Megszerezte a jegybank a „világítótornyokat” is

Az MNB kezében a pénzpiaci kamatok

Kézben tartják
Fotó: Azénpénzem

2016. november 8. Ebben a hónapban a jegybank átvette a különböző referenciamutatók kezelését a devizapiaci üzletkötők szakmai szervezetétől. Ezt a funkciót öt év múlva továbbadhatják, például a Bankszövetségnek. Érdemes áttekinteni, pontosan mik is ezek a mutatók, és miként működnek.

Az köztudott, hogy a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozza meg, arról azonban, hogy például a hitelek terhét meghatározó pénzpiaci kamatok pontosan miként is alakulnak, viszonylag kevesen rendelkeznek ismeretekkel. Pedig a devizahitelek forintosításához a törvény a háromhavi pénzpiaci kamat (Bubor) alkalmazását tette kötelezővé. (Arról, hogy miként változhatnak az adósok terhei, részletesebben itt írtunk.)

A Bubor mellett 2006-ban elindult az éven túli kamatfixing (BIRS), 2010-ben pedig az egynapos bankközi kamatok várható jövőbeli alakulásán alapuló derivatív ügyletek indexe (Hufonia Swap) is. A legjelentősebb a Bubor maradt, ami mára már több mint 6000 milliárd forint hitel feltételeit határozza meg.

Nagyon sokan tartottak attól, hogy a magyar pénzpiaci kamatot, csakúgy, mint az angolt (Libor), vagy az európait (Euribor) manipulálhatják a hazai pénzintézetek. A Libor-botrány kitörése után a magyar felügyelet itthon is vizsgálódni kezdett. Megállapították: annak ellenére, hogy a mögöttes termék piaca nem létezik – vagyis a bankközi kamatokat valójában nem a piac alakítja –, egyes kiemelt futamidejű Bubor kamatokhoz jelentős hitel-, betétszerződés állomány kötődik (ezek az „átlátható" árazású, vagyis referenciás termékek). Egy ajánlással igyekeztek orvosolni a problémát.

Így kerülhetik meg a szigorú előírásokat?

Azóta számos – a szervezeti háttérre, az átlagolás módszertanára, a futamidők számára, valamint a kamatjegyzőkkel kapcsolatos feltételekre vonatkozó – változás volt ezen a területen. A legjelentősebb fejleményre azonban alighanem most novemberben került sor. Az MNB tudatta, hogy a kezelésébe kerültek a hazai pénzügyi piacok „világítótornyai” (ez az ő megfogalmazásuk). Ezentúl tehát közvetlenül a jegybank lesz az adminisztrátora minden referenciamutatónak. A feladatokat a devizapiaci üzletkötők szakmai szervezetétől, a Magyar Forex Társaságtól (MFT) vették át. (A világban általános gyakorlat, hogy ilyen szervezet „működteti” ezeket a mutatókat.)

Meglehetősen érdekes viszont, hogy miért került sor az egész átadásra. Az utóbbi években több országban megalapították vagy megerősítették a benchmarkok adminisztrátori funkciójával megbízott szerveket, etikai kódexek születtek, szigorodtak az eljárási szabályok. Az idén nyárom megszületett az igen kemény előírásokat tartalmazó uniós „benchmark rendelet” is.

Az MFT a rendeletet látva nem kívánt tovább élni a megtiszteltetéssel. Mivel viszont az uniós szervezetek szerint a felügyeleti szervek és a jegybankok egyébként is ügyelnek a szabályokra, ezért ezek a rendelet alól felmentést kaptak. Úgy tűnik, elsősorban erre tekintettel kerültek a „világítótornyok” az MNB-hez.

Miután az MFT minden jogáról lemondott, a jegybank vállalta, hogy öt évig megtartja ezt a funkciót. Amennyiben ezt követően nem kívánja tovább végezni a referenciakamatok előállításának és kezelésének feladatát, akkor először az MFT, majd a Bankszövetség számára ajánlja fel a feladatot.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: Bubor, pénzpiaci kamatok, MNB