Hamarosan megjelenik az iránymutatás a devizahitelekről
2012. november 23.
Több fogódzót is adhat a devizahitelesek számára a Kúria elemzése alapján hamarosan megjelenő iránymutatás a bankok elleni perekhez. Úgy tűnik, az adósok akár az árfolyam változása miatt is sikeresen fordulhatnak bírósághoz. A jogi út kockázata azonban nem csekély, a szakértőkre vagyonok mehetnek rá.
Rövidesen iránymutatássá válhat a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja által készített anyag (aminek főbb megállapításait korábban közzétettük, majd értelmeztük is). Már megkezdődött ugyanis a Polgári Kollégium (PK) véleményének tervezetén a munka. Jogegységi határozat nem várható, az elemzők ugyanis nem találtak ellentétes irányadó ítéleteket. Sokan számítottak ilyen döntésre, mivel az egyértelműen meghatározná az érintett ügyekben várható ítéletet. Tény, hogy a PK vélemény nem kötelező, de egyértelműen befolyásolja a különböző bíróságoknál születő döntéseket. (Az időközben született jogerős ítéletekre azonban mindez csak akkor hathat ki, ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására rendelkezésre álló 60 napos határidő még nem telt el.) Az eredeti szöveg az egyeztetések során némiképp változott – tudtuk meg Vezekényi Ursula bírótól, a Kúria elemzőcsoportjának vezetőjétől. Az egyik ilyen kérdés kisebb jelentőségű jogalkotási problémát is felvet. Az az álláspont alakult ugyanis ki, hogy ha az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit a hitelfelvevő alaposan nem ismerhette meg, akkor azok a hatályos magyar szabályozás mellett nem válnak a szerződés részévé. Ilyen esetekben pedig közérdekű kereset nem indítható. Ugyanakkor az uniós szabályozás a fenti tényállás esetén a tisztességtelenség jogkövetkezményének alkalmazását írja elő.
Önmagában arra sem hivatkozhat senki, hogy nem volt tisztában a pénzintézetek által használt fogalmakkal. A fogyasztóktól is elvárható ugyanis, hogy amennyiben a szerződésben általuk nem ismert fogalmak szerepelnek, nézzenek utána azoknak. A bírónő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kamatemelések mértékét vitató kereseteknél (mint arról beszámoltunk, ilyeneket nyújt be Léhmann György siófoki ügyvéd – a Kúria egyébként általa indított perrel még nem találkozott) is komoly kockázatot vállalhat az adós. Ha ugyanis nem sikerül bizonyítani az indokolatlan, jogellenes emelést, az ezzel összefüggésben tipikusan igénybeveendő szakértői bizonyítás nem jelentéktelen költségét a pervesztesnek kell viselnie.
Bíztatónak találtuk ugyanakkor, hogy az anyagban írtak szerint a rendes üzleti kockázatot a bankok nem háríthatják át ügyfeleikre. Véleményünk szerint ez még a devizaárfolyamok kérdését is érintheti. Több pénzintézetnél ugyanis (egyébként nem mindenütt, mert akadtak bankok, amelyek legalább időszakosan „védőárfolyamot” vezettek be) minden rizikót tompítás nélkül az ügyfeleknek kellett viselniük. Korábban, és most is.
Címkék: devizahitelesek, perek, Kúria, elemző anyag, jogegységi döntés, PK iránymutatás, dr.Vezekényi Ursula
Az árfolyamveszteség is perelhető?
Fotó: Latzer Anna
Rövidesen iránymutatássá válhat a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja által készített anyag (aminek főbb megállapításait korábban közzétettük, majd értelmeztük is). Már megkezdődött ugyanis a Polgári Kollégium (PK) véleményének tervezetén a munka. Jogegységi határozat nem várható, az elemzők ugyanis nem találtak ellentétes irányadó ítéleteket. Sokan számítottak ilyen döntésre, mivel az egyértelműen meghatározná az érintett ügyekben várható ítéletet. Tény, hogy a PK vélemény nem kötelező, de egyértelműen befolyásolja a különböző bíróságoknál születő döntéseket. (Az időközben született jogerős ítéletekre azonban mindez csak akkor hathat ki, ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására rendelkezésre álló 60 napos határidő még nem telt el.) Az eredeti szöveg az egyeztetések során némiképp változott – tudtuk meg Vezekényi Ursula bírótól, a Kúria elemzőcsoportjának vezetőjétől. Az egyik ilyen kérdés kisebb jelentőségű jogalkotási problémát is felvet. Az az álláspont alakult ugyanis ki, hogy ha az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit a hitelfelvevő alaposan nem ismerhette meg, akkor azok a hatályos magyar szabályozás mellett nem válnak a szerződés részévé. Ilyen esetekben pedig közérdekű kereset nem indítható. Ugyanakkor az uniós szabályozás a fenti tényállás esetén a tisztességtelenség jogkövetkezményének alkalmazását írja elő.
A Kúria számtalan szervezetnek és hatóságnak megküldte elemző anyagát. Összesen 29 visszajelzés, észrevétel érkezett hozzájuk (érdekes módon akadt olyan jogi egyetem, amely nem küldött véleményt), amelyek közül 13-at olyan személyek, szervezetek küldtek, akik nem is kaptak felkérést. Utóbbiakat is befogadták, sőt az ezeket benyújtókat is meghívták a jövő hétfőn a kérdésben összehívott zárt konferenciára. Ott egyébként még tovább alakulhat a végleges anyag.
Az elemző csoport egyébként elsősorban a közérdekű keresetekben hozott jogerős ítéleteket vehette munkája során górcső alá. Összesen végül 26 ügyet tudtak érdemben vizsgálni (az áttekintett több mint ötvenből). A megállapításokban foglaltak sok tekintetben pozitív hatásúak lehetnek a fogyasztók számára, a bírónő azonban óvott az alaptalan remények táplálásától. Sokan hivatkoznak például arra, hogy nem volt elegendő idejük a szerződést áttanulmányozására. Ezt az állítást azonban az adósnak bizonyítania is kell. (Ez a hozzánk érkezett jelzések alapján cseppet sem könnyű dolog, például azért, mert a bankok sem a történteket leíró, sem bármi hasonló tartalmú papírt – ami elfogadható bizonyíték lenne – nem írnak alá.)Nagyon sokba kerülhet a számszerűsítés
Önmagában arra sem hivatkozhat senki, hogy nem volt tisztában a pénzintézetek által használt fogalmakkal. A fogyasztóktól is elvárható ugyanis, hogy amennyiben a szerződésben általuk nem ismert fogalmak szerepelnek, nézzenek utána azoknak. A bírónő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kamatemelések mértékét vitató kereseteknél (mint arról beszámoltunk, ilyeneket nyújt be Léhmann György siófoki ügyvéd – a Kúria egyébként általa indított perrel még nem találkozott) is komoly kockázatot vállalhat az adós. Ha ugyanis nem sikerül bizonyítani az indokolatlan, jogellenes emelést, az ezzel összefüggésben tipikusan igénybeveendő szakértői bizonyítás nem jelentéktelen költségét a pervesztesnek kell viselnie.
Bíztatónak találtuk ugyanakkor, hogy az anyagban írtak szerint a rendes üzleti kockázatot a bankok nem háríthatják át ügyfeleikre. Véleményünk szerint ez még a devizaárfolyamok kérdését is érintheti. Több pénzintézetnél ugyanis (egyébként nem mindenütt, mert akadtak bankok, amelyek legalább időszakosan „védőárfolyamot” vezettek be) minden rizikót tompítás nélkül az ügyfeleknek kellett viselniük. Korábban, és most is.
Címkék: devizahitelesek, perek, Kúria, elemző anyag, jogegységi döntés, PK iránymutatás, dr.Vezekényi Ursula
Kapcsolódó anyagok
- 2013.10.11 - Mégis semmisek a devizahitel szerződések?
- 2013.03.07 - Megmenekül minden devizahiteles?
- 2012.12.14 - Titokban működik a magáncsőd
- 2012.12.13 - Devizahitelesek: minden visszajár?
- 2012.12.11 - Itt az iránymutatás a devizahiteleseknek!
- 2012.11.29 - Már perlik egymást a jogászok
- 2012.11.26 - Nem hozott sok újat a devizahiteles konferencia
- 2012.11.25 - Ügyvédi károsultak érdekképviselete is alakulhat
- 2012.10.03 - Alaptalanul hergelte az egyesület a devizahiteleseket
- 2012.09.26 - Szorul a bankok nyakán a hurok
- 2012.09.25 - Perre buzdítja a devizahiteleseket a Kúria elemző anyaga
- 2012.09.13 - Leállíthatók a devizahitelesek elleni végrehajtások?
- 2012.07.25 - Devizahitelesek: még igenis van remény!
- 2012.06.19 - Tömegével perelnek a devizahitelesek
További kapcsolódó anyagok