A tizenkilencre még több lapot is húznak

Annyira kapaszkodik a hatalomba a kormány, hogy mind belerokkanunk

Fotó: Azénpénzem/AI

2025. november 3. Szinte naponta jelennek meg újabb és újabb, a választásokat befolyásolni szándékozó intézkedések, miközben ezekre nincs fedezet a költségvetésben. Talán sokan elfelejtették már, de az előző választások előtti pénzszórás egyik következménye volt az infláció berobbanása. Az eddigiek alapján a gazdasági hatás most még durvább lehet majd – akárki is nyeri meg a választásokat.

Úgy tűnik, tényleg mindent igyekszik bevetni a kormány, csak hogy a hatalomban maradhasson. Legfrissebb a díjmentes készpénzfelvétel korlátának 150 ezerről 300 ezer forintra tervezett emelése, ami a Magyar Bankszövetségnél kiverte a biztosítékot. Mint leírták, a készpénzhasználat jelenleg évente 400 milliárd forintos társadalmi költséggel jár Magyarországon, a visszaszorításában ekkora megtakarítási potenciál van, az ösztönzése pedig tovább növeli ezt a költséget. A fekete- és szürkegazdaság és a pénzmosás is készpénz-alapúak, a most tervezett intézkedés pedig kedvez ezeknek.

A bankok tiltakozása mögött persze az is van, hogy ez (is) olyan lépés, amit másokkal fizettetnek meg. A banki ügyfelek számára ingyenes készpénzfelvétel után ugyanis a bankoknak az Európában kiemelkedően magas, 0,9 százalékos pénzforgalmi adót (tranzakciós illetéket) ugyanúgy be kell fizetniük, mint a limit feletti készpénzfelvételek után. Ahogy ezt a bankokkal, úgy az árrésstopot a kereskedőkkel fizettetik meg. Utóbbi miatt rendre az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tiltakozik. Legutóbb azt írták, hogy az árréstop csak átmeneti szőnyeg alá söprése egy problémának, ám addig is veszteséget okoz mindenkinek, amíg láthatatlanná teszi a bajt.

Csak úgy hemzsegnek az újabb és újabb bejelentések

Az előbbi reakció arra érkezett, hogy a legfrissebb Kormányinfón kiderült, az árrésstopot nem csak meghosszabbítja a kormány, még ki is terjeszti. Persze nem csak ennyit lépett a kabinet. További intézkedésként a SZÉP-kártyákról 2025 december 1. és 2026. április 30. között hideg élelmiszereket is lehet majd vásárolni (ezt az előző választás előtt is meglépték). Ezzel együtt bejelentették a szociális ágazat 15 százalékos béremelését, a nevelőszülők díjazásának duplázást és a gondozásban levő gyerekek ingyenes jogosítványát.

Igazán nagy választói mézesmadzagnak alighanem az anyák szja-mentességét és az Otthon Start Programot (OSP) szánták, amit egyre puhítottak, hogy mind többen vehessék igénybe. Legfeljebb 3 százalékos lehet az így felvehető lakáshitel kamata, de a bankok jelen állás szerint – mutatta ki a Portfolio.hu 8,11 százalékot keresnek rajta. A különbözetet az adófizetők állják, persze azok is, akik nem vesznek fel lakáshitelt. A portál számításai alapján az első öt évben az állam mindannyiunk zsebéből kivett kiadási több mint 700 milliárd forintot tesz ki. Mintegy mellékesen a vállalkozóknak is „kedveskednek” fix 3 százalékos likviditási hitellel.

Ha már szavazatvásárlás, ne feledkezzünk meg a nyugdíjasok élelmiszer-utalványáról, a 14. havi nyugdíjról, és a korábban nem éppen dédelgetett közszolgák ingyenpénzéről sem. Utóbbiaknál már felbukkan, hogy a választások utáni kiadásokat befolyásolja a gazdaság és a költségvetés helyzete. A magyar gazdaság pedig egyre csak döcög. Az első három negyedévben a hazai GDP a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint mindössze 0,2 százalékkal tudott nőni az előző év azonos időszakához képest.

Most hamarabb kezdték és többet adnak

Most a szokottnál jóval hamarabb elkezdte a választási ígérgetést Orbán Viktor miniszterelnök – állapította meg a 444.hu cikke. A jelenlegi osztogatás több embert érint, mint a négy évvel korábbiak, ám – szögezi le a portál – az elmúlt háromnegyed évben még sem sikerült megváltoztatni a politikai erőviszonyokat (nyilván ezért jön szinte percenként valami új – a szerk.). A 444.hu szerint a 2022-es és a mostani választási osztogatás között ráadásul óriási különbség, hogy Orbánéknak nagyon nincs miből osztogatniuk. Nincs fedezet a 4000 milliárd forintos hiánnyal futó költségvetésben, miközben a gazdaság stagnál, a kamatszolgálat óriási terhet jelent az államkasszának, és az uniós pénzek nem igazán jönnek, egyelőre nem is látszik, hogy mitől érkezhetnének.

A 2022-es választás előtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesítése szerint összesen 1592 milliárd forintnyi pénzt áramoltatott a kormány a lakossághoz, aminek nagyját, 1100 milliárd forintot el is költötték az emberek. Ezzel szemben az idei évben már érvényesülő és a csak jövő évtől életbe lépő intézkedésekkel a becslések szerint 2264 milliárd forintot szórnak el. Ebből az idei évre jutna a kisebb rész, 338 milliárd forint, míg az osztogatás a következő és az az utáni éveket terhelné, majdnem 2000 milliárd forinttal.

Mint arról nem egyszer írtunk, a 2022-es választások előtti pénzszórás az egyensúly – előre látható –vészes romlásához, így gyorsuló inflációhoz (amit a nemzetközi helyzet azután kifejezetten berobbantott), gyengülő forinthoz, a belső és külső hiány megugrásához vezetett. A kormány közben brutális megszorításokkal tulajdonképpen visszavette, amit adott. Nem pontosan azoktól, és persze nem pont úgy. Fájni azonban sokaknak fájhatott. A hatások még a mai napig terjednek. Na, erre húz rá a kabinet még sok-sok lapot...

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdaság, választás, osztogatás, kormány, megszorítás, infláció, nyugdíj, Bankszövetség, OKSZ