Háromszáz évet moshatott el a Brexit

Amszterdam ismét lenyomja Londont

Fotó: londonstockexchange.com

2021. február 24. Kevés a remény arra, hogy a márciusig tervezett pénzügyi tárgyalásokon olyan megállapodás szülessen, ami visszacsábítja Londonba a Brexit miatt már távozott részvénykereskedést. Meglepetés viszont a már végbement átrendeződés.

Úgy tűnik, a Brexitnek köszönhetően háromszáz év után Amszterdam visszaveheti Londontól Európa részvénykereskedelmi központjának szerepét – állapította meg a tőzsdék – egyelőre főleg a januári - forgalmi adatai alapján a Financial Times. Ez bizonyos értelemben meglepetés. Mivel a decemberen megszületett megállapodásból – ami az EU és a kivált Nagy-Britannia jövőbeni gazdasági viszonyait hivatott szabályozni - a pénzügyi szektor kimaradt, a szakértők arra számítottak, hogy Párizs vagy inkább Frankfurt lesz Európa új pénzügyi központja.

Januárban azonban a három legnagyobb tőzsdei szolgáltató, az Euronext Amsterdam, a CBOE Europe és a Turquoise adatai szerint a holland fővárosban naponta átlagosan 9,2 milliárd euró értékű részvénnyel kereskedtek, ami decemberhez képest több mint négyszeres növekedést jelent. Ezzel szemben a Londonban kötött üzletek volumene erőteljesen, a decemberi napi 14,56 milliárd euróról 8,6 milliárdra esett vissza.

Nem csak a részvénypiacon lett földindulás

A múlt csütörtökön közzétett adatok szerint – teszi hozzá a Reuters – hasonló földindulás volt tapasztalható az euróban denominált kamatcsere ügyletek terén is: Londonnak, ami ezen a piacon a világ legnagyobb központjának számított, egykori 40 százalékos részesedése alig valamivel több mint 10 százalékra csökkent. Eközben - amellett, hogy az amerikai platformok is megduplázták 20 százaléknyira tehető forgalmukat - az amszterdami és a párizsi tőzsdék 25 százalékra növelték részesedésüket a korábbi 10 százalékról, de Amszterdam ebből a növekedésből is jobban kivette a részét, mint Párizs. A dolog jelentőségét mutatja, hogy a Nemzetközi Fizetések Bankja szerint az eurókamat csereügyletek bruttó piaci értéke tavaly az első félévben mintegy 5,2 billió dollárnak felelt meg.

Az átrendeződés vélhetőleg folytatódik: a CBOE Europe származtatott ügyletek beindítását tervezi az év első felében, az amerikai székhelyű Intercontinental Exchange (ICE) pedig a szén-dioxid-kibocsátás napi egymilliárd eurós piacát is Hollandiába akarja áthelyezni. Bár az üzletek elszámolása továbbra is Londonban történik majd.

A Refinitiv tőzsdei adatszolgáltató (ami mellesleg a London Stock Exchange egyik leányvállalata) adatai szerint Amszterdam veszi át az új bevezetések terén is a vezető szerepet. Eddig idén 3,4 milliárd dollár értékű nyilvános ajánlattételt (IPO) vonzott. Köztük van az eddigi legnagyobb – 2,8 milliárd dolláros - idei európai nyilvános jegyzés, a lengyel InPost, a spanyol Allfunds fintech társaság, a holland WeTransfer internetes startup és két „blank-check” cég (felvásárlási társaságok). Mellettük még – írja banki információkra hivatkozva a Reuters - legalább három közép- és kelet-európai technológiai vállalat is fontolgatja az itteni bevezetést.

Na, de miért éppen Hollandia?

Amszterdam, úgy tűnik, háromszáz év után ismét a lehető legvonzóbb környezetet biztosítja a részvénykereskedőknek. – Megvan a kereskedés kultúrája - mondta Robert Barnes, a londoni tőzsde tulajdonában lévő Turquoise részvénykereskedelmi platform vezérigazgatója, amely a holland fővárost választotta Párizs helyett a Brexit utáni központjához. David Howson, a CBOE Europe vezérigazgatója pedig azt emelte ki, hogy a városban az angol nyelvet széles körben használják, és a holland szabályozás barátságos a globális befektetőkhöz. Ellentétben azzal, hogy néhány európai ország inkább a belföldi központú cégek támogatását részesíti előnyben
.
Mindazonáltal nem csak Amszterdam nyer a Brexiten, jut Párizsnak és Frankfurtnak is. A nagy befektetési bankok ugyanis inkább Frankfurtba és Párizsba költöztek, a szigorú holland jogszabályok miatt, amelyek 2015 óta az alapilletmény 20 százalékára korlátozzák a banki vezetők fizetésének mozgó részét. Így a sok embert foglalkoztató nagy befektetési bakok, köztük a JP Morgan, a Citi és a Morgan Stanley inkább Frankfurt mellett voksoltak.

Sok bank és eszközkezelő Párizst választotta. Összességében a New Financial agytröszt fórum által összeállított előzetes adatok szerint 88 cég költözött Párizsba és 56 Frankfurtba. Ha a cégek számát nézzük, Amszterdamba kevesebb, csupán 47 helyezte át a működését. De William Wright, a New Financial ügyvezető igazgatója szerint a város egyértelműen vezető szerepet tölt be olyan területeken, mint a kereskedelem, a tőzsdék és a fintech.

Kötélhúzás az unióval

Noha a londoni pénzügyi körök próbálnak némi lobbierőt megmozdítani, Brüsszel nem hajlandó az elismert piac státuszt megadni a briteknek. A kormányt pedig – vélekedik a Financial Times - nem igazán érdekli a dolog, mert úgy gondolja, hogy a pénzügyi szolgáltatási szektort az angol államkincstár és a Bank of England jobban és hatékonyabban fogja szabályozni, mint Brüsszel.

Másfelől úgy tűnik, Brüsszel is ragaszkodik ahhoz, hogy az euróban denominált részvényekkel az Unión belül folyjék a kereskedés. Így kevés a remény arra, hogy a márciusig tervezett pénzügyi tárgyalásokon olyan megállapodás szülessen, ami visszacsábítja Londonba a részvénykereskedést. Legfeljebb az enyhíti a britek számára némileg a helyzetet, hogy Londonban ismét megindulhatott néhány svájci részvény kereskedése, amelyek ki vannak tiltva az Európai Unióból.