Ártatlan vállalkozókat pereltek és börtönöztek be
2024. november 26.
Az angol posta évtizeden keresztül tévesen vádolta saját alvállalkozóit azzal, hogy loptak és sikkasztottak. Életek ezrei mentek tönkre, a posta ugyan mostanra már belátja, hogy tévedett, de a kárpótlás nagyon lassan halad.
Az Egyesült Királyság legszélesebb körű igazságszolgáltatási tévedésének nevezi a BBC azt a botránysorozatot, ami a Post Office több száz vállalkozóját sújtotta 1999 és 2015 között. A történet egyszerre banális és döbbenetes, az a mód, ahogyan a hatalom az ártatlan embereket tévesen megvádolta, elítélte és elhallgattatta egészen hihetetlen. Ha először hallanánk a hírről, megbocsátható lenne, ha elsőre mindezt csak összeesküvéselméletnek tartanánk: a valóság az, hogy a botrány minden eleme olyan, mintha egy ócska filmben kelne életre.
A botrány ellenére mind a mai napig toboroz a Post Office független vállalkozókat, akik többnyire egy-egy kisebb faluban vagy egy agglomeráció kiesőbb részén egy már létező boltot egészítenek ki azzal, hogy postaszolgáltatásokra is szerződnek. A szerződés szerint a szolgáltatásokért jó pénzt fizet a Post Office, de cserébe természetesen elvárja, hogy a vállalkozók tisztességesen járjanak el. Külön kikötik, hogy a vállalkozóknak saját zsebből ki kell fizetniük, ha esetleg hiány lépne fel a postai szolgáltatások kapcsán (azaz ha rosszul adnának vissza a pénztárból, rossz helyre könyvelnének egy bevételt, nem figyelnének a kasszájukra, és onnan egy besurranó tolvaj pénzt lopna el).
Szinte azonnal jelezte több vállalkozó is, hogy náluk a rendszer megbízhatatlanul működik, és olyan könyvelési hiányokat mutat ki, amiket nem tudnak értelmezni, amiknek nem tudják az okát megtalálni. A botrány kirobbantásában kulcsszerepet játszó Computer Weekly összeállítása szerint korábban papír alapú rendszert használtak, ott könnyű volt a hibák okait visszakeresni, az új informatikai eszközben azonban lehetetlen volt a hiányok hátterét feltérképezni.
Az áldozatokat segítő hálózat szerint a téves vád megszámolhatatlanul sok életet tört derékba, az ítélet után sok évvel is jelentkeztek még egészségügyi gondok, és sajnos akadt öngyilkosság is, amit összefüggésbe lehetett hozni a botránnyal. A Post Office vezetőségének lett volna oka gyanakodni a Horizon hibáira, de ehelyett elhallgattatták a kétkedő hangokat. Ezt úgy érték el, hogy vagy agresszívan lehurrogták a képtelen vádak ellen hiába tiltakozó partnereiket, vagy ha egy vállalkozó sikerrel kért független vizsgálatot a bíróságon, akkor vele inkább titoktartási kötelezettséget mellett gyorsan megegyeztek. A hivatal számára nem volt határa annak, hogy mennyit hajlandóak költeni arra, hogy fenntartsák a saját jó hírnevüket és bepiszkítsák az ártatlan alvállalkozóikét: egy esetben több mint 300 ezer fontot, azaz csaknem 150 millió forintot fizettek ügyvédi költségekre.
A kormány 2012-ben indította az első vizsgálatot. A vizsgálat 3 éve alatt már majdnem minden kérdés tisztázódott, de a beszámolót 2015-ben végül nem publikálták. Így nem maradt más út, mint hogy a postamesterek együtt bepereljék a Post Office-t, amely végül 2019-ben beismerte, hogy tévedett és hogy a Horizon rendszer hibás eredményeket is produkálhatott. Az áldozatok akkor 58 millió fontot kaptak kárpótlásként, amiből alig 11 millió maradt meg az ügyvédi költségek levonása után. Ez a precedens értékű ítélet azonban nem vonatkozott minden ártatlanul meghurcolt postamesterre, ezért mind a mai napig zajlik a kárpótlások megítélése és kifizetése.
