Árstop: az uniós bíróság a Sparnak adott igazat a magyar kormánnyal szemben

2024. szeptember 12. Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely arra kötelezi a kereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson - állapította meg az Európai Unió Bírósága. A bíróság közleménye szerint e szabályozás megfelelő indokolás nélkül megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján, szabadon határozzák meg e termékek eladási árát és mennyiségét.

Még 2022 februárjában a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben Magyarország kormányrendelettel szabályozta hat alaptermék (a cukor, a búzaliszt, a napraforgóolaj, a sertés- és baromfihús, valamint a tej bizonyos típusai) forgalmazását. 2022 novemberében az ukrajnai háború miatt módosították a kormányrendeletet, és két további termék, nevezetesen a tojás és a burgonya is felkerült a listára. A kormányrendelet 2023. július 31-ig volt hatályban.

E kormányrendelet szövege szerint azok a kereskedők, akik e termékeket egy meghatározott korábbi időpontban már forgalmazták, bírság terhe mellett kötelesek voltak azokat előre meghatározott mennyiségben – kezdetben a referencia-időszakban árusított átlagos napi mennyiség, később az ilyen referencia-időszakban a szóban forgó termékekből készleten lévő mennyiség függvényében – hatósági áron árusítani.

A Spar perelt, mert megbírságolták

2023 májusában a magyar hatóság bírságot szabott ki a Spar Magyarország kiskereskedővel szemben, megállapítva, hogy e kiskereskedő az egyik kereskedelmi egységében nem tartotta tiszteletben a kormányrendeletben említett öt termék készleten lévő napi mennyiségére vonatkozó követelményt. A Spar a határozatot a Szegedi Törvényszéken támadta meg. Mivel a bíróságnak kétségei voltak azzal kapcsolatban, hogy a kormányrendelet összeegyeztethető-e a KPSZ-rendelettel (európai parlamenti és tanácsi rendelet), és különösen a mezőgazdasági termékek értékesítési árának a szabad verseny alapján történő szabad meghatározása elvével, az Európai Unió Bírósághoz fordult.

A kormányrendelet sérti a szabad versenyt, amely a KPSZ-rendelet egyik alapvető alkotóeleme – állapította meg a bíróság. Azon kötelezettség ugyanis, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket hatósági áron és meghatározott mennyiségben árusítsanak, megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján, szabadon határozzák meg eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiségeket – írja közleményében a bíróság.

Az infláció ellen sem volt jó

A bíróság megvizsgálta Magyarország arra alapított érvét is, hogy e korlátozást az infláció elleni küzdelem és – a megfizethető árú alapvető élelmiszerekkel történő ellátás biztosítása révén – a hátrányos helyzetben lévő fogyasztók védelme indokolja. A bíróság megállapította, hogy még ha feltételezzük is, hogy a kormányrendelet alkalmas e célok megvalósítására, a benne foglalt intézkedések nem arányosak. A kereskedők hatékony versenyfeltételek melletti szabad piacra jutásának sérelme, valamint a hatósági árak és az e kereskedőkkel szemben előírt mennyiségek által az ellátási lánc egészében okozott zavarok ugyanis meghaladják a kormányrendelet által kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

E körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy a magyar kormányrendelet, beleértve annak szankciórendszerét is, ellentétes a KPSZ-rendelettel.

Még nincs vége a történetnek

A közlemény emlékeztet arra is, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az uniós bíróság elé. Ugyanakkor az Európai Unió Bírósága nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a e határozat alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti – áll a közleményben.

Kiakadt a miniszter

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közleményében a szokásos Brüsszel-ellenes kormányzati propagandát mondta fel. Szerinte „a bíróság a családok helyett az árdrágító és profithajhász multik oldalára állt, amelyek profitéhségüket a magyar kormány ellen vívott folyamatos harccal próbálják elfedni.”
A közleményben írtak szerint „a SPAR által különböző perekben megfogalmazott támadások hátterében továbbra sem az érintett intézkedések állnak, hanem annak valós oka a kiskereskedelmi vállalat lesújtó gazdasági helyzete. A SPAR Magyarország Kft. működése ugyanis nem hatékony, mivel piaci versenytársaihoz képest magasabb költségszerkezettel rendelkezik, emellett a piaci és az árversenyben is alulmaradt. Ahelyett, hogy hatékonyságát és versenyképességét megerősítő lépéseket tenne, a bírósággal próbálja beszedetni elmaradt, tisztességtelen profitját.”

A Spar a Hvg.hu megkeresésére közölte: „Bízunk abban, hogy a magyar bíróságok a folyamatban lévő több száz eljárásunkat az Európai Bíróság jogértelmezésének megfelelően fogják lezárni.”

A cég jelezte, mindenkori céljuk, hogy „a vásárlók megtalálják a szükséges termékeket a számukra megfelelő mennyiségben. Ez a hatósági árazás időszakában sem volt másképpen: a vásárlók mindig hozzá tudtak jutni az árstopos termékekhez”.

Szerző: L.J.
Címkék: Spar, kormány, Európai Unió Bírósága, Nagy Márton, árstop, infláció