Alkotmánybíróság: minden a kormány kezében van

Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI
2014. március 17. Törvénnyel módosíthatja a kormány a devizahiteles szerződéseket, azonban csak oly módon, ahogy a bíróság is megváltoztatná – derül ki abból az alaptörvény-értelmezésből, amit az Alkotmánybíróság hétfőn tett közzé. Ebből az következik, hogy a Kúria eddigi döntéseit kell figyelembe venni, azaz az árfolyamrés növelése visszajárhat, és talán az egyoldalú kamatemelés is. Az árfolyamváltozásról azonban szó sincs.

Az Alkotmánybíróság (Ab) ma tette közzé azt a határozatát, amiben - a Kormánynak a devizahitel szerződésekkel összefüggő indítványára – értelmezte az Alaptörvénynek azokat a szabályait, amelyek a szerződések jogi megítélését, illetve törvényi úton való módosítását befolyásolhatják. Devizahitelesek százezrei vártak a döntésre. (Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege itt olvasható.)

A határozat lényege az, hogy kivételes esetekben jogszabállyal bele lehet nyúlni a szerződésekbe, azaz a parlament hozhat olyan törvényt, amivel módosítja a devizahiteles szerződéseket. Ennek azonban szigorú feltétele van; csak úgy lehet változtatni ezeken a szerződéseken, ahogy a bíróság is változtatna rajtuk. Különben alkotmányellenes lesz a törvény. Ez tehát azt jelenti, hogy a kormány tulajdonképpen már a Kúria nyári ítélete alapján hozhatott volna jogszabályt arról, hogy az árfolyamrés szélesítése visszajár.

Az egyoldalú kamatemelések kérdése ennél talán bonyolultabb. Egymásnak ellentmondó másodfokú ítéletek születtek eddig az egyoldalú kamatemelésekről, a Kúria pedig még nem hozott döntést. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy 2012 decemberében közzétett a Kúria egy iránymutatást devizahiteles ügyben, amelyben arról is szó van, milyen módon lehetett egyoldalúan kamatot emelni. Márpedig ennek alapján az egyoldalú kamatemelések jelentős része is visszajárhat.

Az Ab mai döntésének hatására tehát olyan törvényt hozhat a parlament, aminek alapján az árfolyamrés szélesítése és talán az egyoldalú kamatemelés is visszajárhat az összes devizahitelesnek.

A devizahitelesek legnagyobb problémáját jelentő árfolyamváltozás azonban nem tartozik ebbe a körbe. Arra tehát nem számíthatnak a banki ügyfelek, hogy felvételkori árfolyamon kell visszafizetniük a tartozást.

Az Ab így fogalmaz: „A törvényi úton történő szerződésmódosításnak is, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett.”

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok