Interjú a Pénztárszövetség elnökével

Arra is jár adókedvezmény, amire sokan nem gondolnak

2019. november 29. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) azt javasolja, hogy a jogalkotók szüntessék meg az önsegélyezésre ma még előírt 180 napos várakozási időt.
A szervezet elnökét, Kravalik Gábort arról is kérdeztük, mennyire viselte meg a szektort, hogy a kormány erre az évre alapjaiban átszabta a béren kívüli juttatás rendszerét.

Azénpénzem.hu: Az idei év igen jelentős változást hozott a cafeteriában, hogyan hatott ez a pénztárak gazdálkodására?

Kravalik Gábor: A Pénztárszövetség tagpénztárai 2019 első kilenc hónapjában is jól szerepeltek (erről részleteket itt olvashat). Ezzel a teljesítménnyel, úgy látjuk, hogy a tagok is elégedettek, hiszen tovább növelték egyéni befizetéseiket. Azt tapasztaljuk ugyanakkor, hogy az adóváltozások visszavetették a munkáltatók aktivitását dolgozóik öngondoskodásának támogatásában. Kutatásaink pedig rávilágítanak arra, hogy munkáltatója segítségével a többség megkezdené a pénztári takarékoskodást, vagy növelné a befizetéseit. Az idei évtől van egy fontos újdonság, amivel egyelőre talán még sokan nem kalkulálnak. Már nem csak saját befizetéseinkre, de a munkáltatók hozzájárulása után is jár a 20 százalékos, összesen akár 150 ezer forintos adókedvezmény. A sokkal régebb óta élő egészségpénztári extra adóelőnyre (a két évre lekötött pénz után járó plusz 10 százalékos adókedvezmény) sem mondhatnánk, hogy általánosan ismert.

Előfordulhat, hogy akadnak kasszák, amelyek kénytelenek lehúzni a rolót? Másként fogalmazva: várható-e a fúziók és összeolvadások nagyobb üteme?

Nincs ilyen várakozásunk. Az egyéni befizetések gyors ütemű növekedése a nyugdíjpénztári szférában jelentősen korrigálja a munkáltatói szerepvállalás visszaesését, míg az egészségpénztáraknál ugyan erre nem képes, de dinamikájában még a nyugdíjmegtakarításoknál megfigyelhetőnél is erőteljesebben növekedett idén a tagok szerepvállalása. Az adókörnyezet okozta hullámvölgy ellenére kifejezetten jó eredményeket láthatunk a piacon.

Még alig éltek meg egy jelentős módosítást, mintha máris körvonalazódna a következő. A Pénztárszövetség miként értékeli a jegybank jóléti alapok létrehozásával kapcsolatos javaslatát?

A javaslatcsomag (erről részletesen itt írtunk) a nemzetközi gyakorlatban már bevált elemeket tartalmaz, és megújíthatja az egészségmegőrzést segítő és nyugdíjcélú megtakarítások alapját jelentő önfinanszírozást minden ember számára. Ennek nyomán nagyságrendekkel bővülne az önfinanszírozás útjára lépők száma, a pénztártagok önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári megtakarításainak összege.

A jóléti alapok terve azért egyelőre még a jövő zenéjének tűnik, de a nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások költségeinek összehasonlíthatósága már a nyakunkon van. Korábban mindig azt hallhattuk, hogy a pénztárak egyértelműen olcsóbbak, de az eddig megismert számok szerint akadhatnak versenyképes biztosítási termékek...

A jelenlegi legfőbb mérőszám költségek terén a Magyar Nemzeti Bank díjterhelési mutatója, ami mindig az előző évi költségeket elemzi. Ez tartósan csökkenő, egy százalék alatti átlagos terhelést igazol, az MNB legutóbbi mérése szerint tavaly mindössze 0,75 százalék volt. A jövőt modellező, így a választást segítő TKM mutatók a nyugdíjpénztáraknál 2020 elejétől lesznek elérhetők. Az elmúlt időszak számai és előzetes kalkulációk szerint szektorszinten alacsonyabb mutatót várunk a nonprofit nyugdíjpénztáraknál, mint a biztosításoknál.