Jelenleg is zajlik az a kormánytól és bíróságtól független vizsgálat, amely teljeskörűen kívánja feltérképezni azt, hogy mi vezetett ehhez az arcpirító botránysorozathoz. Az informatikai probléma mellett az is nagy kérdés, hogy miként válhatott egy szervezet felsővezetése ennyire elitistává és elvakulttá. Mindenesetre a botrány teljes költsége a mai napig körülbelül 1 milliárd angol fontba került, így ez minden idők egyik legköltségesebb igazságügyi hibája is egyben.
Szerző: Szepesi László
Címkék: Post Office, angol, posta, Egyesült Királyság, UK, United Kingdom
Az elképesztő angol posta botrány
Fotó: clipart.com
Az Egyesült Királyság legszélesebb körű igazságszolgáltatási tévedésének nevezi a BBC azt a botránysorozatot, ami a Post Office több száz vállalkozóját sújtotta 1999 és 2015 között. A történet egyszerre banális és döbbenetes, az a mód, ahogyan a hatalom az ártatlan embereket tévesen megvádolta, elítélte és elhallgattatta egészen hihetetlen. Ha először hallanánk a hírről, megbocsátható lenne, ha elsőre mindezt csak összeesküvéselméletnek tartanánk: a valóság az, hogy a botrány minden eleme olyan, mintha egy ócska filmben kelne életre.
A kiszervezett angol posta
Az angol posta annyiban hasonlít a magyarhoz, hogy ott is van egy állami tulajdonú hálózat, amely az ország legtöbb településén elérhető.A levelek összegyűjtését, továbbítását és kézbesítését egyébként már egy magánvállalat hajtja végre, a tőzsdén is jegyzett Royal Mail, de történetünk szempontjából ők most nem relevánsak.
Az állami Post Office 11.500 fiókkal rendelkezik a mai napig, ez több, mint az összes angol bank együttesen. Ezt úgy érik el, hogy a fiókok egy részét a Post Office saját maga tulajdonolja és menedzseli, míg a hálózat nagyobb részét alvállalkozóknak kiszervezi (ehhez hasonló konstrukciókkal itthon is találkozhatunk).A botrány ellenére mind a mai napig toboroz a Post Office független vállalkozókat, akik többnyire egy-egy kisebb faluban vagy egy agglomeráció kiesőbb részén egy már létező boltot egészítenek ki azzal, hogy postaszolgáltatásokra is szerződnek. A szerződés szerint a szolgáltatásokért jó pénzt fizet a Post Office, de cserébe természetesen elvárja, hogy a vállalkozók tisztességesen járjanak el. Külön kikötik, hogy a vállalkozóknak saját zsebből ki kell fizetniük, ha esetleg hiány lépne fel a postai szolgáltatások kapcsán (azaz ha rosszul adnának vissza a pénztárból, rossz helyre könyvelnének egy bevételt, nem figyelnének a kasszájukra, és onnan egy besurranó tolvaj pénzt lopna el).
A hamis Horizon
Mindezzel nem is volt semmi baj egészen addig, amíg a Post Office egy fejlesztés eredményeképpen be nem vezetett egy új könyvelési rendszert, amit a postahivatalokban kötelező volt mindenkinek használnia. A rendszert Horizon-nak keresztelték el, és az angol ICL szoftverfejlesztő cég fejlesztette ki, őket a japán Fujitsu óriásvállalat vásárolta fel 1998-ban. A rendszert 1999-ben kezdték el bevezetni, a szoftverhez kapcsolódó érintőképernyős értékesítési eszközökkel kiegészülve ez akkoriban egész Európa egyik legnagyobb informatikai projektje volt (a katonai projekteket nem számítva).Szinte azonnal jelezte több vállalkozó is, hogy náluk a rendszer megbízhatatlanul működik, és olyan könyvelési hiányokat mutat ki, amiket nem tudnak értelmezni, amiknek nem tudják az okát megtalálni. A botrány kirobbantásában kulcsszerepet játszó Computer Weekly összeállítása szerint korábban papír alapú rendszert használtak, ott könnyű volt a hibák okait visszakeresni, az új informatikai eszközben azonban lehetetlen volt a hiányok hátterét feltérképezni.
