Az angol WC-t felválthatja majd a légkondi?

Alig akad jó lakás Magyarországon

Szökik az energia
Fotó: Knauf Insulation

2022. október 21. A magyar lakásállomány 90 százaléka elavult, ami – állapítja meg egy elemzés – csak új lakások építésével biztosan nem orvosolható. A kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló műhelyben most rájöttek, mennyire fontos lenne a régi ingatlanok rendbetétele. Ez (is) olyan terület, ahol hibát hibára halmozott az ország mostani vezetése.

A lakásfelújítás nélkülözhetetlen az energiahatékonysághoz – summázta a Takarék Index, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank elemzése. Ezt akár a melegvíz feltalálásához is hasonlíthatnánk. Nagyon régóta nagyon sokan hangsúlyozták ugyanis, hogy mennyire fontos lenne a meglévő otthonok korszerűsítése. Ehhez képest a magyar kormány egyre az építést szorgalmazta. A korszerűsítésre szánt uniós pénzt pedig nem adták közvetlenül a magánszemélyeknek.

Persze nem véletlenül tették ezt. Részben, mert így a pénzt a számukra megfelelő kezekbe lehetett folyatni. Az sem volt mellékes, hogy jól fel lehetett pumpálni a növekedést (az építés, lakásépítés tipikusan konjunktúra növelő ágazat), ami nem is titkolt cél volt. Az állami támogatások, kedvezmények főként az újépítésű ingatlanokhoz kapcsolódtak. Mire bevezették az otthonfelújítási támogatást (amúgy azt is csak a gyermeket nevelő családok számára), már határozottan kedvezőtlenebbé fordult a gazdasági klíma. Az egész – ahogy a csoknál is – hajtotta felfelé az árakat, amit nagyon szerencsétlen módon jócskán felfokozott a háború. Ez önmagában nyilván nem a kormány hibája, de az igen, hogy egyetlen ponton sem avatkozott kedvezően be.

Nem vették komolyan az energiahatékonyságot

Mint a Takarék elemzésében leírták: a jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány bő 80 százaléka 1990 előtt épült, és csak kis része tekinthető energetikai szempontok alapján hatékonynak. A korszerűt megközelítő, a korszerű vagy az ennél is jobb besorolású ingatlanok aránya nem éri el a 10 százalékot. Ez sem véletlenül van így. És nem csak azért, mert a közvetlen támogatás biztosan jobban hasznosult volna.

Az állam sem igazán ösztönözte az energiahatékonyságot. A magyar kormány nemrégiben szép csendben újabb két évvel kitolta azt a határidőt, amikorra a lakóépületek használatbavételi engedélyének kiadásakor a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigénnyel kapcsolatos előírásokat kell betartani. A magyarázat egyszerű: mindent felülír a berkeken belüli vállalkozók profitigénye.

Számos intézkedést hoztak az energiaár emelkedésének enyhítésére az országok, de a magyar intézkedések – derül ki egy tanulmányból – minden tekintetben egyedülállóak. És ezt egyáltalán nem pozitív értelemben emelték ki. A mi kormányunk nem egyszerűen beavatkozott a piaci folyamatokba. Lépéseinek hatása a GDP-re vetített 1,2 százalékkal az EU-ban a legmagasabbak közé tartozna. A költségeket azonban nálunk nem a költségvetés állja, mint másutt.

Változóban a korszerűség fogalma

A Balla Ingatlan elemzése szerint már eddig sem voltak népszerűek a korszerűtlen, elavult gépészettel, fűtésrendszerrel, rossz nyílászárókkal, gyenge szigeteléssel rendelkező nagyméretű ingatlanok, de most gyakorlatilag az eladhatatlan kategóriába fognak kerülni. Ezeknél átlagosan 20-35 százalékos árcsökkentésre lenne szükség, amit nehezen lépnek meg az eladók. Az újépítésű ingatlanok iránt közben erősen visszaesett a kereslet, egyrészt az árak emelkedése, másrészt a „zöldhitel” kivezetése (ez egy újabb érdekes lépés) miatt.

A napelemekkel, megújuló energiával kapcsolatos kormányzati csapkodásról elég sok szó esett. A jelen körülmények között még az a csoda, hogy egyáltalán akad valaki, aki az akár pillanatok alatt alapvetően átírható szabályok mellett hosszabb távú beruházásba kezd.

Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, Valkó Dávid szerint a KSH idei összeírása a hazai lakáshelyzet bemutatásán túl segíthet a korszerű lakás fogalmának újragondolásában. A 2022-es cenzus tartalmaz néhány olyan új elemet, mint a vezetékes internet, a légkondicionáló, a hőszivattyús, illetve a napkollektoros fűtés, valamint a napelemes áramtermelés. Valkó Dávid úgy véli, hogy például az internet-ellátottság mellett a légkondi lehet egy jó lakásminőség-jellemző a jövőben. Mint mondta, el tudja képzelni, hogy harminc év múlva visszatekintve ezt majd egy olyan fontos, lakásminőséget jellemző mutató lehet, mint amilyen korábban az angol WC volt.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: ingatlan, ház, lakás, felújítás, korszerűsítés, energiahatékonyság, elemzés, Bankholding, Balla Ingatlan, OTP Ingatlanpont