Inflációról és kamatemelésről szól minden

Az MNB kifektette a kötvényalapokat

Matolcsy György, az MNB elnöke
a Világgazdaság konferenciáján
Fotó: Koszticsák Szilárd , MTI

2021. június 11. Májusban az MNB kommunikációja, a kamatemelés belengetése emelte meg jelentősen a hozamokat a hazai állampapírpiacon. Ez a rövidkötvény-alapok árfolyamát kisebb, a hosszúkötvény-alapokét jelentősebb mértéken csökkentette. A befektetések éves hozama így mínuszba fordult.

Májusban elsősorban az MNB kommunikációja mozgatta meg a hazai állampapírpiacot. Május 17-én az MNB alelnöke váratlanul azt nyilatkozta, hogy nőttek a felfelé mutató inflációs kockázatok, és a jegybank proaktívan akar reagálni erre: júniusban kamatemelés várható, amellyel egy kamatemelési ciklus venné kezdetét. A hónap során közzétett áprilisi 5,1 százalékos (azóta kiderült, májusban is ugyanennyi volt) infláció az elmúlt 8 év legmagasabb inflációs adata, valóban messze áll a 2-4 százalék közötti jegybanki tolerancia-sávtól – írja az OTP Alapkezelő havi portfoliójelentésében. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)

Mennyivel nőttek a hozamok?

A nyersanyagpiacokon bekövetkezett áremelkedések, a pandémiát követő gazdasági újranyitással kapcsolatos keresletugrás és kereslet-kínálati súrlódások az infláció további emelkedését vetítik előre a következő hónapokra. A hozamok legnagyobb mértékben a görbe közepén, a 3-5 éves távon ugrottak meg, mintegy 30-50 bázisponttal. A hosszú lejáratú papírok hozama ennél kisebb mértékben, 15-30 bázisponttal emelkedett, köszönhetően a jegybanki eszközvásárlások beígért folytatásának is.

A görbe elején a jelentős többletlikviditás miatt csak 10-25 bázisponttal mentek feljebb a hozamok. A forint markánsan reagált a kamatemelés esélyére, a május eleji 360-ról a 347-348-as szintre erősödött az árfolyama az euróval szemben. A hónap végén a Monetáris Tanács kamatdöntő ülésén még nem változtattak a kamatokon, de a kommunikáció előrevetítette az elkövetkező emelést.

Az MNB egyébként tegnap két konferencián is megerősítette, hogy júniusban elkezdi a kamatemelést. Matolcsy György elnök a Világgazdaság konferenciáján, Virág Barnabás alelnök pedig a Portfolió konferenciáján beszélt arról, hogy a jegybank proaktív módon, határozottan fog fellépni az inflációs kockázatok ellen, biztosítva az árstabilitást.

A kötvényalapoknak ez betett

Az állampapírpiaci hozamemelkedés miatt a kötvényalapok árfolyama csökkent; a rövid kötvényekbe fektető alapoké kisebb, a hosszúakba fektetőké nagyobb mértéken. Az utóbbiak éves hozama egy-két kivételről eltekintve mínuszba fordult.

Az MNB alelnöke tegnap még arról beszélt, vége az alacsonyhozam-környezetnek, a jövőben emelkedőhozam-környezetben kell működni. Elvileg ilyenkor rövid lejáratú kötvényeket (az ezekbe fektető kötvényalapok, pénzpiaci alapok jegyeit) érdemes venni. Ha pedig hosszabb lejáratú kötvényekbe vagy ilyen alapok jegyeibe fekteti valaki a pénzét, annak a további hozamemelkedés nem tesz jót. Az utóbbit pedig az inflációs félelmek gerjesztik. Viszont ha mégsem ugrik meg annyira az infláció, mint várják, és később visszarendeződik, akkor jól jöhetnek ki belőle, akik ezekbe fektettek.

Virág Barnabás azonban tegnap azt mondta, hogy az infláció mérséklődése a vártnál elhúzódóbb folyamat lehet, ami azt jelenti, hogy 2021-ben az éves átlagos infláció akár 4 százalék fölött is maradhat. Az MNB márciusban 3,8-3,9 százalékra emelte az éves inflációs előrejelzését, ami tavaly decemberben még csak 3,5-3,6 százalék volt.

A kötvényalapok 2021. május 31-i részletes hozamát itt találja.

Az MNB kifektette a kötvényalapokat

Mennyivel nőttek a hozamok?

A kötvényalapoknak ez betett

A kötvényalapok és pénzpiaci alapok elmúlt években elért hozamait itt gyűjtöttük össze.

Kapcsolódó anyagok