Bajban az építőipar, hatalmas a visszaesés

Állami támogatást kér az ÉVOSZ a lakásfelújításokra

Fotó: clipart.com
2023. augusztus 1. Az elmúlt 10 év legnagyobb lejtmenetét láthatjuk most a lakásépítéseknél az első félévben felépült lakások és a tervezett építések száma alapján. Az építési vállalkozók azt javasolják a kormánynak, hogy kamattámogatott hitellel és 3 milliós vissza nem térítendő támogatással segítse az energiamegtakarítást célzó felújításokat, amik egyébként is pénzt hoznának az államkasszának.

A KSH tegnap nyilvánosságra hozott számai szerint 2023 I. félévében 7353 új lakás épült Magyarországon, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 10880 volt, ami 39 százalékos visszaesés 2022 azonos időszakához képest.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint a lakásépítési adatok nem érték váratlanul az építőipart. Az ÉVOSZ a 2023-as év egészére a múlt évi 20600 új lakással szemben 17 ezer lakóingatlan használatba adását prognosztizálta.

A felépült új lakások meghatározó többsége községekben épült fel, melyet a lakásépítéshez kapcsolódó támogatások is ösztönöztek – írja közleményében az ÉVOSZ. A lakásállomány gyarapodását a használatba vett 7353 új lakás mellett 825 megszűnt lakás alakította. A meglévő lakásállomány száma - a 2022. évi népszámlálás adatai szerint - 4,6 millió volt, amelynek jelentős részére a műszaki állag elöregedése jellemző mind a fővárosban, mind pedig vidéken.

Az energetikai elvárásoknak pedig ma már mintegy 80 százalékuk nem felel meg.

Fontos lenne a felújítás

Az ÉVOSZ szerint a lakásépítést és felújítást egyenrangú ügyként indokolt kezelni. Éppen ezért a szakmai szervezet azt javasolja, hogy az állam támogassa a lakóingatlanok energiamegtakarítását célzó felújításokat, ugyanis ezekből a lakást felújítónak, az építőipari vállalkozásoknak és az állami költségvetésnek is pozitív eredménye származik.

Számításuk szerint egy több mint 25 éve épült és nagy felújításban még nem részesült, átlagosan 100 m2 nagyságú területtel rendelkező ingatlan esetében összesen 12 millió forintból lehet energiamegtakarítást hozó felújítást végezni hazai gyártású építési termékeket figyelembe véve, 2023. évi áron, a vállalkozói nyereséggel együtt.

Termikus burok (bruttó összeg)
  • Homlokzati hőszigetelés                        5 millió Ft
  • Homlokzati nyílászárók cseréje             4 millió Ft
  • Födém hőszigetelés                                2 millió Ft
Összesen:                                              11 millió Ft

A felújításoknál az a jellemző, hogy az összes költségen belül 40 százalék a felhasznált építési termékek, anyagok aránya és 60 százalék az élő munka, vagyis a munkadíj.

A jelenlegi piaci körülmények között - a verseny erősödésével - a vállalkozók 5-10 százalék közötti árbevétel-arányos nyereségre törekszenek. Így a várható megrendelői költség együttesen 12 millió forintot tesz ki.         

Mennyi lesz az állam bevétele?


 Az állami bevétel számításakor egy felújításnál a következő tételeket lehet figyelembe venni:

Építőanyagáfa27%
Munkadíj   munkáltató (szocho)13%
munkavállaló (szja)15%
munkavállaló (tb járulék)18,50%
Eredménytársasági adó9%

Így – az ÉVOSZ szerint - 12 millió Ft értékű felújítás esetén 4 millió forint az állami bevétel. Általánosságban a vállalkozási ár egyharmada kerül vissza a költségvetésbe.

Mekkora legyen az állami támogatás?

A fenti számokat alapul véve az ÉVOSZ maximum 5 millió forintos hitel mértékéig kamattámogatást szeretne, évi 5 százalékos kamatláb alkalmazásával. Emellett 3 millió forintos vissza nem térítendő támogatást javasol. Ezen kívül azt is ajánlja, hogy gépészeti felújítás esetében további 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást lehessen kérelmezni.

Az ÉVOSZ szerint így a javasolt támogatások mértéke nem haladja meg a felújított lakásonként, lakóingatlanonként várható költségvetési bevételt. 

Mit jelent a támogatás?

A GKI Gazdaságkutató legfrissebb felmérése is jól mutatja, hogy mennyire meghatározó a lakásfelújításokban az állami támogatás. A GKI negyedévente méri fel a lakosság lakásvásárlási, illetve felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A 2023. júliusi adat – a felmérés 1000 fős; nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív – szerint következő egy évben nagyobb összeget költeni kívánó háztartások száma 2022 második negyedévében érte el a csúcsot. Ekkor még az Otthonfelújítási program jelentős összegekkel támogatta a gyereket nevelő családok lakásfelújítását és korszerűsítését és elegendő idő is volt a projektek befejezésére. (A program nyújtotta támogatások felhasználásával 2022. december 31-ig el kellett számolni.)

A tavalyi második félévben erősen csökkentek a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési tervei – az Otthonfelújítási program kifutása mellett a hitelkamatok emelkedése, s emiatt a hitelfelvétel visszaesése, valamint a felgyorsuló infláció miatt ez egyáltalán nem érthetetlen. Ebből a szempontból a mélypontot az idei első negyedév jelentette, azóta, ha nagyon apró lépésekkel is, de javultak a várakozások. Ugyan az építőanyagárak és a kivitelezési díjak emelkedése továbbra is erőteljes, de a korábbaiknál valamivel könnyebb kivitelezőt találni.

A 2023. júliusi megkérdezés adatai szerint a háztartások 6,7 százaléka biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára, míg 18,5 százalékuk valószínűleg ugyanezt teszi. Egy negyedévvel korábban ugyanez a két arány 4,9 százalék és 19,6 százalék volt, azaz a biztosan felújító családok aránya csaknem 2 százalékpontot emelkedett, míg a bizonytalanabb szándékúak aránya 1 pontot csökkent az előző megkérdezéshez képest.

Megpörgeti a piacot, de az árakat is a támogatás

A 2021 januárjában bevezetett és 22 év végével kifutott Otthonfelújítási támogatás hatalmas keresetet generált. A Covid-járvány utáni fellendülés ugyan egyébként is drágulást hozott volna magával a piacon – ahogy világszerte más mindenhol -, azonban az állami támogatás okozta mesterséges keresletnövekedés még jobban megdobta az árakat, így a drágulás nálunk még nagyobb volt – írta meg korábban az Azénpénzem.hu.

Arról is többször cikkeztünk, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján jól látszik, ahol az állam támogatásokkal beavatkozott a piacon, az kimagasló drágulással járt. Így jártunk a lakáspiacon is a CSOK bevezetésével, amikor egyik pillanatról a másikra éppen a CSOK mértékével drágultak meg az eladó lakások.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok