Áprilisban ez volt a sláger megtakarítás

2015. május 19. Áprilisban 19 milliárd forint friss pénzt fektettek a megtakarítók befektetési alapokba, a brókerbotrányok miatti elbizonytalanodás azonban még kissé érződött a piacon. Állampapírokba ugyanis több pénz áramlott. A magasabb hozam reményében ugyanakkor nő a kockázatviselési hajlandóság; a legtöbb pénzt a vegyes alapokba fektették.

Egyértelműen lecsengett a brókerbotrányok miatti elbizonytalanodás a piacon, hiszen ismét új megtakarítások érkeztek a befektetési alapokba. A BAMOSZ  (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) legfrissebb adatai szerint áprilisban összességében 19 milliárd forint friss megtakarítást helyeztek el befektetési alapokban a megtakarítók. Miközben márciusban összesen 11 milliárd forint távozott innen, ennél jóval többet, az MNB adatai szerint 23 milliárd forintot vont ki a lakosság. Csak az intézmények befektetései nőttek némileg, de ez sem tudta ellensúlyozni a lakossági pénzkivonást.

Áprilisban a legtöbb pénzt, 23,3 milliárd forintot a vegyes alapokba hozták a megtakarítók, ami azt mutatja, hogy az alacsony pénzpiaci hozamok miatt nő a kockázatviselési hajlandóság. Ez a tendencia hónapok óta tart, ez számít most a sláger terméknek. Az abszolút hozamú alapok voltak április ezüstérmesei 13,8 milliárd forint friss befektetéssel. Az elmúlt hónapokban innen távozott a pénz, most viszont fordult a kocka. Kérdés, hogy az érdeklődés mennyire lesz tartós a korábbi évek slágerbefektetése iránt. Az ingatlan alapokba 5 milliárd forint friss pénz érkezett, a részvény alapokba 3,3 milliárd, a származtatott alapokba pedig közel 3 milliárd.  (A cikk a Befektetési alapok rovat része. A befektetési alapok korábbi hozamait itt találja.) 


 

A hónap vesztesei 17,7 milliárd forintnyi tőkekivonással a pénzpiaci alapok voltak. A pénzkivonás ebből a kategóriából hónapok óta tart. Ezen egyáltalán nem kell csodálkozni, nagyon is ésszerű magatartásról van szó. A pénzpiaci hozamok ugyanis olyannyira leestek, hogy ebben a kategóriában már kezdenek a láthatatlan tartományba kerülni az elérhető hozamok. (A pénzpiaci és kötvényalapok legfrissebb hozamát itt találja, a legjobban teljesítőket pedig itt gyűjtöttük össze.)
A kötvényalapokból 8,3 milliárdnyi tőke távozott, ami elsősorban a hazai rövid futamidejű kötvényalapoknak „köszönhető”, ugyanis onnan 14,4 milliárdnyi tőke áramlott ki. A többi alkategória esetében stagnálást vagy enyhe tőkebeáramlást tapasztaltak áprilisban. A tőkevédett alapokból ezúttal 5,4 milliárd forint ment el. Az árupiaci alapokból pedig 0,3 milliárdnyi tőke távozott.

Noha összességében szépen érkeztek friss megtakarítások a befektetési alapokba, az állampapíroknak sikerült előzniük. Míg márciusban egyértelműen a brókerbotrányok miatt fektettek 112 milliárd forintot kifejezetten a lakosság számára árult állampapírba a megtakarítók (ennek döntő része, 92 milliárd forint éven belüli lejáratú állampapírban landolt), addig áprilisban már az államhoz érkező 51 milliárd forint nagyobb része (32 milliárd forint) a többéves lejáratú, évi 3 illetve 4 százalékot fizető államkötvénybe érkezett. Ez pedig már inkább a piacinál magasabb, ráadásul biztonságosan elérhető kamatoknak szólhatott. 

A pénzpiaci és kötvényalapok legfrissebb hozamát itt találja.

A betéti kamatokat itt kalkulálhatja.


Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.