A maradék pénz a költségvetésben landolhat
2016. február 17.
Tömegével járhatnak le jövőre a korábban kiadott Széchenyi Pihenőkártyák. A plasztikok cseréje pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által közzétett tervezet szerint már némi pénzbe kerül majd. A fel nem használt összegekről pedig már most tavasszal nyilatkozniuk kell a munkáltatóknak, ha ezt nem teszik, a pénz a költségvetésben landol. Ebből évi 2,5 milliárdos bevételre számítanak.
A most hatályos rendelet szerint a SZÉP-kártyán levő pénzt a juttatás évét követő második naptári év május 31-ig kell felhasználni. A fel nem használt összeg lejártnak minősül, ellenértékét a banknak vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának a lejárata évének június 30. napjáig (kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt). A tervezett módosítás szerint a munkáltatóknal – először 2016. április 30-áig – külön kérniük kell, ha erre az összegre igényt tartanak. Ellenkező esetben, sőt nyilatkozat híján is, a visszajáró pénz a központi költségvetés turisztikai célelőirányzatában landol (a kincstári számlára kell utalni). A rendelkezés mintegy 25 ezer munkáltatót érinthet.
A változtatást azzal indokolja a minisztérium, hogy „a munkáltatóknak történő visszautalás nem bizonyult jó megoldásnak, a rendszer semelyik szereplőjének sem előnyös”. Nem csak ez tűnik némiképp furcsa magyarázatnak (a korábbi rendszerhez képest, amikor a bankok tehették zsebre a fennmaradó pénzt, érzékelhetően javult a helyzet, hiszen alig marad felhasználatlan összeg), mintha a számokban is lenne némi zavar. Maga az NGM arról ír ugyanis, hogy 2014-ben és 2015-ben is körülbelül egymilliárd forint járt le a kártyákon, vagyis a korábban elutalt összegekből ennyit nem költöttek el a kártyabirtokosok. Így elég meglepő, hogy a hatásvizsgálati lapban a költségvetés helyzetének javítására évente mintegy 2,5 milliárd forintot állítottak be.
Ruszinkó Ádám, az NGM turizmusért felelős helyettes államtitkára a hétfői sajtótájékoztatón a várható változásokról nem ejtett szót, arról viszont beszélt, hogy a SZÉP-kártya feltöltések 2015-ben rekordot döntöttek, az előző évinél ötödével többet, összesen 90,5 milliárd forintot utaltak a cégek ezekre a plasztikokra. (Megjegyezzük, még akkor sem jön ki a 2,5 milliárd forint, ha a felhasználatlan összegek megugrása is 20 százalékos. Az inkább hozzájárulhatna, ha a bankok ezután – valamilyen okból – nem kampányolnának a lejáró pénz elköltése érdekében.)
A jelenlegi szabályozás szerint a pihenőkártya lejárati ideje minimum három év, ami most öt évre nő majd. Ezzel követve tulajdonképpen a kialakult gyakorlatot. A bankok ugyanis jellemzően öt évre érvényes kártyákat adtak ki. Mivel pedig ez a szisztéma 2011-ben indult (az első plasztikot – még jelképesen – azon a nyáron adták át), a csere díja most különösen aktuálissá vált. A rendelet azonban nem állapította meg ennek lehetséges költségét.
Egy új paragrafus szerint a lejárt kártya helyett biztosított új kártya előállításának és kézbesítésének költségeit, díját a pénzintézetek a munkáltatóra, vagy amennyiben a cserekártyát megelőzően érvényben lévő kártyát igénylő munkáltató és a kártyabirtokos munkavállaló között a munkaviszony megszűnt, akkor a munkavállalóra háríthatja. Az így felszámított díj azonban nem lehet több ötszáz forintnál. Ez vonatkozik a 24 hónapnál rövidebb időközönként biztosított támogatásra, amikor a bank a régi és az új előírás szerint is köteles lejáratkor új kártyát biztosítani.
Az nem változik, hogy az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlása esetén a kibocsátók a plasztik előállításának és kézbesítésének a költségét a munkavállalóra háríthatja. Ennek mértéke pedig továbbra sem haladhatja meg kártyánként az 1500 forintot.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: cafeteria, SZÉP-kártya, NGM, rendelet, bankok
Átszabják a SZÉP-kártyát
Fotó: Latzer Anna
A most hatályos rendelet szerint a SZÉP-kártyán levő pénzt a juttatás évét követő második naptári év május 31-ig kell felhasználni. A fel nem használt összeg lejártnak minősül, ellenértékét a banknak vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának a lejárata évének június 30. napjáig (kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt). A tervezett módosítás szerint a munkáltatóknal – először 2016. április 30-áig – külön kérniük kell, ha erre az összegre igényt tartanak. Ellenkező esetben, sőt nyilatkozat híján is, a visszajáró pénz a központi költségvetés turisztikai célelőirányzatában landol (a kincstári számlára kell utalni). A rendelkezés mintegy 25 ezer munkáltatót érinthet.
A változtatást azzal indokolja a minisztérium, hogy „a munkáltatóknak történő visszautalás nem bizonyult jó megoldásnak, a rendszer semelyik szereplőjének sem előnyös”. Nem csak ez tűnik némiképp furcsa magyarázatnak (a korábbi rendszerhez képest, amikor a bankok tehették zsebre a fennmaradó pénzt, érzékelhetően javult a helyzet, hiszen alig marad felhasználatlan összeg), mintha a számokban is lenne némi zavar. Maga az NGM arról ír ugyanis, hogy 2014-ben és 2015-ben is körülbelül egymilliárd forint járt le a kártyákon, vagyis a korábban elutalt összegekből ennyit nem költöttek el a kártyabirtokosok. Így elég meglepő, hogy a hatásvizsgálati lapban a költségvetés helyzetének javítására évente mintegy 2,5 milliárd forintot állítottak be.
A dolgozók fizetik majd a díjat
Ruszinkó Ádám, az NGM turizmusért felelős helyettes államtitkára a hétfői sajtótájékoztatón a várható változásokról nem ejtett szót, arról viszont beszélt, hogy a SZÉP-kártya feltöltések 2015-ben rekordot döntöttek, az előző évinél ötödével többet, összesen 90,5 milliárd forintot utaltak a cégek ezekre a plasztikokra. (Megjegyezzük, még akkor sem jön ki a 2,5 milliárd forint, ha a felhasználatlan összegek megugrása is 20 százalékos. Az inkább hozzájárulhatna, ha a bankok ezután – valamilyen okból – nem kampányolnának a lejáró pénz elköltése érdekében.)
A jelenlegi szabályozás szerint a pihenőkártya lejárati ideje minimum három év, ami most öt évre nő majd. Ezzel követve tulajdonképpen a kialakult gyakorlatot. A bankok ugyanis jellemzően öt évre érvényes kártyákat adtak ki. Mivel pedig ez a szisztéma 2011-ben indult (az első plasztikot – még jelképesen – azon a nyáron adták át), a csere díja most különösen aktuálissá vált. A rendelet azonban nem állapította meg ennek lehetséges költségét.
Egy új paragrafus szerint a lejárt kártya helyett biztosított új kártya előállításának és kézbesítésének költségeit, díját a pénzintézetek a munkáltatóra, vagy amennyiben a cserekártyát megelőzően érvényben lévő kártyát igénylő munkáltató és a kártyabirtokos munkavállaló között a munkaviszony megszűnt, akkor a munkavállalóra háríthatja. Az így felszámított díj azonban nem lehet több ötszáz forintnál. Ez vonatkozik a 24 hónapnál rövidebb időközönként biztosított támogatásra, amikor a bank a régi és az új előírás szerint is köteles lejáratkor új kártyát biztosítani.
Az nem változik, hogy az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlása esetén a kibocsátók a plasztik előállításának és kézbesítésének a költségét a munkavállalóra háríthatja. Ennek mértéke pedig továbbra sem haladhatja meg kártyánként az 1500 forintot.
A SZÉP-kártya, a cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait itt nézheti meg
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: cafeteria, SZÉP-kártya, NGM, rendelet, bankok
Kapcsolódó anyagok
- 2016.05.12 - Cafeteria: minden más lehet, mint eddig gondoltuk
- 2016.05.12 - Ki siratja majd a SZÉP-kártyát?
- 2016.03.11 - A végnapjaihoz ért a cafeteria?
- 2016.02.25 - Jön az ellen Erzsébet-utalvány?
- 2016.02.23 - Marad az elkaszált Erzsébet-utalvány
- 2016.02.10 - Ezek az egészségpénztárak tűnnek el
- 2016.02.09 - Történelmi csúcson a nyugdíjbefizetések
- 2016.01.28 - Akik többet kapnak béren kívül
- 2016.01.07 - Cafeteria: mi a legjobb választás?
- 2016.01.04 - Így változik a cafeteria az idén
- 2015.09.17 - Bukik a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány?
- 2015.06.03 - Kilencszázmillió forint nem kellett a dolgozóknak
További kapcsolódó anyagok