Stabilizálni kell a forintot!

Árfolyamválságot hozhat a választási pénzszórás

Zsiday Viktor, Surányi György, Balatoni András, Madár István
Fotó: Lovas Judit

2025. május 23. Sztárközgazdászok szerint a forint árfolyamának stabilizálása lenne az MNB legfőbb feladata a következő években. A pénzpiacok jelenlegi viselkedése arra figyelmeztet, hogy a kormány választási osztogatása „komoly balesetet” okozhat - hangzott el a Portfolio Hitelezés 2025 konferenciáján.

Növekedési válság van Magyarországon, nem gazdasági válság – mondta Surányi György egyetemi magántanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke tegnap a Portfolio Hitelezés 2025 konferenciáján megrendezett makrogazdasági kerekasztal-beszélgetésén. Szerinte mindössze 3 évben volt növekedés az elmúlt időszakban Magyarországon (2017-ben, 2018-ban és 2019-ben), és az sem volt fenntartható, egy túlfűtött, nem egyensúlyi pályán mozgott az ország. A kormány előrejelzése alapján 3 év alatt (2023-2025) kumuláltan 12 százalékkal kellett volna nőnie a GDP-nek, ehelyett összesen 1,5-2 százalék lesz a növekedés. Viszont „jövőre is lesz 4 százalékos növekedés” – jegyezte meg gúnyosan. Az elmúlt években ugyanis rendre mindig a következő évre várt nagy növekedést a kormány.

Nem tud nagyot nőni a magyar gazdaság

A volt jegybankelnök szerint ráadásul ez nincs is benne a magyar gazdaságban, mindössze bő 1 százalék, legfeljebb 2 százalék a növekedési képessége. Míg a miniszter (Nagy Márton) fogyasztással élénkítene, valójában annak hatására nő az import, ami a nettó export csökkenésével jár, az pedig visszahúzza a növekedést.

Surányi szerint nem az a probléma, hogy az államadósság a GDP 74 százalékára rúg, hanem az, hogy a költségvetés legfontosabb alrendszerei (oktatás, egészségügy, szociálpolitika, K+F) súlyosan alulfinanszírozottak, válság közeli állapotban vannak, pedig ezeknek kulcsszerepe lenne abban, hogy a gazdaság növekedjen. A verseny erőteljesen visszaszorult.

Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő, Citadella Származtatott Befektetési Alap portfoliókezelője szerint tartós strukturális növekedési problémája van a magyar gazdaságnak. Az elmúlt 15 évben mindössze évi 1 százalékkal nőtt a magyar gazdaság termelékenysége. Lehet, hogy nem az a jó kérdés, miért nem nő a gazdaság, hanem az, hogy hogyan nőhetett az utóbbi másfél évtizedben ennyivel – véli a befektetési szakember.

Balatoni András, az MNB Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának igazgatója szerint heterogén a GDP. Míg a lakossági fogyasztás növekedésében jól állunk, az export pedig a régiósnak felel meg, a beruházási dinamika nagyon kilóg lefelé a sorból. A kérdés az, miért ilyen gyengék a vállalati beruházások. Erre leginkább a külső bizonytalanság adhat okot.

Mit hozott az árrésstop?

Madár István, a Portfolio vezető elemzője moderátorként arra volt kíváncsi, hogyan váltak be ár(rés)stopok. Ezeket Balatoni András korábban már többször is kritizálta.

Az MNB igazgatója szerint ezek az intézkedések csak ideiglenesen alkalmasak az infláció kordában tartására. Ha a kiskereskedelmet tartós veszteségbe szorítjuk az ár(rés)stopokkal, akkor más termékeken kell behozniuk. A piaci alkalmazkodási folyamat ellensúlyozhatja, akár teljesen kompenzálhatja ezeket a hatásokat. Azonban ha elengedik ezeket a korlátozásokat, akkor nem feltétlenül fogják mérsékelni a kereskedők a már megemelt árakat. Az önkéntes árkorlátozásoknak a telekom és a banki szektorban ugyanakkor lehet helye, mert ezek oligopolisztikusabb piacok. Bár ezek esetében is a piackonform megoldás az lenne, ha a versenyhivatal avatkoznak be – véli a szakértő.

Mi a helyzet az inflációval?

