Megszerezte a jegybank a „világítótornyokat” is
2016. november 8.
Ebben a hónapban a jegybank átvette a különböző referenciamutatók kezelését a devizapiaci üzletkötők szakmai szervezetétől. Ezt a funkciót öt év múlva továbbadhatják, például a Bankszövetségnek. Érdemes áttekinteni, pontosan mik is ezek a mutatók, és miként működnek.
Az köztudott, hogy a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozza meg, arról azonban, hogy például a hitelek terhét meghatározó pénzpiaci kamatok pontosan miként is alakulnak, viszonylag kevesen rendelkeznek ismeretekkel. Pedig a devizahitelek forintosításához a törvény a háromhavi pénzpiaci kamat (Bubor) alkalmazását tette kötelezővé. (Arról, hogy miként változhatnak az adósok terhei, részletesebben itt írtunk.)
Azóta számos – a szervezeti háttérre, az átlagolás módszertanára, a futamidők számára, valamint a kamatjegyzőkkel kapcsolatos feltételekre vonatkozó – változás volt ezen a területen. A legjelentősebb fejleményre azonban alighanem most novemberben került sor. Az MNB tudatta, hogy a kezelésébe kerültek a hazai pénzügyi piacok „világítótornyai” (ez az ő megfogalmazásuk). Ezentúl tehát közvetlenül a jegybank lesz az adminisztrátora minden referenciamutatónak. A feladatokat a devizapiaci üzletkötők szakmai szervezetétől, a Magyar Forex Társaságtól (MFT) vették át. (A világban általános gyakorlat, hogy ilyen szervezet „működteti” ezeket a mutatókat.)
Meglehetősen érdekes viszont, hogy miért került sor az egész átadásra. Az utóbbi években több országban megalapították vagy megerősítették a benchmarkok adminisztrátori funkciójával megbízott szerveket, etikai kódexek születtek, szigorodtak az eljárási szabályok. Az idén nyárom megszületett az igen kemény előírásokat tartalmazó uniós „benchmark rendelet” is.
Az MFT a rendeletet látva nem kívánt tovább élni a megtiszteltetéssel. Mivel viszont az uniós szervezetek szerint a felügyeleti szervek és a jegybankok egyébként is ügyelnek a szabályokra, ezért ezek a rendelet alól felmentést kaptak. Úgy tűnik, elsősorban erre tekintettel kerültek a „világítótornyok” az MNB-hez.
Miután az MFT minden jogáról lemondott, a jegybank vállalta, hogy öt évig megtartja ezt a funkciót. Amennyiben ezt követően nem kívánja tovább végezni a referenciakamatok előállításának és kezelésének feladatát, akkor először az MFT, majd a Bankszövetség számára ajánlja fel a feladatot.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: Bubor, pénzpiaci kamatok, MNB
Az MNB kezében a pénzpiaci kamatok
Kézben tartják
Fotó: Azénpénzem
Fotó: Azénpénzem
Az köztudott, hogy a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozza meg, arról azonban, hogy például a hitelek terhét meghatározó pénzpiaci kamatok pontosan miként is alakulnak, viszonylag kevesen rendelkeznek ismeretekkel. Pedig a devizahitelek forintosításához a törvény a háromhavi pénzpiaci kamat (Bubor) alkalmazását tette kötelezővé. (Arról, hogy miként változhatnak az adósok terhei, részletesebben itt írtunk.)
A Bubor mellett 2006-ban elindult az éven túli kamatfixing (BIRS), 2010-ben pedig az egynapos bankközi kamatok várható jövőbeli alakulásán alapuló derivatív ügyletek indexe (Hufonia Swap) is. A legjelentősebb a Bubor maradt, ami mára már több mint 6000 milliárd forint hitel feltételeit határozza meg.
Nagyon sokan tartottak attól, hogy a magyar pénzpiaci kamatot, csakúgy, mint az angolt (Libor), vagy az európait (Euribor) manipulálhatják a hazai pénzintézetek. A Libor-botrány kitörése után a magyar felügyelet itthon is vizsgálódni kezdett. Megállapították: annak ellenére, hogy a mögöttes termék piaca nem létezik – vagyis a bankközi kamatokat valójában nem a piac alakítja –, egyes kiemelt futamidejű Bubor kamatokhoz jelentős hitel-, betétszerződés állomány kötődik (ezek az „átlátható" árazású, vagyis referenciás termékek). Egy ajánlással igyekeztek orvosolni a problémát. Így kerülhetik meg a szigorú előírásokat?
Azóta számos – a szervezeti háttérre, az átlagolás módszertanára, a futamidők számára, valamint a kamatjegyzőkkel kapcsolatos feltételekre vonatkozó – változás volt ezen a területen. A legjelentősebb fejleményre azonban alighanem most novemberben került sor. Az MNB tudatta, hogy a kezelésébe kerültek a hazai pénzügyi piacok „világítótornyai” (ez az ő megfogalmazásuk). Ezentúl tehát közvetlenül a jegybank lesz az adminisztrátora minden referenciamutatónak. A feladatokat a devizapiaci üzletkötők szakmai szervezetétől, a Magyar Forex Társaságtól (MFT) vették át. (A világban általános gyakorlat, hogy ilyen szervezet „működteti” ezeket a mutatókat.)
Meglehetősen érdekes viszont, hogy miért került sor az egész átadásra. Az utóbbi években több országban megalapították vagy megerősítették a benchmarkok adminisztrátori funkciójával megbízott szerveket, etikai kódexek születtek, szigorodtak az eljárási szabályok. Az idén nyárom megszületett az igen kemény előírásokat tartalmazó uniós „benchmark rendelet” is.
Az MFT a rendeletet látva nem kívánt tovább élni a megtiszteltetéssel. Mivel viszont az uniós szervezetek szerint a felügyeleti szervek és a jegybankok egyébként is ügyelnek a szabályokra, ezért ezek a rendelet alól felmentést kaptak. Úgy tűnik, elsősorban erre tekintettel kerültek a „világítótornyok” az MNB-hez.
Miután az MFT minden jogáról lemondott, a jegybank vállalta, hogy öt évig megtartja ezt a funkciót. Amennyiben ezt követően nem kívánja tovább végezni a referenciakamatok előállításának és kezelésének feladatát, akkor először az MFT, majd a Bankszövetség számára ajánlja fel a feladatot.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: Bubor, pénzpiaci kamatok, MNB
Kapcsolódó anyagok
- 2024.10.02 - Itt a vége, nincs többé Libor
- 2017.10.06 - Ezrelékben sem mérhető már a kamat
- 2016.12.16 - Hol kapom a legjobb kamatot?
- 2016.12.08 - Nő az új hitelválság kockázata?
- 2016.11.17 - Újra mer eladósodni a magyar
- 2016.10.21 - Reálkamat? Ne is álmodjon róla!
- 2016.08.10 - Bezuhantak a pénzpiaci kamatok!
- 2015.07.09 - Újabb kelepce a hiteleseknek
- 2013.09.18 - Jogos a rettegés a forinthiteltől?
- 2013.08.29 - Ezért félünk a forinthiteltől
- 2013.02.14 - Üres számok az irányadó kamatok?
További kapcsolódó anyagok