Jön a diplomások röghöz kötése?

Átalakul a felsőoktatási finanszírozás

2012. január 18. A lakáshitelezés állami támogatása után a diákhitelnél is hasonló szisztémát vezet be a kormány. Ez borítékolhatóan jó lesz a bankoknak, a szülőknél és a diákoknál viszont nem egészen ez a helyzet. Most mindenesetre csak sajnálni lehet azokat, akik pechükre épp most iskolázzák be gyermeküket.

A felsőoktatási reform és a diákhitel tegnap bejelentett átalakítása együtt még növelheti is a költségvetési kiadásokat. A diákhitel folyamatosan emelkedő kamattámogatás-költsége eléri, ha nem meghaladja a Széll Kálmán tervben lefektetett, felsőoktatást érintő megtakarítást – mondta sajtótájékoztatón Giró-Szász András, kormányszóvivő is. Mint hozzátette, az új intézkedésekkel azt szeretnék elérni, hogy minden tehetséges diák számára nyitva álljon a felsőoktatás kapuja.

Összességében azonban ez még növelheti is a társadalmi különbségeket. Az mindenesetre borítékolható, hogy az intézkedések jelentős változásokat hoznak. A legtehetősebb réteg számára a tandíj kifizetése nem okoz problémát, diákhitel felvételére pedig aligha kerül sor. A középosztályban már most érzékelhető, hogy sokan elkezdték kalkulálni: mi lenne, ha csemetéjüket a külföldi felsőoktatási intézmények valamelyikében taníttatnák (például Ausztriában ez a képzés ingyenes). A diákhitel kibővített lehetősége így leginkább a szegényebbeket érintheti. Azoknak a tanulóknak viszont, akik rákényszerülnek arra, hogy jókora adósságot vállaljanak, ez a későbbi lehetőségeiket csökkentheti. Saját lakásra mindenképpen kisebb azoknak az esélye, akik már „fülig" vannak adóssággal, hiszen ez a hitelképességüket jelentősen rontja.

Úgy tűnik azonban, az a kormány, amely minden téren szinte korlátlanul gondoskodónak állítja be magát (eddig ez lehetett a benyomásunk, a felsőoktatás kivételével) erre is talál megoldást. Giró-Szász ugyanis arról is beszélt: a kormány gondolkozik azon, hogy azoknak a hallgatóknak a felhalmozott tartozását, akik a közszolgálatban helyezkednek el, az állam majd átvállalja valamilyen konstrukcióban. Emellett a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja majd, milyen adókedvezményeket kaphatnának azok a munkaadók, amelyek átvállalják a hiteltörlesztést. Az idősebbek jól emlékezhetnek arra, hogy a munkáltatói megállapodások amellett, hogy valóban jókora segítséget jelenthettek a pályakezdéshez, később milyen mobilitási gondokat okoztak. Normális esetben ezt a munkapiac ki tudja egyenlíteni, a kreatív és értékes munkaerőnél akkoriban sem volt ritka, hogy egy másik cég átvállalta a terheket. Kérdés, hogy milyen lesz majd a munkaerőpiac, amint az is, ez a kötöttség önmagában mennyire nyomhatja az esetleg elvtelen lojalitás felé a friss diplomásokat. Az sem mellékes, hogy milyen tanulmányi szerződést kell kötni az állami támogatásért cserébe (a rezidens orvosoknál például elég erős a röghöz kötés).

Még nagyon sok a kérdőjel

A száz százalékban állami finanszírozású felsőoktatási képzési helyek számát a tavalyi 53 500-ról a kormány mintegy 34 ezerre csökkentette. Emellett (ugyanúgy, mint az előbbinél, szakonként meghatározva, amiről információt csak februárban kaphatnak majd az érintettek) 15 550 hallgatónak a képzési költség felét fizetik ki. A többieknek tanulmányaikat teljesen saját (illetve szülői) zsebből kell fizetniük. A fizetendő költségekről a hvg.hu tudósítása szerint Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt mondta: a kormány határösszegeket közöl az egyetemekkel, főiskolákkal, amelyek e határokon belül fixálhatják a saját intézményük képzési költségeit. Az intézmények a konkrét összegeket január végére ígérték. Így a most jelentkezők számára nem sok információ áll rendelkezésre.

Ilyen az új diákhitel

A diákhitel jelenlegi formáját a továbbiakban csak az állami ösztöndíjas hallgatók vehetik igénybe. Ez a hitel továbbra is szabad felhasználású lesz, a keretet pedig az évi 400 ezer forintról 500 ezerre emelik. A Diákhitel 2 kötött felhasználású kölcsön a részösztöndíjasok és az önköltségen tanulók számára. Itt nincs felső határ.

Az előző Fidesz-kormány idején bevezetett, a költségvetést azután hosszú időre alaposan megterhelő lakáshitel-kamattámogatáshoz hasonló megoldást valósítanak most meg a diákhitelnél. Ezt a kölcsönt ugyanis a hallgatóknak diplomájuk készhez vétele után fix két százalékos kamatozás mellett kell törleszteniük. A fennmaradó részt az állam fizeti meg. Nem nehéz megjósolni, hogy a hitelintézetek milyen vehemenciával próbálják majd rábeszélni a diákokat a kölcsönre. Ez a hév persze nagyban függ attól, hogy az állam mennyire tömi ki majd az ő zsebüket (a lakáshitelezésnél 10 százalékot kaptak a bankok, ami a nyugat-európai mintegy három százalékos átlagos haszonhoz képest igencsak bőkezű ajándék volt, a mostani különbözetről egyelőre nem szólnak a hírek, de azt sem tudjuk, a szisztéma változik-e).


A Diákhitel 2 törlesztését legkésőbb a 35. életév betöltése után meg kell kezdeni (a Diákhitel 1-nél ez a határ a 40. életév), de az adósság mindkét esetben a nyugdíjas korig is cipelhető. A Diákhitel 1 esetében a jövedelem legfeljebb hat százaléka lehet a törlesztőrészlet, a Diákhitel 2 esetében ez legfeljebb négy százalék lesz. (A diákhitelekhez kapcsolt banki számlakínálatról itt tájékozódhat.)

Kapcsolódó anyagok