Az ÁKK szerint még mindig szeretjük az állampapírt

2024. április 9. Külön közleményt szentelt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) annak, hogy továbbra is bízik a lakosság az állampapírokban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékpapírpiaci statisztikájában a februári jelentős kamatkifizetések hatása ugyanis torzulást okozott, ezeket kiszűrve a lakossági befektetők nettó vásárlók voltak a piacon.

Mint az Azénpénzem.hu is beszámolt róla, március végéig az egész évre tervezett bruttó lakossági állampapír-értékesítés 29 százaléka teljesült, vagyis időarányosan az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult a lakossági kereslet. Az ÁKK célja továbbra is az, amit decemberben megfogalmazott, hogy a GDP 2 százalékának megfelelő nettó lakossági finanszírozás valósuljon meg összesen a lakossági és nagybani papíroknál 2024-ben.

Ugyanakkor a lakosság diszkont kincstárjegy-állománya lassabban csökken a korábban vártnál és ennek megfelelően a tervezettnél 300 milliárd forinttal kevesebb lehet a lakossági termékek nettó értékesítése. A fentiekkel összhangban az ÁKK 1 932 milliárd forintos nettó lakossági állampapír állománynövekedést célzott meg az év egészére, ebből az első negyedévben 728 milliárd forint valósult meg – írja közleményében az ÁKK.

Ugyanakkor az MNB tegnap megjelent februári értékpapírpiaci statisztikájából félreérthető következtetéseket vonhatott le a sajtó egy része a háztartások kezében lévő állampapírokkal kapcsolatban. A jegybank adatai szerint februárban piaci értéken 65 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapír-állománya, ezen belül közel 13 milliárd forint az átértékelődésből származó nyereség, míg a tranzakciók közel 78 milliárd forinttal csökkentették az állományt. Ezzel szemben az MNB névértéken számított értékpapír-statisztikáiban jelentős, 242 milliárd forintos állománynövekedés figyelhető meg.

A látszólagos ellentmondás oka a kamatfizetések elszámolása. A februári jelentős kamatfizetés (több mint 400 milliárd forint) a piaci értéken számított statisztikában mint tranzakció jelenik meg (nettó eladásokként), jelentős mértékben torzítva a tranzakciós adatokat. Vagyis az, hogy „csak” 78 milliárd forint volt a negatív tranzakció, azt jelenti, hogy több mint 300 milliárd forint, azaz a kifizetett kamat csaknem 75 százaléka jelent meg a kamatok újrabefektetéseként vagy teljesen friss tőkeként az állampapírpiacon.

A kamatfizetések hatását kiszűrve – ahogyan a névértékes adatok mutatják – a kapott kamatok tetemes részét újra állampapírba fektetve nem eladói, hanem jelentős nettó vásárlói pozíciót vett fel a lakosság – hangsúlyozza az ÁKK.