Csapdába ejthet a segítség is

Amikor a bank fogva tart

Fotó: Latzer Anna

2013. április 11. Sokan hiába szeretnék igénybe venni az állami segítséget. Számukra csak úgy csökkenhetne a fix árfolyam révén a törlesztő, hogy előbb jókorát emelkedne. A hitelintézetek a jogszabályra hivatkoznak, pedig úgy tűnik, az így csapdába esettek számára is akadhatna megoldás.

Sokan egyszerűen nem értik, hogy miért nem léphetnek be az árfolyamgát alá. Úgy gondolják, hogy bankjuk átverte őket, mert az a törlesztési segítség, amit kaptak, az állami megoldásnál előnytelenebb. És ez többnyire valóban így van, hiszen nem 180 forintos árfolyamon törleszthetnek, és a kamatrész árfolyamgát feletti részét sem engedik el (az árfolyamgátról részleteket itt olvashat). Mint azt már több olvasónknak hangsúlyoztuk: akkor választhatja valaki az állami árfolyamgátat (tapasztalatunk szerint ez a megkülönböztetés is fontos, mert akad hitelintézet, amely saját konstrukcióját is árfolyamgátnak nevezi), ha nincs benne banki adóssegítő programban. Lehetett volna másként, de nem lett. Így szól a törvény. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az árfolyamgát indulásakor a deviza jelzáloghitelek ötödénél alkalmaztak a bankok valamilyen könnyítést. Év végére ez az arány még mindig 17 százalék felett volt.

Az FHB-nál kitértek arra is, hogy ha ügyfelük fizetőképessége és fizetési hajlandósága, valamint a bankkal való együttműködési készsége megfelelő, akkor lehetővé válhat az árfolyamgát igénylését megelőzően olyan típusú banki fizetéskönnyítés, amit nem tilt az árfolyamgátról szóló törvény. Ilyen lehet a futamidő hosszabbítása, de akár a hátralék tőkésítése is. Ezt a lehetőséget – bár rákérdeztünk – más pénzintézetnél nem említették.

Érintett tehát akadhat bőven. Elvben nagyon sokan könnyedén kiléphetnének a bankok adóssegítő programjából, hiszen egyáltalán nincs törlesztési hátralékuk. Az érintettek több mint harmada tartozik ide. A helyzet azonban az ő esetükben sem egyértelmű. Nem egy adós ugyanis azért tud (még) fizetni, mert a részletét fixálták, vagy mesterségesen alacsonyabban tartják. Ilyen például a halasztott tőketörlesztés, amit 3-5 évre is alkalmaznak. Ennek lejártát követően viszont igen drasztikusan emelkedik a havonta fizetendő összeg. Az egyik olvasónk 30 ezer forint körüli törlesztője a banki programból kilépve 79 ezer forintra emelkedett volna, de jeleztek várhatóan háromszorosára növekvő terhet is. Másnál 250 ezer forintos „gyűjtőhitel” jelenti az árfolyamgát akadályát. (Megjegyezzük, valamikor biztosan szembesülni kell majd ezekkel a problémákkal.)

Ha az ügyfél – mondták el az Azénpénzem.hu érdeklődésére a K&H-nál – kilép a banki programból, visszaáll az eredeti törlesztés. Az OTP hangsúlyozta: az állami konstrukcióba történő belépés feltétele, hogy a gyűjtőszámlán fennálló tartozást ki kell egyenlíteni. A legnagyobb magyar banknál azonban úgy látják, hogy az így érintett ügyfelek száma elenyésző. (Úgy látszik, közülük mindenki írt nekünk.)

Erős akadályt jelentenek a jogszabályok is

A Budapest Banknál (BB) ugyanezt a kifejezést azoknak az ügyfeleiknek a számával kapcsolatban használták, akik valamilyen banki fizetéskönnyítési konstrukcióból kilépve beléptek az árfolyamgátba. A BB az elmúlt években összességében 18-féle fizetési könnyítési konstrukciót dolgozott ki. Azt érzékeltük, hogy ők is úgy gondolkodnak, ahogy az UniCredit szakemberei is. Utóbbi banknál ugyanis arról beszéltek, hogy hitelkönnyítő csomagjuk számos eszközének kombinációjából az egyéni anyagi lehetőségeknek megfelelő megoldás alakítható ki, ami jobban is igazodhat ügyfelük aktuális élethelyzetéhez, mint a rögzített árfolyamú törlesztés. Hozzátették viszont, hogy ha ügyfelük az árfolyamgátban való részvételt választja, erre lehetőséget biztosítanak.

Akadnak más bankok is, amelyek segítőkészségüket hangsúlyozzák. Az Erste állítólag mindent megtesz annak érdekében, hogy ha mentőcsomagja a gyűjtőszámlahitel igénybe vételét akadályozná, akkor lehetővé tegye az átlépést. Ez – mint mondták – a megállapodás jellegéből adódóan ugyan banki döntést és szerződésmódosítást igényel, de amennyiben az ügyfél együttműködő és semmilyen negatív körülmény nem merül fel, akkor ez az akadály elhárítható. Így viszonyulnak a törlesztéssel megcsúszottakhoz is (persze, ha a hátralék nem haladja meg a 90 napot, hiszen ez a jogszabály szerint kizáró ok).

Az FHB szerint a banki fizetéskönnyítések közül az utólagosan jóváhagyott türelmi idő és a folyósítási szakaszban levő áthidaló kölcsön az, ami az árfolyamgátat szabályozó törvényben tiltott. Az érintettek itt is kérhetik ezek megszüntetését. Amennyiben az ügyfélnek állami áthidaló kölcsöne van érvényben, és annak még tart a fizetéskönnyítéses időszaka, akkor nem igényelheti az árfolyamrögzítést. Az állami áthidaló törvény tiltja ugyanis, hogy az ügyfélnek az állami áthidaló 24 hónapos fizetéskönnyítéses időszaka korábban lezáruljon. Ebben az esetben ki kell várni a fizetéskönnyítési időszak (24 hónap) leteltét, és utána igényelhető az árfolyamrögzítés.

Címkék: banki adóssegítő programok, árfolyamgát, fizetési könnyítés, törlesztőrészlet