Több mint botrány
Az évek során a bejelentéseket eltussolták, így a független vállalkozók nem is értesültek arról, hogy a Horizon rendszernek lennének esetleg hibái. Így amikor a rendszer több száz postahivatalban mutatott ki hiányt, azokat a Post Office vezetése egyenként mind megvádolta azzal, hogy pénz sikkasztottak. A hiányzó összegeket vissza kellett hogy fizessék, és a Post Office bűncselekményért fel is jelentette a vállalkozókat, a perben pedig a könyvelési rendszer adatait alapul véve a bíróság rendre a hivatal javára döntött. A rendszer beindítása és 2015 között több mint 900 szerződéses partnerüket vádolták meg és ítélték el. A legtöbbük számára az ítélet morális összeomlást és pénzügyi csődöt is jelentett, a hiányzó összeg nagyságától függően sokan több éves börtönbüntetést is kaptak.Az áldozatokat segítő hálózat szerint a téves vád megszámolhatatlanul sok életet tört derékba, az ítélet után sok évvel is jelentkeztek még egészségügyi gondok, és sajnos akadt öngyilkosság is, amit összefüggésbe lehetett hozni a botránnyal. A Post Office vezetőségének lett volna oka gyanakodni a Horizon hibáira, de ehelyett elhallgattatták a kétkedő hangokat. Ezt úgy érték el, hogy vagy agresszívan lehurrogták a képtelen vádak ellen hiába tiltakozó partnereiket, vagy ha egy vállalkozó sikerrel kért független vizsgálatot a bíróságon, akkor vele inkább titoktartási kötelezettséget mellett gyorsan megegyeztek. A hivatal számára nem volt határa annak, hogy mennyit hajlandóak költeni arra, hogy fenntartsák a saját jó hírnevüket és bepiszkítsák az ártatlan alvállalkozóikét: egy esetben több mint 300 ezer fontot, azaz csaknem 150 millió forintot fizettek ügyvédi költségekre.
Az igazság malmai nagyon lassan őrölnek
Egy Alan Bates nevű szerződéses vállalkozó már 2004-ben levelet írt a Computer Weekly folyóiratnak, hogy a Horizon rendszer problémáira, mint informatikai hibára felhívja a figyelmet. Ebből akkor nem született még cikk, de amikor 4 évvel később egy másik postamester is megkereste az újságot, akkor elkezdtek nyomozni, és 2009-ben megjelent az első figyelemfelhívó cikk az ügyben. Figyelemre méltó, hogy miközben a valóság meglehetősen hamar nyilvánvalóvá vált, még mindig folytak perek és eljárások, ahol ártatlanokat vádolt a Post Office sikkasztással. A hamis vádak alapján indított nyomozások és vádak csak 2015-ben értek véget.A kormány 2012-ben indította az első vizsgálatot. A vizsgálat 3 éve alatt már majdnem minden kérdés tisztázódott, de a beszámolót 2015-ben végül nem publikálták. Így nem maradt más út, mint hogy a postamesterek együtt bepereljék a Post Office-t, amely végül 2019-ben beismerte, hogy tévedett és hogy a Horizon rendszer hibás eredményeket is produkálhatott. Az áldozatok akkor 58 millió fontot kaptak kárpótlásként, amiből alig 11 millió maradt meg az ügyvédi költségek levonása után. Ez a precedens értékű ítélet azonban nem vonatkozott minden ártatlanul meghurcolt postamesterre, ezért mind a mai napig zajlik a kárpótlások megítélése és kifizetése.
Jelenleg is zajlik az a kormánytól és bíróságtól független vizsgálat, amely teljeskörűen kívánja feltérképezni azt, hogy mi vezetett ehhez az arcpirító botránysorozathoz. Az informatikai probléma mellett az is nagy kérdés, hogy miként válhatott egy szervezet felsővezetése ennyire elitistává és elvakulttá. Mindenesetre a botrány teljes költsége a mai napig körülbelül 1 milliárd angol fontba került, így ez minden idők egyik legköltségesebb igazságügyi hibája is egyben.
Szerző: Szepesi László
Címkék: Post Office, angol, posta, Egyesült Királyság, UK, United Kingdom
