Nem kegy vagy alamizsna

Alapjövedelem: ezért ellenzi a Fidesz

Fotó: fidesz.hu

2016. május 22. A feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) ötlete nemzetközi méretekben is egyre jobban terjed. Nem véletlenül, egyre többen vélik úgy, hogy a társadalmi ellentmondások így orvosolhatóak. Egyes számítások szerint ez a megoldás nem is lenne drága. Egy friss közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a magyarok 76 százaléka ért egyet az alapjövedelem bevezetésével. A kormány élesen ellenzi.

Mind többen vélik úgy a világban, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem nem ördögtől való. Az alapgondolat szerint az FNA jelenthet megoldást arra az ellentmondásra, hogy a különféle javak és szolgáltatások termeléséhez a technológiai fejlődés következtében egyre kevesebb emberi munkaerőre van szükség, ami a munkaerőpiac átrendeződését, szűkülését, a társadalom végletes kettészakadását, az ellentmondások kiéleződését okozhatja. Mindez – ahogy több közgazdász rámutat – a gazdaság működésének is árt, hiszen a fizetőképes keresletet egyre jobban csökkenti.

Ezt az – egy alapszintű életminőség fenntartásához elegendő - összeget minden állampolgár alanyi jogon megkapná, így a mélyszegénység felszámolásának is alkalmas eszköze lehet. Az FNA egyben felváltaná a ma létező szociális juttatások többségét is. Szakértői számítások szerint – amit más szakértők vitatnak – így adóemelések sem kellenek a bevezetéséhez, a szükséges összeget fedeznék a megszűnő támogatásokból adódó megtakarítások, valamint az ezekkel ma járó viszonylag jelentős adminisztrációs költségek megszűnése. Más számítások szerint a források kiegészíthetők az áru- és pénzforgalom megadóztatásával, a spekulációs és a vagyonadók bevezetésével, miközben a munkát terhelő adók mértéke még csökkenhet is.

A magyarok elsöprő többsége támogatná

Magyarországon a válaszadók, 76 százaléka ért egyet az FNA bevezetésével a Republikon Intézet friss közvélemény-kutatása szerint, amit a Megújuló Magyarországért Alapítvány megbízásából készítettek. Az ellenzők aránya pedig 17 százalék. A társadalompolitikai intézkedés támogatottsága lényegében független a pártpreferenciától és a politikai véleménytől. Bevezetése minden párt támogatói között többséget élvez, de még a pártot választani nem tudó vagy nem akaró szavazókorú lakosság körében is 60 – 75 százalék felett alakul azok aránya, akik pozitívan viszonyulnak a kérdéshez.

Foglalkozási csoportok szerint az inaktívak, például diákok, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülők és nyugdíjasok az átlagnál nagyobb mértékben, az értelmiségi és irodai munkakörben dolgozók, a középvezetői–menedzseri réteg pedig kevésbé szimpatizál az alapjövedelem bevezetésével. Ugyanakkor még az utóbbi csoportokban is relatív többségi támogatást élvez.

Valami erősen változóban van

Két éve még sikertelen volt az aláírásgyűjtése annak az Európai Polgári Kezdeményezésnek, amely azt célozta, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a FNA kérdésével, és az Európai Parlament nyilvános meghallgatást tartson az ügyben. Ehhez akkor a szabályok szerint legalább hét országból legalább egymillió aláírásnak kellett volna összejönnie. Az EU 28 országából akkor összesen 285042 aláírás érkezett, Magyarországon 14514-en írták alá a kezdeményezést. Ezzel közel egy időben mutatta be egy hazai kutatócsoport a nálunk LÉT-nek nevezett magyarországi modellről szóló elképzelését.

Azóta az elképzelés nagyot lépett előre. Svájcban júniusban lesz népszavazás a bevezetéséről, a finn parlament tárgyal róla, több franciaországi megye és a kanadai Ontario állam kísérleti projektbe kezdett, és hasonló szóba került Kaliforniában is.

A magyar pártok közül a Párbeszéd Magyarországért (PM) felvette a programjába az ügyet, Zuglóban – ahol a párt adja a polgármestert – korlátozott mértékben, szintén egyfajta kísérletként be is vezették. A párt nemrég költségvetési módosító javaslatban is kezdeményezte a bevezetését. Az MSZP álláspontja az ügyben ellentmondásos, korábban vitát is kezdeményezett, a párt elnöke nemrég nyilatkozatban mellette foglalt állást, miközben a PM említett módosító javaslatát a az Országgyűlés népjóléti bizottságában nem szavazta meg. A többi párt egyelőre egyértelműen elutasítja.

A kormány egészen másban hisz

A Fidesz-frakció szóvivője, Halász János (képünkön) felelőtlenségnek és demagógiának nevezte az alapjövedelem ötletét. Mint kijelentette: mindenkinek a megfelelő segítséget kell nyújtani, differenciáltan. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kormány valójában csak a tehetősebbek támogatásában hisz. Ezt jelzi az adórendszer, de sokan a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) jelenlegi formáját is ide sorolják.

Tavaly megszüntették a lakásfenntartási támogatást és az adósságkezelési szolgáltatást is, amelyek egyértelműen a szegényebbeken segítettek. A Habitat megvizsgálta, hogy a kieső állami támogatást miként is pótolják az önkormányzatok. Mint megállapították: azok az önkormányzatok, amelyek egyáltalán megtartották a támogatást, jellemzően az összegek csökkentése mellett azokat a korábbinál magasabb jövedelműek számára is elérhetővé tették. Így a szegényebbek az alsó-középosztállyal kénytelenek „versenyezni”. Sok településen pedig egyáltalán nem határozták meg a támogatás feltételeit, hanem a polgármester, a jegyző vagy a polgármesteri hivatal alkalmazottai döntik el, ki jogosult rá, és ki nem.

Mindez a kiszolgáltatottságot növeli (szemben a feltétel nélküli alapjövedelemmel). Ugyanezt lehet elmondani a közmunkáról is, amelybe – mint arról a 2015-ös évet értékelve írtunk – egyre több diplomás is bekerül. Akad vélemény, amely szerint a nagyobb fordulatszámon pörgetett közmunkaprogram sokfelé a polgármesterek hatalmát is felpörgette.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: alapjövedelem, FNA, kutatás, támogatás, pénz alanyi jogon, közmunka, segély