A pénztárak jelenére visszatérve: az MNB azért is dolgozta ki a jóléti alapok tervét, mert elégedetlen az öngondoskodás jelenlegi szintjével. Mit tapasztalnak a tagok korösszetételében, nem lépnek be a fiatalabbak?

Így van. A megtakarítás ideális esetben „háromszereplős” és az állam, a munkáltatók és az egyének közös szerepvállalása eredményezhet igazán hatékony megoldást benne. Különösen a fiatal pályakezdő korosztály az, amit munkáltatója hatásosan érzékenyíthet az előtakarékosságra. A megtakarítások világából ma hiányzó fiatal munkavállalók megszólítása, tudatos előtakarékosságba való bevezetése kétség nélkül a munkaadókon keresztül történhetne a leghatékonyabban.

Jelenleg mekkora a nemfizető tagok aránya a nyugdíj-, illetve az egészségpénztárakban? Erre nem hatott kedvezőtlenül a cafeteria változása?

Jelenleg a teljes pénztári piacon hozzávetőleg 2,2 millió pénztártag van, a tagdíjat fizetők száma pedig meghaladja az 1 milliót. A nem fizető tagok kapcsán fontos kiemelnem, hogy a pénztári megtakarítás sajátossága, hogy élethelyzethez igazítható, így a nem fizető tagság körében vélhetően egyaránt vannak, akik valóban „elfelejtették” megtakarításukat, de olyanok is, akik csak átmenetileg függesztették fel a tagdíjfizetést. Utóbbiak élethelyzetük alakulása szerint folytatják a felhalmozást, amire egyébként ilyenkor év végén kiváló alkalmuk van, hiszen a befizetéseik után járó 20 százalékos adókedvezmény komoly vonzerő lehet.

A nemfizetők mellett mintha egyre többen lennének, akik maximálisan kihasználják a lehetőségeket, tudatosan élnek például az adókedvezménnyel...

Ezt meg tudom erősíteni. November-decemberben évről-évre megugrik az egyéni befizetések összege. Azért van ez így, mert a tudatos, előrelátó, a kedvezményekkel élni kívánó pénztártagok ekkor tekintik át az idei évet és vizsgálják meg, hogyan tudják maximalizálni az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári takarékoskodás után járó évente 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos adókedvezményt. Éppen ezért arra számítunk, hogy az utolsó negyedévben a Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba is rekordösszeget fizetnek majd be a tagok. Fontos azonban kiemelni, hogy még az év végéig azoknak is lehetőségük van az adó-visszatérítést igénybe venni, akik most még nem tagjai valamelyik kasszának, hiszen még elegendő idő áll rendelkezésre, hogy belépjenek valamelyik pénztárba, befizessenek saját maguk számára megtakarítandó összeget, ami után már igénybe tudják venni ezt a juttatást, támogatást.

A jogalkotókkal jelenleg folyik valamilyen egyeztetés, akár a jóléti alapokkal, akár a szektorra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban?

Számos jobbító javaslatot küldtünk el a szabályozóknak, illetve továbbiak kidolgozásán is fáradozunk. Az egyik ilyen javaslat az önsegélyező pénztári szolgáltatások igénybe vételének egyszerűbbé tételére vonatozik. Az önsegélyezés keretében több a mindennapi életet megkönnyítő szolgáltatás tartozik bele (az egészségpénztárak egy 2016-ben életbe lépett törvénymódosításnak köszönhetőn nyújthatnak ilyen szolgáltatásokat is) , például a cafeteria átalakítása után a pénztári önsegélyezés maradt az egyetlen olyan munkáltató által támogatható lehetőség, ahonnan kedvezményesen lehet fennálló lakáshitelt törleszteni. Az iskoláztatási támogatás vagy épp a munkanélküliség esetén felvehető támogatás is ide tartozik, de még számos más tétel is fedezhető az önsegélyezés keretében. A tagok egyre nagyobb arányban költenek ilyesmire, de a jelenlegi szabályozás ezt kissé nehézkessé teszi. A Pénztárszövetség ezért azt javasolja, hogy a jogalkotók szüntessék meg az önsegélyezésre ma még előírt 180 napos várakozási időt, a befizetett összegek időkorlát nélkül hozzáférhetővé váljanak.

A cikk megjelenését az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége támogatta