Még mindig folyamatosan alakítják a szabályokat

Átfestik az új állami mentőövet?

2015. október 18. Eddig úgy tűnik, hogy az új állami mentőöv sem készen nincs, sem elegendőnek nem bizonyulhat az adósok helyzetének rendezésére. Információink szerint már az illetékesek is kezdik belátni, hogy a magáncsődre eredetileg várt 25 ezres létszám tulajdonképpen inkább azokat jelenti, akik egyáltalán jogosultak lehetnek erre az új intézményre. A határidőkkel is, mintha erősen hadilábon állna a kormány.

Nem éri el a százat a megkötött szerződések száma, és mindössze 500-an foglalkoznak komolyan a jelentkezés gondolatával, ennyien vitték már el az adatlapot – mondta a szeptember 1-je óta igénybe vehető családi csődvédelem eddigi eredményeiről Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Kossuth rádióban. Az MTI erről szóló tudósításában kitért arra is, hogy Harrach szerint gond, hogy néhány médium rossz hírét keltette ennek az új jogintézménynek, a bankok pedig mérsékelten érdekeltek a családi csődvédelmi programban való részvételben, és egy részük megpróbálja elhárítani a náluk jelentkező ügyfeleket.
A kereszténydemokraták (?) hozzáállását egyébként az is jól mutatja, hogy a politikus hangsúlyozta: a fenyegetettség (a végrehajtási moratórium lejárta után és a végrehajtások megindulása) adhat igazi indítóerőt.

Valójában azonban a sikertelenség a minősíthetetlen kormányzati (és a törvénybenyújtó párthoz kapcsolható) munka következménye lehet. Óriási várakozás előzte meg ugyanis a magáncsődöt. Ehhez képest a KDNP javaslata már önmagban hideg zuhanyt öntött az adósokra. A törvényből csak úgy sütött a sanyargatási szándék. Ráadásul – mint azt több forrásunk is elismerte – rosszul mérték fel a szóba jöhető jelentkezők körét is.

Ilyen hibákat követett el a kormány


A magáncsőd eredetileg kidolgozott szabályozása egyértelműen azoknak adhat segítséget, akik viszonylag magasabb befolyó jövedelem mellett kerültek átmenetileg bajba, és néhány év alatt rendezni tudják soraikat (akár százezren maradhatnak tehát ki így, akik még mindig reménykedhetnek egy még újabb segítségben). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) némi hezitálás után (korábban ugyanis csak néhány ezer jelentkezőt tudtak elképzelni) 25 ezer, a bankok akár 40 ezer igénylővel is számoltak. Igazán azonban senki sem tudta, hányan is lehetnek, akiknek az új intézmény valódi segítséget nyújthat.

Csak mostanra derülhetett ki, hogy a bajban levő háztartások helyzete valójában milyen. Rendkívüli adatszolgáltatás keretében ugyanis tavasz óta gyűjtött adatokat a jegybank a bankoktól, de végzett egyéb vizsgálatot is ezen a téren (az eredményeket mi még nem, de a bankok – legalábbis közülük a kitüntetettek – már valószínűleg tudják). Információink szerint ezek alapján úgy tűnik, hogy a magáncsődre eredetileg várt 25 ezres létszám tulajdonképpen inkább azokat jelenti, akik egyáltalán jogosultak lehetnek erre az új intézményre.

A bankok véleménye egyébként az, hogy maga az elnevezés is hibádzik. A magáncsőd helyett szerencsésebb lenne „új állami mentőövként” megjelölni azt a lehetőséget – tudta meg az Azénpénzem.hu a pénzintézetektől. Az adósokból ugyanis a tapasztalatok szerint legfeljebb ilyen megjelöléssel lehet egyáltalán valamilyen érdeklődést kicsikarni. Addig támadta a kormány a hitelintézeteket, amíg az adósok szemében is sikerült a teljes bizalmatlanság magvát elültetni.

Lehetne valódi a segítség, csak...


A magáncsőd eddig megismert szabályai pedig, beleértve a már a parlamenthez benyújtott további változtatási javaslatot is (lásd táblázatunk), egyértelműen a jelzáloghitelezők érdekeit szolgálja. Ennyit arról, hogy Harrach szerint ellenérdekeltek a bankok.

Ezzel együtt a megfelelő jövedelemmel rendelkező réteg számára mára már nem is tűnik annyira elképesztőnek ez a megoldás. Tény persze, hogy a bajban levőket igyekeznek kiszorítani a jobb környékekről, de ha ezt valaki képes elfogadni, és a jogi eljárásokban, sőt az esetleges uniós beavatkozásokban sem bízik, akkor bizonyos körülmények között szabadulhat – annyira, amennyire. (Azért látni kell, még mindig elég sok a „ha”.)

Kevés hangsúlyt kapott eddig (ennek kommunikálása vajon kinek lett volna a dolga?), hogy élesen elválik a helyzet attól függően, hogy valaki csak a lakáshitelét nem tudja fizetni, vagy egyéb adóssághegyeket is felhalmozott. Előbbi esetben, amennyiben sikerül a bankkal megállapodni, akkor nem tenyerel a csődbiztos rá minden jövedelemre, sőt még törlesztési támogatást is lehet kapni. Utóbbi – véleményünk szerint az egész konstrukciót alapvetően befolyásoló – lehetőségről szeptember utolsó harmadában született meg a rendelet.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

A magáncsőd (már hatályos) részleteiről itt tájékozódhat

 
A magáncsőd szabályainak friss és várható változása
MegnevezésSzabályMegjegyzés
„Átfestés"Magáncsődre a bank helyett a kormányhivatalokban (csődvédelmi szolgálat) is lehet jelentkezniA tapasztalat szerint sikerült elérni, hogy a bankokban egyáltalán ne bízzanak az adósok
Határidő kitolásaA forintosított devizahitelesek október 31. helyett 2016. március 1-ig kérhetik a belépéstVárható az újabb kilakoltatási moratórium. Az előző az idén április 30-án járt le, így a határidőt valószínűleg nem eléggé tolták (eddig) ki
Fizetési kényszerNyomatékosították: a magáncsőd 5-7 éve után is törleszteni kell a lakáshitelt az ingatlan egykori értékéigA világban elég szokatlan módon a „sanyargatás" után is marad tartozás
Lakás kényszerű eladásaMég nem tudjuk, pontosan miként is kell (lehet) végrehajtani a nem méltányolhatóvá besorolt lakás lecserélését
EgyébPiaci vélemények szerint még legalább négy rendelet hiányzikSzámos részletszabály a magáncsőd 2015. szeptember 1-jei hatályai után született


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok