Az MKB és a K&H ügyfeleit támadják a csalók

2017. március 6. A napokban újabb banki adathalász e-mailek is felbukkantak. Arra pedig, hogy a csalók nem tétlenkednek, az is utal, hogy az ESET is frissebb zsarolóvírusok felbukkanására hívja fel a figyelmet. Ezek ugyan elég gyenge gyártmányok, de azért épp elég veszélyesek.

A napokban – mint olvasóink jelezték – az MKB és a K&H ügyfeleit megcélzó adathalász e-mailek bukkantak fel. A kapott egy e-mailben arra kérik az ügyfeleket, hogy egy magadott linkre kattintva lépjenek be a banki online rendszerbe. A link azonban egy hamis oldalra vezet, ahol a belépési adatokat megadva azok illetéktelenek kezébe kerülnek. Korábban már több bank ügyfelei kaptak hasonló hamis e-maileket. Akadt böngesző egyébként, amely (lásd képünk) egészen gyorsan azonosította, miről van szó.


A bankok – köztük a két említett bank is – többször hangsúlyozták, hogy sosem kommunikálnak ilyen módon az ügyfeleikkel. Emellett, amikor banki oldalra lép be valaki, mindig érdemes a böngésző címsorában ellenőrizni, hogy a cím a titkos adatátvitelt jelző https:// kóddal kezdődik, és a bank valódi címét tartalmazza. Már egy elütés, betűhiba, betűkimaradás is hamis site-ra irányíthat.

Úgy zsarol a vírus, hogy nincs is lehetőség feloldásra


Újabb zsarolóvírusok felbukkanására hívja fel a figyelmet az ESET informatikai biztonsági cég. Mint már korábban mi is megírtuk, már a Mac gépek és a Linux rendszerek is veszélyben vannak, amelyeket korábban nem támadtak a kiberbűnözők. A KillDisk a Linux, a KeRanger pedig az Apple operációs rendszerét is támadja.

A vírus a BitTorrenten keresztül terjedt, és egy „Patcher” elnevezésű, népszerű szoftverek feltörésére szolgáló alkalmazásnak adja ki magát. Az állomány egyetlen, ZIP-be tömörített alkalmazáscsomagot tartalmaz. Kétféle hamis feltörő programba építették bele őket, az egyik az Adobe Premiere Pro, a másik pedig a Microsoft Office for Mac program feltörésével kecsegtet, de több ilyen hamis trójai program is létezhet.
A megadott Bitcoin tárcában egyelőre nem történt tranzakció, vagyis a zsarolóvírus készítője még semmit sem keresett vele a - és ez remélhetőleg így is marad.
A start gombra kattintva indul el a titkosítási folyamat; a program egy README!.txt elnevezésű fájlt másol a felhasználó könyvtáraiba, majd egy véletlenszerű 25 karakter hosszú láncot generál, amely kulcsként szolgál a fájlok titkosításához.
Az alkalmazás – írja közleményében az ESET - gyenge programozói munka, kezdetleges hibákat tartalmaz, a megjelenő ablak háttere például zavaróan áttetsző, és a bezárása után már nem lehet újra megnyitni. A vírus azonban elég hatékony ahhoz, hogy megakadályozza az áldozatokat adataik elérésében, és komoly veszteségeket okozzon.

A veszteségek ráadásul – ha a titkosított fájlok nincsenek például egy másik adathordozóra lementve - véglegesek. A vírus ugyanis nem tartalmaz semmilyen kódot, amely távoli vezérlőszerverrel kommunikálna, így a titkosításhoz használt kulcsot sem küldi el a kártevő üzemeltetőjéhez. Ez azt jelenti, hogy az áldozatok fájljainak feloldása nem lehetséges, a zsarolás során kért összeg esetleges kifizetése után sem állíthatók vissza az adatok. Többek között ezért ajánlja az ESET, hogy soha ne fizessünk, ha zsarolóvírus áldozataivá válunk.

Szerző: LG
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.