Határidős gabonapiac

Aranyló búza, ingadozó árfolyam

2020. november 11. Idén az árupiacokon eddig szinte minden az aranyról és az olajról szólt, miközben a gabonafélék is a határidős piacok fontos szereplői. Kovács Zsolt, az OTP Alapkezelő árupiaci elemzője a búza tőzsdei árának alakulásáról és az OTP Föld Kincsei Alap határidős búza pozícióiról beszélt.

– A búza árfolyama az év eddig eltelt több mint tíz hónapjában igen változatosan alakult. Az első félév a csökkenésről, míg a második félév a szárnyalásról szólt. Az árfolyam a CBOT amerikai árutőzsdén rögtön az év elején lejtmenetbe fordult. Az esés okai kínálati oldalon a magas terméshozam-becslések, keresleti oldalon pedig a koronavírus okozta válság, a meggyengült vásárlóerő voltak. A csökkenés akkora volt, hogy június végére az árfolyam lokális mélypontra esett. Ezt követően azonban ritkán látható, október végéig mintegy 30 százalékos emelkedés következett, részben a globális búzapiaci trendek, részben pedig a gyengülő dollárárfolyam hatására – mondta el Kovács Zsolt.

A szakember a búza tőzsdei árfolyamát alakító általános tényezőket is elemezte:

– A globális búzatermelés jelenleg több mint évi 750 millió tonna. A termesztett mennyiség a világ legerősebb gazdaságai között nagyjából egyenlő arányban oszlik meg. A legnagyobb termelő az Európai Unió, majd Kína, India, Oroszország és az USA. A mindenkori termőterület nagyságát pedig a termelők profitvárakozásai határozzák meg. Minél magasabb ár várható a kukoricával vagy a szójával összehasonlítva, annál nagyobb területen vetnek búzát. A kínálatot befolyásolják még a termésátlagok is, amit a főbb éghajlati és időjárási tényezők (hőmérséklet, napsugárzás, csapadék) szintje és eloszlása szab meg. Keresleti oldalról pedig a globális készletszintek hatása említendő, amelyek 2010. óta emelkedő tendenciát mutatnak. Árnyalja azonban a képet, hogy a legnagyobb termelők közé tartozó Kína és India nem exportálnak a világpiacra, hanem a belső fogyasztás kiszolgálása mellett egyre nagyobb készeteket halmoznak fel. A fő exportőr országok - Oroszország, az USA és Kanada - készletszintje így jóval alacsonyabb, ha korrigálunk Kína és India termelésével, illetve fogyasztásával. Emellett a búzaár és főleg a kukorica, illetve a szójabab ára hányadosát érdemes figyelni. Amellett, hogy ezek a hányadosok alapvetően befolyásolják a termelők vetési döntéseit, jellemző rájuk az átlaghoz való visszahúzás . Így szélsőséges árazás esetén jó eséllyel korrekció várható.

Az OTP Alapkezelő árupiaci befektetési alapja, az OTP Föld Kincsei Alap ki tudta használni a búza árában idén tapasztalt elmozdulásokat. Az alap jelentős árfolyam-emelkedéséhez a január és február között felvett határidős búza short pozíciókkal elért nyereség is hozzájárult. (A cikk a Befektetési alapok rovat része.)

A piaci várakozásokról Kovács Zsolt elmondta, hogy az elemzők ilyenkor már a jövő évi búzatermést próbálják megbecsülni: – Az ősszel komoly szárazság sújtott több fontos termőterületet, Oroszországot, Ukrajnát, illetve az amerikai Közép-Nyugatot. A vetés ezért sokáig a megszokottnál lassabban haladt, az USA-ban pedig a 2012-es szárazság óta nem látott rossz terményminőségi adatokat publikáltak. Az október végén megjelenő esőzések ugyan javítottak a helyzeten, a javulás mértékét azonban egyelőre nehéz meghatározni. A keresletet erősítheti, hogy a koronavírus-járvány tanulságaiból okulva több ország is nagyobb vásárlásokat, komolyabb készletezést tervez. A mindezekből következő árfolyam-növekedést ugyanakkor veszélyezteti, hogy a várható gyenge termés miatti spekulatív vételi (long) pozíciók kiugróan magas szinteken állnak, illetve 600 centes lélektani szintnél technikai szempontból is komoly ellenállásba ütközött az árfolyam.

A cikk megjelenését az OTP Alapkezelő támogatta.

Az árupiaci befektetések sorozatunkban megjelent cikkek:

Árupiaci befektetések, nem csak haladóknak

Olajpiaci mérleghinta

Aranyérmes az arany

Szerző: OTP Alapkezelő
Címkék: OTP Alapkezelő, búza, tőzsde, árupiac, OTP Föld Kincsei Alap