Nem véletlenül nő Magyarországon a szegénység

Árak és rezsi: valójában ki jár itt jól?

Fotó: Latzer Anna

2014. március 28. A hivatalos statisztikai adatok is azt mutatják, hogy négy év alatt a gázfűtés a kisebb fogyasztók számára drágult, a legtöbbet használók viszont hét százalékkal kevesebbet fizetnek. A szénnel tüzelők „rezsije” közben majdnem 40 százalékkal nőtt. Az árak a különböző vásárlói kosarak esetében is igen érdekesen alakultak.

Összeállítottunk egy meglehetősen szokványos bevásárlási kosarat (lásd táblázatunkat). Az ebben szereplő alapvetőnek tekinthető termékekért 2010-ben a KSH adatai alapján nem egészen 3200 forintot kellett kiadniuk a háziasszonyoknak. Az idén februárban viszont ugyanez négyezer forintnál is többe került. Kosarunknál tehát időközben 26,4 százalékos lett az áremelkedés. Abban az esetben azonban, ha a cekker tartalmát a tehetősebbek igényei szerint alakítjuk át, szinte egyáltalán nincs drágulás.

A kosárból a sertéshúst pontyra, a párizsit gépsonkára, a krumplit mirelit zöldborsóra cseréltük ki, de tettünk bele gyulai kolbászt és ásványvizet is. Tény, hogy ebben az esetben a 2010-es induló ár is ostromolta az ötezer forintot, ez azonban az idén mindössze 0,3 százalékkal kerül többe, mint négy éve. (Persze egyik kosárban sincs cigi, ami azért nem mellékes, mert annak az ára 70 százalékkal, vagy még többel emelkedett).

Kosarunk		2010.	2014.
	Menny.	Ft	Ft
Comb	1 kg	1110	1360
Cukor	1 kg	196	238
Liszt	1 kg	116	142
Krumpli	2 kg	216	338
Sajt	20 dkg	266	368
Tej	1 l	197	249
Kenyér	1 kg	240	269
Párizsi	20 dkg	200	256
Alma	2 kg	322	452
Tojás	10 db	335	370
Összesen		3198	4042

Persze – mint arra korábban már felhívtuk a figyelmet – maguk a statisztikusok is elismerik: bár a különböző térségekben eltérő a háztartások fogyasztási szerkezete, a felmérések nem elég részletesek ahhoz, hogy a termékek súlyát minden térségben reprezentatív módon meg tudják határozni. A KSH adatbázisába a városi, nagy forgalmú üzletek kerülnek, a kisebb települések üzleteiről nincsenek információk. A különböző kiskereskedelmi egységekben nem pontosan ugyanazokat a termékeket figyelik meg, így a boltok közötti árazási különbségek elhomályosulnak. Mindezt megfejelik még a családi szokások (ha például időközben bevásárlási helyet változtatott valaki, vagy más kerül a kosárba, mint korábban, akkor az átlagok egyéni szinten biztosan nem, vagy egészen másképp érvényesülnek).

Látszik, hová lő a „csodafegyver"

A statisztikai adatokból van azonban, ami elég világosan, és nagy valószínűséggel tényleg nagy tömegeket érintően kiolvasható. Ez pedig az, hogy a különböző csoportokra miként is hathatott a kormányzat „csodafegyverének" számító rezsicsökkentés. Miközben ugyanis az egészen kisfogyasztóknak a vezetékes gáz ára 11-21 százalékkal emelkedett, a legtöbbet használók majdnem hét százalékkal fizethetnek már kevesebbet (ez a továbbiakban még tovább esik, a már beígért újabb rezsicsökkentésnek köszönhetően). A tűzifával fűtők átlagosan 15 százalékkal fizetnek többet (egyik olvasónk ennél ütemesebb drágulásról számolt be, az is mutathatja, hogy a beszerzési lehetőségektől is nagyban függ az ár) míg a szenet elégetők majdnem 40 százalékos drágulással szembesülhettek.

Az előbbiek csak ráerősítenek arra a jelenségre, ami az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott több elemzésből is látszik. A Policy Agenda az OECD és az Európai Uniós statisztikai intézetének (EUROSTAT) adatai alapján megnézte, hogy a négy Visegrádi országban – Csehország, Lengyelország, Magyarország Szlovákia – és Szlovéniában mi a helyzet. A válság kitörése előtt helyzethez (2008) viszonyítva az említett országok között minden téren mi tartjuk a rekordot. Itt volt a legnagyobb a gazdasági visszaesés, itt csökkentek leginkább a szociális kiadások és itt nőtt a legnagyobb mértékben a szegénység.

Mint a Policy megállapítja: Magyarországon csak ebben a kormányzati ciklusban átlagosan 90 ezer fővel nőtt évente az elszegényedők aránya, a magyar társadalomnak immár egyharmada olyan anyagi helyzetbe került, ahonnan nagyon nehéz önerőből visszajönni. A ténytár.blog mindehhez még hozzátett néhány elemet. Emlékeztetett arra, hogy a Tárki szerint 2009. és 2012. között jelentős mértékben nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya, illetve a szegénységi ráta alatt élők aránya a 2009-es 14 százalékról 2012-re 17-re emelkedett. (Nem véletlen, hogy idén már nem lesz több Társadalmi Riport: már 2012-ben sem finanszírozta a kormány a Tárki két évtizedes sorozatát.) Megemlítik azt is, hogy a GfK tanulmánya szerint a magyar vásárlóerő mindössze a szlovák kétharmadát teszi ki.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: fogyasztói árak, élelmiszer, drágulás, KSH, rezsi, gáz, tűzifa, szén, szegénység