Dél-Alföldön az épületek 30 százaléka vályog

Az ország egyes tájain jobban szökik az energia

2021. november 3. Még mindig csak nagyon kevés ingatlan felel meg az új lakások jövő júniustól elvárt energiahatékonysági szintjének – derül ki egy friss elemzésből. A helyzet ilyen szempontból a legrosszabb Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében.

Nem egy szakértőtől hallottuk, hogy nem véletlenül halasztották el (megjegyezzük, a választások utánra) azt az előírást, amely szerint az idén már csak olyan új ingatlan kaphatott volna használatbavételi engedélyt, amely legalább „közel nulla energiaigényű". Már évekkel ezelőtt megjelent olyan becslés, hogy az új energetikai szabályok miatt kétszeresükre is emelkedhetnek az árak. A mostani drágulás mellett belegondolni is szörnyű, mekkora szorzóról lehetne beszélni.

A Takarék Index friss vizsgálatában feltérképezte a magyarországi lakások energiahatékonyságát. Nem meglepő módon, a kép meglehetősen siralmas. Az elmúlt öt év adatainak elemzéséből kiderült, hogy csak az összes kiadott tanúsítvány 2,6 százaléka volt a közel nulla energiaigény követelményeinek megfelelő BB vagy annál jobb minősítésű. A legtöbbet a CC energiaosztályú (korszerű) tanúsítványból adtak ki. Több mint minden ötödik volt ilyen.

Közben a gyenge, rossz és kiemelkedően rossz energetikai osztályba (HH-JJ) minősítették a megvizsgált ingatlanok majdnem 30 százalékát. Ráadásul az energetikai tanúsítványoknál kisebb az ilyen ingatlanok részesedése, mint az országosan feltételezett arányuk, hiszen az ilyen ingatlanok kevésbé forgalomképesek, így nem volt szükség minősítésükre.

Helyenként a lakások többsége rossz minősítésű


Az országon belül egyébként igen jelentősek az eltérések. Jellemzően Győr-Moson-Sopron, Pest, Baranya, Vas, Veszprém megyében, valamint a fővárosban az országos átlagnál több legalább CC minősítésű energetikai tanúsítványt adtak ki az elmúlt időszakban, arányuk 23,7 és 37,6 százalék között mozgott. Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben viszont alig volt a legalább korszerű szintet elérő ingatlanra kiadott tanúsítvány, arányuk 4,6 és 8,9 százalék között alakult. Ezekben a térségekben eközben nagyon magas volt a gyengétől a kiemelkedően rossz kategóriáig terjedő osztályok aránya, 48,9, illetve 51,1 százalék közötti.
A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia a lakások típusa, valamint kora alapján becsülte az otthonok fajlagos primerenergia-felhasználását, a hazai állományt 17 kategóriába sorolva. Az így kapott számok mutatják, mennyire elavult a hazai lakásállomány.
Meglehetősen sok lakás épült vályogból és sárból, illetve fából, teljes arányuk több mint 14,6 százalék. Viszont Dél-Alföldön az épületek 30 százaléka vályog. Sok helyen (főként persze a községekben és kisvárasokban) fűtenek fával. Az energetikailag legkedvezőbbnek számító megújuló energiaforrások elterjedtsége minimális, országosan csak 0,35 százalék. Ez az arány a „topon” található megyei jogú városokban is csak 0,6 százalékos.

Szerző: Azénpénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok