hangsúlyozta Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője – a kamatemelési ciklus határozott folytatását helyezte kilátásba. A hangvétel szigorú maradt, a kommunikáció központjában továbbra is az inflációs kockázatok álltak. A jegybank szerint az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. Emiatt a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt.
A K&H elemzője, Németh Dávid úgy látja, hogy a kilátások egyelőre nagyon bizonytalanok, ezért több verzió is elképzelhető a kamatpálya alakulására. A szakember hozzáfűzte: Ha nem lesz újabb sokkhatás a nemzetközi és a magyar gazdaságban, például az energiaárak egy újabb drasztikus emelkedés, akkor az év végén tetőzhet az alapkamat 14 százalék körüli szinten. Majd 2023 első félévének végén jöhet az első lazítás, azaz kamatcsökkentés.
Elszánták magukat a pénz kiszívására
A kamatemelés mellett egyéb újdonságokat is hozott a mai ülés: a bankrendszer likviditást érintő intézkedéseket jelentettek be. Nem is csekélyeket. Ősztől a bankokra kötelező tartalékráta 1 százalékról 5 százalékra változik. Rendszeresen tartanak majd jegybanki diszkontkötvény-aukciókat, valamint egy hosszabb futamidejű betéti eszközt is elindít a jegybank, hogy a bankrendszerben lévő többletlikviditást (amit a jegybank a kormánnyal karöltve öntött ki) a jelenleginél hosszabb futamidőre kösse le, vagyis vonja ki a rendszerből.
Nyeste szerint a fenti likviditásszűkítő eszközök bevezetése igen erőteljes szigorító lépésnek számít, ami az egyre magasabb kamatokkal párosulva releváns forinterősödéshez kellene, hogy vezessen. Rövid távon azonban a jelentősebb felértékelődés gátját képezik a rekordmagas tőzsdei energiaárak, melyek a külkereskedelmi mérleg, illetve a folyó fizetési mérleg hiányának növekedéséhez vezetve gyengítik a forintot.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: kamat, kamatemelés, alapkamat, MNB, infláció, forint, likviditás, bankok
Kapcsolódó anyagok
- 2023.10.24 - Tovább csökkent az alapkamat
- 2023.08.29 - Kamatot csökkentett az MNB
- 2023.05.23 - Kamatot csökkentett a jegybank
- 2023.05.03 - Őszre 13 százalékra csökkenhet az egynapos betéti kamat
- 2022.10.25 - MNB: marad az összes magas kamat
- 2022.10.20 - Nincs sok értelme megtartani a forintot
- 2022.10.19 - Már 10 százalék felett a lakáshitelek kamata
- 2022.10.04 - A régió legrosszabbul teljesítő devizája a miénk
- 2022.09.28 - Most jönnek csak az igazán nehéz idők!
- 2022.09.01 - Tényleg megéri most eladósodni?
- 2022.08.31 - Egy év alatt 53 százalék nőttek itthon az ipari termelői árak
- 2022.08.31 - Merre mozdul az amerikai részvénypiac?
- 2022.08.29 - Nagyot esett a magyar gazdaságba vetett bizalom
- 2022.08.26 - Fél év alatt 9 millióval drágult egy húszmilliós lakáshitel
- 2022.08.25 - Nekilendültek a bérek? Valójában jó, ha megtarthatják az értéküket
- 2022.08.19 - Elérkezett a fordulat? Alig tudtak megtakarítani az emberek
- 2022.08.17 - Egekben a személyi hitelek kamata, akad 20 százalék feletti ajánlat is
- 2022.08.08 - Hitelt szeretne? Egyre nehezebb lesz felvenni
- 2022.07.27 - Aláfűt a kormány is az inflációnak
További kapcsolódó anyagok
