Értéktelenedik a kormány által osztott, illetve osztandó pénz

Árrobbanás: mi lehet a vége?

2021. december 9. Tizennégy éve nem látott magasságba szökött az infláció idén novemberben. Az elemzők úgy látják, hogy a drágulás a következő hónapokban sem igazán lanyhulhat. A kormányzati nagy pénzosztás így eleve sokat veszíthet értékéből.

Novemberben a KSH által közzétett adatok szerint a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. decemberben volt legalább ekkora az infláció. Néhány, a statisztikusok által is kiemelt termék ára egészen meghökkentő mértékben emelkedett.

Az élelmiszerek ára ugyan „csak” 6 százalékkal ment feljebb, de ezen belül az étolaj 26,9, a liszt 20,2, a margarin 19,5, a kenyér 12,1, a péksütemények 11,3, a munkahelyi étkezés 10,5 százalékkal lett drágább. A járműüzemanyagok ára 37,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 14,2 százalékkal ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest. A tartós fogyasztási cikkekért 6,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,7, a szobabútorokért 13,2, a televíziókért 8,5, az új személygépkocsikért 7,1 százalékkal kellett többet fizetni.

A statisztika szerint egyébként az árak egyetlen hónap alatt is meglehetősen lendületesen mentek feljebb. A növekedés átlagosan 0,7 százalékos volt, de az élelmiszerek ennél is erőteljesebben, 0,8 százalékkal lettek magasabbak (ez éves ütemre „lefordítva” 9,6 százalékot jelentene). Novemberben az októberihez képest a liszt 7,4, a péksütemények 4,3, a kenyér 4, a sajt 3,1, a cukor 1,9, a száraztészta 1,7, a tojás 1,5 százalékkal drágult.

Most rossz, de egyhamar nem is lesz jobb

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában jelezte: a széles inflációs nyomást egyértelműen jelzi, hogy a KSH által számszerűsített 140 termékkör közül 129-ben nőttek az árak, vagyis a fogyasztói kosár 92 százalékában mértek drágulást. Szerinte a vállalatok árazási ereje egyre erősödik, hiszen a kereslet továbbra is felfutóban van, miközben a kínálat még mindig korlátos. Aligha várható – tette hozzá –, hogy ebben érdemi változás következik be a következő hónapokban.

Virovácz Péter szerint szinte borítékolható, hogy a decemberi infláció is 7 százalék felett marad, de még a jövő év első negyedévében is bőven 6 százalék feletti inflációval lehet számolni. Az ING elemzőjének várakozása szerint az effektív kamat legalább 4,25 százalékra emelkedik majd a következő év első felére.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta, hogy egyre tartósabbnak ígérkezik a magas infláció, ráadásul még számos felfelé mutató kockázat is van. Ilyen a nyersanyagárak másodkörös hatása, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője arról beszélt, hogy az inflációs adat enyhén meghaladta a piaci várakozásokat. Mint kifejtette: az üzemanyagok novemberben is még felfelé húzták a havi mutatót. A hónap közepén bevezetett üzemanyagár-plafon ugyanis csak kismértékben befolyásolta az árakat, aminek elsősorban az az oka, hogy a KSH a hónap 20. napjáig gyűjti az adatokat. Az üzemanyagár-plafon hatása decemberben lefelé húzza majd a havi inflációs mutatót, de éves szinten még mindig jelentős lesz az üzemanyag-drágulás, hiszen tavaly bőven 400 forint alatt volt a gázolaj és a benzin literenként ára.

Könnyebb nagylelkűnek lenni, ha a pénz visszafolyik

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is a dráguló üzemanyagoknak van érdemi szerepe a magas inflációban, ami szerinte az inflációból több mint 2 százalékpontot magyaráz. Hangsúlyozta, hogy bár az infláció emelkedésében több Magyarországtól független ok is szerepet játszik, ám felfelé húzzák belföldi okok is, mint például a magas kereslet és a gyenge forintárfolyam.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője azt gondolja, hogy az inflációs cél elérése a korábban előre jelzettnél több időt vehet igénybe, várhatóan csak 2022 után következhet be. Mint hozzátette: az elmúlt hónapokban tapasztalt kínálati oldali áremelkedés mellé egyre erőteljesebb keresletoldali is nyomás is társul majd.

Az elemzők ugyan legfeljebb alaposan becsomagolva – az előbbi véleményben „keresleti nyomásként” – említik a nagy kormányzati pénzosztásokat (például a nyugdíjemelés és -prémium, de különösen a jövő évi nagy adóvisszatérítési akció). Pedig ezek nagyon is fűtik a drágulást. Ez persze a kormányzatnak kevésbé fájhat. A világbajnok magyar áfa révén ugyanis sokat vissza is vesznek a kiosztott pénzekből.

Az adó-visszatérítésről szóló rendeletet itt foglaltuk össze, az adóhatósági válaszokról itt írtunk

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Azénpénzem
Címkék: infláció, drágulás, KSH, elemzők, élelmiszer, üzemanyag, adóvisszatérítés, nyugdíjemelés