Árrésstop: ismét saját tüzét oltogatja a kormány

2025. március 12. Már meg is jelent az a rendelet, amivel a kormány küzdeni akar a fellángoló élelmiszer-infláció ellen. Miközben minden erővel a fogyasztás felpörgetését akarják elérni, az intézkedések óhatatlan hatása ellen a kereskedők zsebében kotorásznak. Ebben nagyok.

Elemzők és a kormány is egyre a lakossági fogyasztás felpörgetése révén remél növekedést. Ez azonban – mint arról már többször írtunk – az inflációt is emeli. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, és villámgyorsan már meg is jelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amiben 30 termék árrését rögzítik. Persze megint csak a nagyokra vonatkozik az előírás. A rendelet szerint kereskedő az, akinek a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szerinti nettó árbevétele 2023-ban az 1 milliárd forintot meghaladta.

Hatósági árréskorlátozással és a saját márkás termékek arányának korlátozásával érintett termékkategóriák
CsirkemellSertészsírTrappista sajt
Csirkecomb13. PárizsiTehéntúró
Csirke far-hátUHT tehéntej 1,5% Margarin
CsirkeszárnyUHT tehéntej 2,8%Napraforgó- és repceolaj
Egész csirkeESL tehéntej 1,5%Finomliszt BL 55
PulykamellESL tehéntej 2,8% Rétesliszt BFF 55
SertéscombVajKristálycukor (fehér cukor)
SertéskarajTejfölFokhagyma
SertésoldalasNatúr joghurtÉtkezési burgonya az újburgonya kivételével
SertéstarjaGyümölcsjoghurtFriss tojás
A húsok  friss, hűtött, fagyasztott csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, előcsomagolt és csomagolás nélküli változataira, valamint a tejtermékek laktózmentes változatára is kiterjed a szabályozás
Forrás: a 42/2025. (III. 11.) kormányrendelet melléklete

A táblázatban szereplő termékekre a szabályozás szerint legfeljebb 10 százalékos, illetve a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét nem meghaladó hasznot pakolhatnak rá a kereskedők. Ellenkező esetben jön a bírság, ami termékkategóriánként 5 millió forint lehet. Az árrésstop március 17-én lép hatályba és május 31-ig tart.

 Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) még a rendelet kihirdetése előtt jelezte: a versenyalapú árképzés szolgálja a fogyasztók vásárlóerejének megőrzését, illetve erősítését, valamint az inflációs célok elérését. Kívánatosnak tartanák (persze nem így lett), hogy az intézkedés az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplőjére legyen érvényes, hogy a terheket a szereplők közösen viseljék el. Enélkül ugyanis nehezebb lesz az infláció visszaszorítása.

Szerző: BVJ
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok