A bajban derül ki, hogy valami igazi védelem, vagy sem
2022. augusztus 5.
Az előrejelzések alapján igazán cudar világ jön, amiben az adósok nagyon rászorulhatnak a hitelbiztosításra. Gond viszont, hogy sokszor derül ki: ezek a bankoknak és a biztosítóknak jól jövedelmező termékek éppen komoly bajban nem adnak valódi segítséget.
A magas infláció, a rezsidíjak emelése, a kamatok megugrása, az elemzők által prognosztizált recesszió beütése mind óriási gondokat okozhat a magyar háztartásoknak. Ilyen körülmények között az adósok számára az általuk kötött hitelbiztosítások jelenthetnek mankót. Már ha nem derül ki, hogy ez a védelem tulajdonképpen csak látszólagos.
A Covid-járvány első hullámában mindenesetre az volt a tapasztalat, hogy a megugrott kereslet mellett az elutasított kérelmek aránya is nagyot nőtt. Mint akkoriban megírtuk, a bankok szerint ennek oka az volt, hogy az ügyfelek jellemzően nem veszik figyelembe, illetve „átsiklanak" a tájékoztatás során a legfontosabb kérdéseken, a kizárásokon, mentesüléseken (például meglévő betegségek kizárása), és az önrész, várakozási idő előírásán. Több pénzintézet is arról beszélt, hogy az ilyen konstrukciókat az ügyfelek „nem mindig értik pontosan”.
Míg a hitelkártyákra kötött biztosítások átlagos törlési aránya 9 százalék körüli a teljes unióban, Magyarországon ez 14 százalékra rúg. A fogyasztói hitelek esetében az uniós éves törlési arány 13 százalék körüli, míg hazánkban ez 24 százalék. A magasabb törlési arány pedig – állapította meg a felügyeleti hatóság – utalhat a termék „minőségével és a fogyasztók számára nyújtott értékével kapcsolatos potenciális problémákra is”.
Mindezek mellett – több más tagállamhoz hasonlóan – az MNB szerint Magyarországra is jellemző, hogy a jelzáloghitel-CPI ára minden fogyasztói profilra azonos. Nem változik tehát az ügyfél életkora, egészségi állapota vagy foglalkoztatási helyzete szerint. Ez pedig a célcsoport-szegmentációval és igényalapú értékesítéssel kapcsolatban vet fel kérdéseket.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: hitel, biztosítás, hitelfedezeti biztosítás, MNB, Európai biztosítási és nyugdíjhatóság, EIOPA, kockázati jelentés
Átverés is lehet a hitelbiztosítás?
Fotó: clipart.com
A magas infláció, a rezsidíjak emelése, a kamatok megugrása, az elemzők által prognosztizált recesszió beütése mind óriási gondokat okozhat a magyar háztartásoknak. Ilyen körülmények között az adósok számára az általuk kötött hitelbiztosítások jelenthetnek mankót. Már ha nem derül ki, hogy ez a védelem tulajdonképpen csak látszólagos.
A Covid-járvány első hullámában mindenesetre az volt a tapasztalat, hogy a megugrott kereslet mellett az elutasított kérelmek aránya is nagyot nőtt. Mint akkoriban megírtuk, a bankok szerint ennek oka az volt, hogy az ügyfelek jellemzően nem veszik figyelembe, illetve „átsiklanak" a tájékoztatás során a legfontosabb kérdéseken, a kizárásokon, mentesüléseken (például meglévő betegségek kizárása), és az önrész, várakozási idő előírásán. Több pénzintézet is arról beszélt, hogy az ilyen konstrukciókat az ügyfelek „nem mindig értik pontosan”.
Minden uniós országban akadnak gondok
Az Európai biztosítási és nyugdíjhatóság (EIOPA) legutóbb éppen a hitelbiztosításokat vizsgálta. Számos olyan jelenségre bukkantak, ami az összes uniós országban problémás (ezeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze). Mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén nyáron megjelent kockázati jelentésében is kiemelte: néhány magyar adat rosszabb az európai átlagnál is.| Hitelbiztosításokkal (CPI) kapcsolatos gondok | |
|---|---|
| Megnevezés | Jelenség |
| A szabad termékválasztás korlátai (magyarul: rákényszerítés) | A bankok mindössze 23 százaléka jelezte, hogy a CPI kötelező a lakáshitelhez, a tapasztaltok alapján a fogyasztók majd 50 százaléka ilyen szerződéssel hagyja el a bankot |
| Keresztértékesítés | A biztosítók 66 százaléka a nyújt olyan csoportos CPI-termékeket, ahol a bank a szerződő fél, a bankok 83 százaléka ezeket a hiteltermékhez "csomagolja" |
| Bonyolultság | A CPI-termékek általában összetettek és nagyon változatosak, ami nagyon megnehezíti a megértést és az összehasonlítását |
| Nehezített törlési és váltási lehetőségek | A biztosítók 43 százaléka jelezte, hogy a CPI fogyasztói felmondása előtt a bank (mint kedvezményezett) hozzájárulását kell kérni, és bizonyos feltételeket teljesíteni kell |
| Kiugróan magas jövedelmezőség | A CPI jellemzően nyereséges üzlet a biztosítók és a bankok számára, míg a kárhányad nagyon alacsony |
| Erős összefonódás a biztosítók és a bankok között | A biztosítók 63 százaléka kötődik bankhoz (például ugyanabba a pénzügyi csoportba tartozik), sokszor cél a profit maximalizálása, ami agresszív értékesítői gyakorlathoz is vezethet |
Míg a hitelkártyákra kötött biztosítások átlagos törlési aránya 9 százalék körüli a teljes unióban, Magyarországon ez 14 százalékra rúg. A fogyasztói hitelek esetében az uniós éves törlési arány 13 százalék körüli, míg hazánkban ez 24 százalék. A magasabb törlési arány pedig – állapította meg a felügyeleti hatóság – utalhat a termék „minőségével és a fogyasztók számára nyújtott értékével kapcsolatos potenciális problémákra is”.
Mindezek mellett – több más tagállamhoz hasonlóan – az MNB szerint Magyarországra is jellemző, hogy a jelzáloghitel-CPI ára minden fogyasztói profilra azonos. Nem változik tehát az ügyfél életkora, egészségi állapota vagy foglalkoztatási helyzete szerint. Ez pedig a célcsoport-szegmentációval és igényalapú értékesítéssel kapcsolatban vet fel kérdéseket.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: hitel, biztosítás, hitelfedezeti biztosítás, MNB, Európai biztosítási és nyugdíjhatóság, EIOPA, kockázati jelentés
