Ezt szólják a bankok a határidő eltörlésére
2013. június 7.
A bankok nem számítanak arra, hogy az árfolyamgátra jelentkezés határidejének eltörlése komoly változást hoz. Az eddigi jelentkezők aránya – tudta meg az Azénpénzem.hu – 16 százalék és 70 százalék között szóródik. A döbbenetes különbség érthetőnek tűnik, bár az ok valószínűleg nem az, mint amire elsőként gondolnánk.
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) legfrissebb adatai szerint május elsejére a jogosultak 35 százaléka jelentkezett az árfolyamgátra. A kölcsönök összegét tekintve 41 százalékos ez az arány. Az újonnan belépők (lásd grafikonunkat) száma csökkenő ütemű, áprilisban már kevesebben választották a fix árfolyamon törlesztést, mint a konstrukció beindulása után. Annak ellenére, hogy akkor még úgy tűnt, május végéig lehet csak belépni. A határidőt azóta eltörölték sőt, további kedvező módosítást is elfogadott a parlament. Az érdeklődők száma nem emelkedett különösebben akkor sem, amikor először hosszabbították meg a határidőt – hívta fel a figyelmet portálunk érdeklődésére az Erste. A bank így a mostani intézkedéstől sem vár igazi emelkedést.
A várható folyamatokat hasonlóan látják más bankoknál is. Azt gondoljuk – válaszolták kérdésünkre az AXA-nál és a Volksbanknál egyaránt –, hogy akit igazán érdekelt a program, az jelentkezett már az eredeti (tavaly év végi) határidőig. Az AXA legfeljebb néhány további jelentkezésre számít. A Magyar Nemzeti Bank most 50 százalékos részvételi aránnyal kalkulál, ami még mindig igen alacsony annak tükrében, hogy az árfolyamgát alá belépettek májusig több mint 11 milliárd forint megfizetésétől teljes egészében mentesültek (a konstrukció részleteiről itt tájékozódhat).
Az átlag mögött egyébként meglepően jelentős különbségek húzódnak meg. Az OTP maga az átlag, a Budapest Bank (BB) már most hozza a jegybank által várt szintet, de kirívó számok is akadnak. A Raiffeisennél a jogosultak több mint 60 százaléka (a hitelösszegnél ez 70 százalékot jelent) már eddig jelentkezett. Az AXA is nagyon jó, 60 százalék feletti arányt mutathat fel. A Volksbanknál viszont mindössze minden hatodik jogosult (16 százalék) törleszt már fix árfolyamon. Ami a bank szerint is csalódást keltő adat.
Első ránézésre úgy tűnik, hogy néhány bank jól ösztönzi ügyfeleit a belépésre, míg mások elhanyagolják ezt. Egészen más azonban a kép, ha megnézzük, mennyibe is kerülnek most a különböző pénzintézeteknél a devizahitelek. Éppen a kiemelkedően jó árfolyamgátas arányokat felmutató bankok emelték korábban brutálisan a devizahitelek kamatát. Az AXA adósai így fix árfolyamon törlesztenek havonta annyit, mint korábban teljes áron. Olyan olvasói jelzést is kaptunk, hogy a svájci frank hitel terhe itt (tény, hogy problémás adósnál, aki nem léphetne be az árfolyamgát alá) a 17 százalékot is eléri. Azt pedig már tudjuk, hogy a kamatemelésekben a PSZÁF sem talált kivetnivalót.
A Volksbanknál viszont a svájci irányadó kamathoz kötötték a kölcsön kamatát. Itt a szerencsésebb adósok összesen 4,45-4,70 százalékkal megússzák. Ebben már a kezelési költség is benne van. A Raiffeisennél, a már végrehajtott kamatcsökkentéseket követően is hét százalék feletti a kezelési költséggel növelt lakáshitelkamat. A BB-nél 6,37 százaléktól közel 11 százalékig terjedő hitelköltséget találtunk. Az Ersténél a teljes hiteldíj (THM) 6,6-9,38 százalék a svájci frank alapon régebben felvett lakáscélú hitelek esetében.
Címkék: árfolyamgát, devizahitelek, fix árfolyam, kamat, kamatemelés, hitelteher, PSZÁF
Árfolyamgát: elképesztő különbségek
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) legfrissebb adatai szerint május elsejére a jogosultak 35 százaléka jelentkezett az árfolyamgátra. A kölcsönök összegét tekintve 41 százalékos ez az arány. Az újonnan belépők (lásd grafikonunkat) száma csökkenő ütemű, áprilisban már kevesebben választották a fix árfolyamon törlesztést, mint a konstrukció beindulása után. Annak ellenére, hogy akkor még úgy tűnt, május végéig lehet csak belépni. A határidőt azóta eltörölték sőt, további kedvező módosítást is elfogadott a parlament. Az érdeklődők száma nem emelkedett különösebben akkor sem, amikor először hosszabbították meg a határidőt – hívta fel a figyelmet portálunk érdeklődésére az Erste. A bank így a mostani intézkedéstől sem vár igazi emelkedést.
A várható folyamatokat hasonlóan látják más bankoknál is. Azt gondoljuk – válaszolták kérdésünkre az AXA-nál és a Volksbanknál egyaránt –, hogy akit igazán érdekelt a program, az jelentkezett már az eredeti (tavaly év végi) határidőig. Az AXA legfeljebb néhány további jelentkezésre számít. A Magyar Nemzeti Bank most 50 százalékos részvételi aránnyal kalkulál, ami még mindig igen alacsony annak tükrében, hogy az árfolyamgát alá belépettek májusig több mint 11 milliárd forint megfizetésétől teljes egészében mentesültek (a konstrukció részleteiről itt tájékozódhat).
Nem mindegy, mennyibe kerül a hitel
Az átlag mögött egyébként meglepően jelentős különbségek húzódnak meg. Az OTP maga az átlag, a Budapest Bank (BB) már most hozza a jegybank által várt szintet, de kirívó számok is akadnak. A Raiffeisennél a jogosultak több mint 60 százaléka (a hitelösszegnél ez 70 százalékot jelent) már eddig jelentkezett. Az AXA is nagyon jó, 60 százalék feletti arányt mutathat fel. A Volksbanknál viszont mindössze minden hatodik jogosult (16 százalék) törleszt már fix árfolyamon. Ami a bank szerint is csalódást keltő adat.
Első ránézésre úgy tűnik, hogy néhány bank jól ösztönzi ügyfeleit a belépésre, míg mások elhanyagolják ezt. Egészen más azonban a kép, ha megnézzük, mennyibe is kerülnek most a különböző pénzintézeteknél a devizahitelek. Éppen a kiemelkedően jó árfolyamgátas arányokat felmutató bankok emelték korábban brutálisan a devizahitelek kamatát. Az AXA adósai így fix árfolyamon törlesztenek havonta annyit, mint korábban teljes áron. Olyan olvasói jelzést is kaptunk, hogy a svájci frank hitel terhe itt (tény, hogy problémás adósnál, aki nem léphetne be az árfolyamgát alá) a 17 százalékot is eléri. Azt pedig már tudjuk, hogy a kamatemelésekben a PSZÁF sem talált kivetnivalót.
A Volksbanknál viszont a svájci irányadó kamathoz kötötték a kölcsön kamatát. Itt a szerencsésebb adósok összesen 4,45-4,70 százalékkal megússzák. Ebben már a kezelési költség is benne van. A Raiffeisennél, a már végrehajtott kamatcsökkentéseket követően is hét százalék feletti a kezelési költséggel növelt lakáshitelkamat. A BB-nél 6,37 százaléktól közel 11 százalékig terjedő hitelköltséget találtunk. Az Ersténél a teljes hiteldíj (THM) 6,6-9,38 százalék a svájci frank alapon régebben felvett lakáscélú hitelek esetében.
Címkék: árfolyamgát, devizahitelek, fix árfolyam, kamat, kamatemelés, hitelteher, PSZÁF
Kapcsolódó anyagok
- 2013.12.02 - Árfolyamgát: szó sincs áttörésről
- 2013.11.04 - Árfolyamgát: végre eltörlik a korlátokat
- 2013.10.08 - Árfolyamgát: ezrek bukták már be
- 2013.08.29 - Itt vannak az új árfolyamgátas adatok!
- 2013.08.28 - Vége a devizahiteles pereknek?
- 2013.08.06 - Eltérő utakon a devizahitelesek
- 2013.05.28 - Gördülő lett az árfolyamgát
- 2013.05.06 - A PSZÁF nem kifogásolja a brutális kamatemelést?
- 2013.04.23 - Kacaghatnak a jenhitelesek
- 2013.04.11 - Amikor a bank fogva tart
- 2013.03.27 - Miért nem keresettebb az árfolyamgát?
További kapcsolódó anyagok