Hitelintézeti tévedések

Amikor a bank vádolta ügyfelét jogtalan gazdagodással

2017. február 6. Az elszámolás során térített összeget több mint egy év után visszakövetelte a bank. Úgy vélték, az adós a pénzzel „jogalap nélküli gazdagodott”. Más esetben a pénztári készpénzfelvétel után tíz nappal a pénzintézet megterhelte ügyfele bankszámláját a szerinte jogosulatlanul átvett 100 ezer forinttal. Felmondott hitelnél is akadt baki.

A bankok szeretik úgy beállítani, hogy az ő tevékenységük igazán körültekintő és precíz. Éppen ezért – mint azt tapasztalataink is mutatják – sokan nem is kezdenek vitába, mert úgy gondolják, bankjuk tudja, mit csinál. Ez pedig nem feltétlenül van így, mint az a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) legutóbbi néhány ajánlásából is kiderül. Az mindenestre jól látszik, hogy a bankokat meglepi, ha olyan elvárásokat kérnek rajtuk számon, amit egyébként ők támasztanak.

Meglehetősen elképesztő az az eset, amikor a bank a törvény alapján elszámolt az adósával, majd tőle a már felvett pénzt 14 hónap után vissza akarta szerezni – jogalap nélküli gazdagodás címén. A hitelintézet szerint az ügyfélnek számítania kellett volna arra, hogy visszatérítési kötelezettsége keletkezik. Azt azonban, hogy ezt mégis mire alapozhatták (az elszámolást eleve nem nagy esélyük volt megérteni az adósoknak), az ügyet részletesen átböngészve sem sikerült rájönnünk.

Lejárt a határidő, de új számítást eleve sem készítettek

A 2015. április 27. napján kelt elszámolólevélben a bank tisztességtelenül felszámított összegként több mint 250 ezer forintot tüntetett fel. Az ügyfél úgy döntött, hogy a túlfizetést készpénzben kívánja felvenni. A PBT-hez érkezett kérelem mellékleteként becsatolt pénztárbizonylat szerint a kifizetés 2015. május 21-én meg is történt. A bank 2016. július 18. napján közölte: adminisztrációs hiba történt, és mivel a végtörlesztési árfolyam révén az adósnak adott kedvezmény meghaladta az elszámolás eredményeként előállt tisztességtelenül felszámított összeg mértékét, kéri vissza a pénzt.

A PBT érzékelhetően mintha maga is csodálkozott volna az egészen, és elutasította a bank követelését. Például azért, mert az elszámoló levélben külön kitértek arra, hogy szó sincs kedvezményes árfolyamon végtörlesztésről. A testület amúgy hangsúlyozta: a kedvezmény levonására vonatkozóan a jogszabály csak jogosultságot, nem pedig kötelezettséget teremt. Az eljáró tanács álláspontja szerint ráadásul a hitelintézet nem támasztotta alá követelése jogosságát sem új elszámolás készítésével, sem pedig egyéb módon. Az sem mellékes, hogy az ügyfél az összeg érdemi (összegszerű) vitatására már nem is lenne jogosult a panasztételi határidő lejárta következtében.

Nincs mindenre joga a számlavezetőnek

Egy másik esetben egy pénztári kártyás készpénzfelvétel minden bizonylat szerint 200 ezer forint volt, de a bank úgy gondolta, ügyintézője 300 ezer forintot adott át az ügyfélnek. Nosza, a különbözetet 10 nap mulva le is vonta az érintett bankszámlájáról. Aki ezt érthető okokból igen csak nehezményezte. A PBT ebben az ügyben sem a banknak adott igazat.

Az eljáró tanács mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a számlavezető bank nem rendelkezhet korlátlan jogosultsággal az általa vezetett bankszámla felett. A számlavezetésre vonatkozó jogokra és kötelezettségekre a szerződés, a kapcsolódó általános szerződési feltételek (ideértve az üzletszabályzatokat és a hirdetményeket is), valamint a Ptk. rendelkezései vonatkoznak.

A PBT rögzítette, hogy a fiókban készült videófelvétel alapján nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy az ügyintéző valóban több pénzt adott át. Leszögezték viszont, hogy jelen ügyben ez mindegy is. A bank üzletszabályzatában ugyanis az szerepel, hogy olyan banki tévedés esetén érvényesíthetik követelésüket a folyószámlán, amikor könyvelési helyesbítés válik szükségessé. Erről viszont ebben az esetben szó sincs.

Nem csak az előbbiekhez hasonló banki tévedések fordulhatnak elő. Például egy adós kifogásolta, hogy felmondott hitele a követeléskezelőnek átadás pillanatában 750 ezer forinttal megemelkedett. Mint a PBT előtt kiderült: a bank a hitelszámlát a felmondás és az engedményezés időpontja között havonta megterhelte a kezelési költség összegével. A „technikai hiba” (ezt a bank nevezte így) önmagában mintegy 240 ezer forint indokolatlan költséget jelentett.

Arról, hogy a számlatartozás hogy rúghat milliós nagyságrendre, itt olvashat

Néhány elborzasztó korábbi történetről itt tájékozódhat

Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bank, PBT, elszámolás, bankszámla, készpénzfelvétel, felmondott hitel, kezelési költség