A tranzakciós illeték emelése 0,2 százalékponttal növeli az inflációt

Az MNB is elismerte, nagy bajban a magyar gazdaság

Fotó: youtube.com

2024. augusztus 28. Nagy váltásra lenne szükség a vállalati szektor beruházási hajlandóságában – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Virág Barnabás miután a Monetáris Tanács hosszú idő után most először nem csökkentette a jegybanki alapkamatot. A részletes tájékoztatóból azért kiderült, nem csak ezen a téren akad probléma.

Az elemzőket alapvetően nem lepte meg, hogy ezúttal elmaradt a jegybanki kamatcsökkentés. Mint az Equilor felhívta a figyelmet, a Bloomberg által megkérdezettek közül 16 elemző kamattartásra, 6 elemző pedig 25 bázispontos kamatvágásra számított. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az elemzők a vártnál rosszabb júliusi inflációs adatok, illetve a megnövekedett piaci volatilitás, geopolitikai fejlemények és a 400-as szint közelében ragadó euróárfolyam miatt vetítették előre a kamatok (időleges) szinten tartását.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntést követő tájékoztatón (képünk) – tulajdonképpen szokás szerint – hangsúlyozta: stabilitásra, biztonságra és bizalomra van szükség. Arra nem tért ki, hogy mindezt miként érintheti, hogy a kormány egyik percről a másikra elhatároz, majd ki is hirdet olyan intézkedéseket, amelyek egész üzletágak jövedelmezőségét rombolja. Rendkívüli Kormányinfón júliusban jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy augusztus 1-jétől megemelik a tranzakciós illeték mértékét, és a bankok devizaműveleteire átváltási illetéket vetnek ki. (A témával részletesebben itt foglalkoztunk.)

Újságírói kérdésre válaszolva Virág elmondta, a cégekre tompítatlanul áthárított adóemelés jövőre 0,1-0,2 százalékponttal növeli az inflációt. Arról, hogy a lakosság a banki díjak terén várhatóan mekkora drágulással szembesül majd, az alelnök nem vállalkozott becslésre. Mint mondta, nem tudhatjuk, hogy 2025. január 1-jén (addig él a díjemelési stop – a szerk.) milyen banki döntések születnek majd. Úgy tűnik, amikor lehetőség nyílik – mondta az alelnök –, gyorsan emelik az árakat a cégek. Ez látszott júliusban is, amikor megugrott az infláció, amiben Virág szerint meghatározó szerepe volt, hogy július 1-jétől kivezették a kötelező akciókat, illetve az egyes alapélelmiszereknél a beszerzési árhoz kötött fogyasztói árakat.

Valami nagyon nem stimmel ezekkel az adatokkal

A tájékoztatón arról is szó esett, hogy az MNB is utánaeredt annak az ellentmondásnak, ami a reálbérek kimutatott jelentős emelkedése, és a fogyasztás alakulása, valamint a beruházás mélyrepülése között látszik. A dinamikus bérnövekedés – állította Virág – részben fehéredési hatás. A korábbi szürke zónában fizetett bérek (ez a minimálbér környéki fizetéseket érinti) átkerültek legális szintre. Ezt erősíti, hogy a költségvetésbe szépen érkeznek a munkához kapcsolható adóbevételek.

A bérek nagyon gyorsan emelkednek – tette még hozzá –, de a nettó bérek a teljes lakossági jövedelmek csak mintegy felét adják. A másik felét különböző transzferek, vállalkozói jövedelmek biztosítják. Utóbbiak pedig érdemben csekélyebb dinamikát mutattak, mint a bérek – állította Virág. (Akit érdekel, pontosan mit tartalmaznak ezek a transzferek, egyik korábbi cikkünkből megtudhatja.)

A megtakarítások gyarapodása a hosszú távú növekedési képesség szempontjából az MNB szerint pozitív folyamat. Ezen a téren is tett azonban észrevételt az alelnök. A félretett pénzek egy része egyre inkább külföldre kerül, így elhagyja a magyar gazdaságot, annak finanszírozását. A fogyasztásban pedig mind jelentősebb a határon túli, és a külföldi webshopokban megejtett vásárlás. Ezzel lényegében a nemzetgazdasági miniszter korábbi magyarázkodását ismételte meg. Amikor az egyik újságíró rákérdezett, hogy ezt mégis milyen adatokkal látja alátámasztottnak az MNB, meglehetősen kitérő választ adott.

Az azonban kiderült, hogy az utóbbi időben megjelent pocsék gazdasági adatok közül mit tart a leginkább aggasztónak a jegybank. A második negyedéves beruházási adat – hangsúlyozta Virág – a jegybanki várakozásokat is alulmúlta. Az MNB már korábban felhívta a figyelmet, hogy a beruházásoknál fix árat alkalmazva, vagyis kiszűrve az árváltozásokat, 2019 óta fokozatosan csökkenő trendet látunk. A fogyasztás helyreállása már zajlik – nyomatékosította –, nagy váltásra a vállalati szektor beruházási hajlandóságában van szükség.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdaság, infláció, MNB, jegybank, kamatvágás, alapkamat, beruházás, fogyasztás, bérek, reálbérek, megtakarítás