Hirtelen mintha megszépült volna a magyar valóság

Az MNB szerint elég pénze van a cégeknek béremelésre

2023. november 22. Mától tovább csökken az alapkamat, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig minden harcosságát félretéve inkább dicsérte a kormányt, semmint bírálta volna. A szokatlan és váratlan decemberi béremelésről Virág Barnabás alelnök (a képen) szót sem ejtett, a jövő évvel kapcsolatban viszont érdekes okfejtéssel állt elő.

Mától újabb 0,75 százalékponttal, 11,5 százalékra csökken a magyar alapkamat. A Monetáris Tanács tegnapi, egyhangú (a plénum elé 0,5 és egy teljes százalékpontos mérséklés is került) döntését követő tájékoztatón Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondta: „nem dőlhetünk hátra, nem hirdethetünk túl korán győzelmet az infláció felett”. Ezzel további nyomatékot adott annak a szakértői anyagnak, amiben tulajdonképpen beintettek a kormány gyorsabb kamatcsökkentésre ösztökélésének.

A tájékoztatón amúgy semmi más nyoma sem volt annak, hogy a jegybank harcolna a kormánnyal. Alighanem Matolcsy György elnök privilégiuma, hogy időként elejtsen egy-egy hangzatosan bíráló megjegyzést. Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója szerint  a jegybank célja a frissen kiadott (meglepetéseket egyébként nem tartalmazó) iránymutatással a jelenleginél nagyobb mértékű csökkentési várakozásokat hűtése lehet, megerősítve ezzel a monetáris politika elkötelezettségét a pozitív és növekvő reálkamatok mellett. Úgy véli, mindez a jegybank hitelességét is javítja, amire szükség van, ha a jegybank továbbra is erősödő, vagy legalábbis stabil forintárfolyam mellett szeretné folytatni az alapkamat csökkentését.

A kilátásokban akadnak jelentős kockázatok

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője jelezte: amennyiben érdemben nem változik a környezet, úgy az előttünk álló hónapok is 75 bázispontos csökkentő lépéseket hozhatnak a kamatok normalizációja terén. Ezt erősítik a külső egyensúlyi mutatók, valamint a dezinfláció alakulása is. Nagy szerint azonban izgalmakat hordoz magában a jövő év tavasza, amikor a bázishatás eddig támogató szerepe elenyészik, és ennek következtében a dezinflációs folyamat érdemben lassulhat.

A tájékoztatón egyébként Virág arról beszélt, hogy most általános dezinflációs folyamatot látnak. Az év végéig – hangzott el – a magyar infláció képes lesz lemosni magáról az európai legmagasabb érték jelzőt. Az alelnök azért elég óvatosan fogalmazott, mivel jelezte, az év végére a 7 százalék körüli infláció akkor érhető el, ha az olajárak a jelenlegi szinten maradnak. Kedvező még, hogy az év végére év per év szinten is pozitív tartományba kerülhet a gazdasági növekedés.

A külső egyensúlyi pozíciónk pedig a korábban vártnál gyorsabb és jelentősebb javulást mutat – nem kevéssé az energiaáraknak köszönhetően. Ehhez persze hozzájárult a belső kereslet szűkülése, ami az importigény csökkenésével járt, de az export oldalon belépő újabb és újabb kapacitások beindítása is. Mindezek mellett jó hír még, hogy a nemzetközi befektetői hangulat javult. A kilátásokat azonban Virág szerint jelentős kockázatok övezik. 

Miből juthat több az embereknek?

Az egyik legizgalmasabb kérdés az lehetett, hogy mit szól a jegybank a kormány által már jogszabályba is foglalt béremeléshez. Az alelnök még a nyár végén aggodalmának adott hangot a miatt, hogy esetleg túl nagy lesz a jövő évi béremelés mértéke. Akkor azt fejtegette, hogy olyan béremelési megállapodásra lenne szükség 2024-ben, ami elősegíti az infláció csökkentését. Most egy szava sem volt ahhoz, hogy példátlan módon a jövő évi béremelés az idén decemberben már érvényes.

Mint elmondta: nem szükségszerű, hogy egy ilyen lépés érdemi inflációs következményekkel járna 2024-ben. A béremelés mértékével kapcsolatban Virág egy elég érdekes fejtegetésbe fogott. Jövőre várhatóan 5 százalék körüli lesz infláció és 3-4 százalékos a GDP növekedése. Ezt a két számot összeadva az alelnök szerint a gazdaságban 8-9 százalékos nominális termelékenység növekedéssel lehet számolni. Ez pedig nagyjából összhangban van a béremeléssel.
 
Amúgy – tesszük már mi hozzá – ez még a jelzett metodikát elfogadva sincs így, hiszen a minimálbér 15 százalékkal emelkedik. Virágnak erre is volt válasza, mégpedig az, hogy a minimálbér nem számít, csak a garantált bérminimum (az 10 százalékkal nő). Azt is elég egyszerűen elintézte, hogy miből gazdálkodhatják ki a cégek a plusz pénzt. Szerinte a vállalkozásoknál profittöbblet van, így a cégek nem áremeléssel, hanem nyereségük terhére valósítják meg a béremelést. Aki pedig nem így tesz, az a szűk kereslet miatt saját maga alatt vághatja a fát.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék:  kamat, infláció, növekedés, GDP, gazdaság, MNB, béremelés, minimálbér, bérminimum

Kapcsolódó anyagok

• 2024.01.17 - A magyarok a természeti katasztrófától félnek, a világ a kibertámadástól retteg
• 2024.01.12 - Csak mérsékelten nőhet 2024-ben a magyar gazdaság
• 2023.12.19 - Nem fokozta a kamatcsökkentési tempót az MNB
További kapcsolódó anyagok
2023.12.11 - Sohasem került ennyibe a temetés, a jogsi, a fodrász
2023.12.07 - Magyarázkodik az infláció miatt a KSH
2023.12.05 - Azonnali bértárgyalást követelnek a vasutasok
2023.12.03 - Szépen keres a kormány a béremelésen
2023.11.29 - Másutt a piac, nálunk az MNB hizlalta fel a banki profitot
2023.11.23 - Jövőre is marad a kötelező akciózás a boltokban
2023.11.22 - Már éledezik a használtautók piaca?
2023.11.21 - Kihirdették a minimálbér emelését
2023.11.20 - Hogy is van ezzel az inflációval?
2023.11.16 - Nagy bajt érezhetnek, már decemberben lesz béremelés
2023.11.15 - Harcolni fog a Nitrogénművek tulajdonosa
2023.11.15 - Nehéz és hosszú kilábalás előtt állhat a magyar gazdaság
2023.11.10 - Egyszámjegyű lett az infláció
2023.11.08 - Még mindig nincs elég pénze a magyaroknak a vásárlásra
2023.11.07 - Nem hisszük el a hivatalos inflációs adatot
2023.11.06 - Mire elég a mostani nyugdíjemelés?