Az idén több adóst fenyegetne kilakoltatás

Fotó: Soós Lajos, MTI
2014. május 10. Már hétfőn szavazhat a parlament a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról, de a jogszabály hatályba lépésére még várni kell majd. A tét egyébként az idén a korábbinál nagyobb, 2014-ben ugyanis tovább emelkedett a kvóta, így több ingatlant verhetnének dobra.

A kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat lesz az első előterjesztés, amelyet az új parlament elfogad - jelentette be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (képünkön) a házbizottság pénteki ülése után tartott sajtótájékoztatón. A Világgazdaság beszámolója szerint a törvény hivatalosan így is csak május 21-23-a környékén léphet hatályba. Némi kockázat tehát akad, hiszen – mint arról korábban írtunk – amíg nincs hatályos tilalom, addig a végrehajtók nem mérlegelhetnek, hozzá kell látniuk a jogerős végzések teljesítéséhez.

A tétet növelheti, hogy az idén már a kényszerértékesítésre kijelölt lakások öt százaléka kerülhetne dobra a 2013-as négy és a 2012-es három százalék után. A moratórium meghosszabbítása így a korábbinál többeket érinthet. 2011 utolsó negyedévétől az idei első negyedév végéig 33,6 ezer ingatlan került így veszélybe (120 ezer adós feje felett lebeg amúgy ez a rém). A lakások több mint negyede a fővárosban, illetve Pest megyében található.  Ezután a legtöbb ingatlant Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a legkevesebb pedig Vas megyében jelöltek ki kényszerértékesítésre. A kvótát a legkevésbé Zala megyében használták ki a bankok (itt 2014 első három hónapjában a lehetségesnek csak alig több mint a fele került a „kalapba”).

Rogán Antal az MTI tudósítása szerint ismét sürgette a Kúriát, hogy az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés ügyében minél hamarabb tárgyaljon és döntsön. "Ha ezzel kapcsolatban a Kúria akár május végéig, akár (...) júniusban állást foglal, a Fidesz képviselőcsoportja nevében arra tudok ígéretet tenni, hogy abban a pillanatban - a Kúria döntését figyelembe véve - a devizahitelesek helyzetének rendezéséről szóló törvény meg fog születni, és a parlament elé kerül" - mondta a frakcióvezető. Ha így lesz, akkor a moratórium sem tarthat(na) sokáig.

Megzsarolja a kormány a bankokat?


A hétfőn várható törvény különlegessége, hogy a kilakoltatási moratóriumot határidő nélkül hosszabbítanák meg. Rogán szerint ezzel arra kényszerítik a bankokat, hogy a devizahitelek ügyét rendezzék. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez akár hatékony módszer is lehet.

Még 2013-ban a pénzügyi jogok biztosaként Doubravszky György vetette volna be a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, mint a bankok tárgyalási készségét növelő „csodafegyvert”. Ezt akkor a bankszövetség nagyon rossz ötletnek tartotta, azzal érvelve, hogy „a hazai és nemzetközi tapasztalat az, hogy a problémák halogatása nem a megoldáshoz, hanem a feszültségek növekedéséhez vezet”. A nemzetgazdasági tárca (NGM) először azt jelezte, hogy egyetértene egy ilyen lépéssel.  Majd végül a pénzügyi ombudsman helyett a bankszövetség érveit fogadta el. Úgy vélték, a téli kilakoltatási moratórium egész évben fenntartására nincs mód, meghosszabbítása nem jelentené a probléma hathatós megoldását.

Mindebből az érzékelhető, hogy a bankokat valóban kellemetlenül érintheti a kilakoltatási tilalom fenntartása. Mint több szakember portálunknak elmondta, elsősorban azért, mert ez negatívan hat az adósok fizetési fegyelmére. Annak ugyanis, hogy hány családot tehetnek ki az utcára, gátat vet (a moratórium által nem érintett időszakban is) a már említett kvótarendszer. (Azt azért meg kell jegyeznünk, hogy még az árverezés sem végződik feltétlenül kilakoltatással.) Ezzel szabályozzák, hogy végül is az érintett ingatlanok mekkora hányada kerülhet dobra.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok