Akad néhány meglepő változás

Az idén így alakult a kosarunk

2018. április 12. Szinte minden alkalommal, amikor megjelennek az árváltozással kapcsolatos hivatalos statisztikák, feltámadnak azok a hangok, amelyek kétségbe vonják az egészet. Most azt vizsgáltuk meg, hogy az infláció számításához használt kosár miként alakult az elmúlt évben. Néhány arány meglehetősen elgondolkodtató.

A fogyasztói ár statisztikája jelenleg mintegy 1000 reprezentáns (árucikk és szolgáltatás) megfigyelésén alapul, amelyeket 140 (ez 2012. előtt 141 volt, de kivették a lakások bérleti díját) árucsoportra összegezve építenek be az árváltozási számításba. Azt pedig, hogy végül mennyi a kimutatott infláció, a KSH az úgynevezett fogyasztói kosár alapján kalkulálja. Ebből is nyilvánvaló, hogy az árösszesítések mellett az inflációs adatot jelentősen befolyásolja a fogyasztói kosár összetétele. A kosár azt mutatja, hogy a lakosság költésében a különböző kategóriák mennyisége milyen arányban szerepel.

Az elmúlt évre (tehát a 2018-as súlyokat a 2017-esekkel összevetve) visszatekintve az arányok alakulása esetenként elgondolkodtatónak tűnik. (A főbb változásokat a mellékelt táblázatban foglaltuk össze.) Nem meglepő, hogy a vendéglátás nagyobb jelentőségűvé vált, hiszen a KSH korábbi jelentésében szó szerint azt írta, hogy a házon kívüli étkezésre „a háztartások jövedelmük egyre nagyobb hányadát fordítják”.

Súlyváltozási topok (2017-2018.)
Élelmiszer, üdítő	-0,604	Vendéglátás	0,247
Szeszesital, dohány	-0,157	Személyautó	0,212
Pénzügyi szolgáltatás	-0,148	Ruházat, cipő	0,203
Forrás: Azénpénzem gyűjtés és számítás

Az élelmiszerek súlyának csökkenése is logikus, hiszen hüvelykujj-szabálynak tekinthetjük, hogy a társadalom helyzetének javulása ezen a téren is érzékelhető (igazán az a meglepő, hogy korábban ez nem volt így). Az autóra, a ruházatra való költés alakulása is tulajdonképpen ugyanide (a javuló jövedelemi viszonyok közé) sorolható. Az már sokkal nehezebben hihető, hogy például szeszre vagy dohányra arányában kevesebbet költenének a háztartások.

Érdemes figyelni az arányokra is

Az adatokat más szempontból is érdekesnek tartottuk megnézni. A toplistás változások mellett ugyanis az sem elhanyagolható, hogy a súlyok módosítása mennyire jelentős a korábbi értékhez képest. Például az élelmiszerek és üdítők a családi kosárban 21,5 százalék helyett 20,9 százalékot tesznek ki, a változás tehát nem éri el a három százalékot. A vendéglátásnál is alig magasabb ennél a százalékos változás – persze ellenkező irányban.

A kosárban viszont elég meglepő módon a 2017-eshez képest az idén majdnem háromszoros súlyt kapott az audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozó berendezések javítása (persze ez azért még így is elég elhanyagolható az összes költés között). A ruházati méteráru kétszeres, a cipőjavítás súlya majdnem kétszeres lett (ami némiképp ellentmondani látszik annak, hogy könnyedébben költhetnek új lábbelire, vagy ruhákra a magyarok).

Még talán az előbbinél is furcsábbnak tűnik, hogy az egyéb közlekedési és szállítási szolgáltatások súlyát a felére ejtették le. A középfokot meghaladó, de nem felsőfokú oktatás jelentősége közben mintegy negyedével csökkent. Arányában majdnem ötödével kevesebb mehet a családok költségvetéséből egészségbiztosításra vagy szerencsejátékra.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: vásárlás, infláció, KSH, kosár