Surányi György szerint az elmúlt évek jövedelempolitikája és inflációkezelő politikája a hatvanas-hetvenes évekre emlékezteti, amikor nem lehetett kimondani az infláció szót, mégis volt infláció akkor is. Szerinte akkor jóval szofisztikáltabban kezelték a problémát, mint most. Árstopokkal nem lehet megfékezni az inflációt. Amíg nem a lényeget kezelik, nem lesz változás. Márpedig nem lehet hosszú éveken keresztül laza fiskális és laza monetáris politikát csinálni, nem lehet éveken keresztül a forint devalvációjára utazni. És nem lehet a termelékenységnél kétszer-háromszor gyorsabban növelni a nominális béreket. Ez okozta az inflációt.

Bajt okozhat a választási pénzszórás

Zsiday Viktor szerint a kormány az év végén, a jövő év elején csomó pénzt fog elszórni a választásokra. Ennek pedig van kockázata. A körülöttünk lévő országokban sem jó a fiskális helyzet. Ha megnézzük, mi történt a romániai választás idején, azt látjuk, hogy mini árfolyamválság kezdett kialakulni, és most, hogy az EU-barát jelölt nyert, kicsit nyugvópontra jutott a helyzet, de nem biztos, hogy itt van a vége. A régióban is van ezzel kapcsolatos aggodalom. Ha megnézzük az USA-t, az is úgy kezdett viselkedni, mint egy fejlődő ország. Egyszerre esik a devizája, emelkednek a kötvényhozamok. Úgy tűnik, mintha a befektetők érzékenyebbé váltak volna a költségvetési fegyelem hiányára.

Zsiday úgy véli, ha a kormány az élénkítést olyan környezetben próbálja meg, ahol büntetik az ilyeneket, bele tudunk futni egy nagyon komoly balesetbe. Ennek jelentős kockázata van.

Stabilizálni kellene a forintot

Zsiday Viktor szerint a legnagyobb kockázat Magyarországon, hogy megszokta a lakosság, hogy minden évben gyengül a forint, ezért elindult egy lassú tőkemenekítés. A legfontosabb feladata a jegybanknak az lenne a következő években (bár ezt soha nem fogja kimondani), hogy stabilizálja a forint árfolyamát. Ki kell ugyanis ölni a lakosságból azt a hitet, hogy állandóan rohad szét ez a pénz. Mert ez történt az elmúlt években, valahogy mindig ez lett a vége. Ebből viszont az következik, hogy innentől fogva nem nagyon lesz szabad keze az MNB-nek a kamatokban, mert azt a külső körülmények alakítják. Ha a piac magasabb kamatokat kíván, akkor azt kell megadni. Innentől kezdve nem tudja segíteni a kormány gazdaságpolitikáját élénkítéssel. Akkor lesz tehát sikeres a jegybank, ha stabil lesz a hazai deviza.

Surányi szerint olyat nem lehet csinálni, mint amit az MNB Matolcsy vezetésével tett, hogy arról beszélt, milyen jó, hogy a forintot erodálják. Egy olyan országban, ahol az export és import aránya a GDP-hez képest ilyen magas, az árfolyamnak kulcsszerepe van az inflációban és az inflációs várakozásban. 2021 óta változott a jegybank magatartása, a jegybank új vezetése pedig – úgy látom – fontosnak tartja, hogy a forint stabil legyen – véli a volt jegybankelnök.

Surányi hozzátette: a forint reálárfolyamára is figyelni kell. Ebbe belefér egy pici leértékelődés. A jegybank akkor lenne sikeres a következő 2-3 évben, ha stabil lenne a forint árfolyama, és ha nem lehetne arra rávenni, hogy puha pénzek beinjektálásával próbálja felsrófolni a növekedést.

Balatoni András – reagálva az elhangzottakra - azt mondta. valóban nincs az MNB-nek árfolyamcélja. Szerinte az árfolyam inflációs hatása valóban felerősödött a 2020-as években. Az árfolyam árakra gyakorolt hatása sokkal gyorsabb és direktebb, mint korábban volt. Az árfolyam versenyképesség-javító hatása pedig sokat gyengült.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: gazdaságpolitika, költségvetés, jegybank, monetáris politika, Zsiday Viktor, Balatoni András, Surányi György, fiskális politika, forint, árfolyam, GDP, MNB