A statisztika nem sokáig bánja, a zsebünk annál inkább

Aláfűt a kormány is az inflációnak

Fotó: youtube.com

2022. július 27. A kormányzati rezsiemelés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első, „nyers” becslése szerint mintegy 3 teljes százalékponttal növeli az inflációt. Mint kiderült azonban, ez teljesen hidegen hagyja a jegybankot, hiszen a hatás „egy év múlva kiesik az árindexből”. A zsebünk persze azután is megérzi majd.

Július 12-én nem kamatdöntő ülésen emelte az MNB 200 bázisponttal 9,75 százalékra az alapkamatot, ma azonban ismét magasabb lett az irányadó ráta. Tegnap ugyanis 100 bázisponttal folytatták a szigorítást (a 100 bázispont egy teljes százalékpontnak felel meg). Mint a döntést ismertetve megírtuk: utoljára 2008 őszén, a Lehman csődje után kellett 10 százalék fölé emelni az alapkamatot, amit aztán 2009 januárjában 9,5 százalékra csökkentettek.

Most azonban egyáltalán nincs szó arról, hogy a láthatáron egyhamar bármilyen kamatcsökkenés is felbukkanna. Sőt. Az MNB alelnöke, Virág Barnabás a jegybanki intézkedést követően szokásos tájékoztatóján kérdésre azt ugyan nem volt hajlandó elmondani, hogy hol tetőzhet az alapkamat, azt azonban érzékeltette: nem a mostani döntés lehet a végső.

Nem az MNB baja a rezsiemelés

Virág beszélt arról is, hogy a hatósági energiaárakkal kapcsolatos kormányzati döntések augusztustól egy éven át emelik az inflációt – az MNB első nyers becslése szerint mintegy 3 teljes százalékponttal. Mindez – hangsúlyozta az alelnök – nem változtatja meg a tartós inflációs kilátásokat, a hatás ugyanis „egy év múlva kiesik az árindexből”. Megjegyezzük, ez is jól mutatja, mennyire nem a köznapi valóságot tükrözhetik a statisztikák, hiszen az emelt díjak csak onnan „esnek ki”, a lakosság zsebét továbbra is húzzák majd a megnövekedett kiadások.

Ráadásul éppen a rezsiemelés esetében a háztartásokra gyakorolt hatás széles körben változó. Akadnak, akiket egy forint díjemelés sem sújt majd, a másik végletben pedig – ahogy azt az Azénpénzem.hu egyik olvasója magára nézve kiszámolta – a teljes családi kassza közel 30 százalékát viszi el a drágítás. Ez pedig (mivel a bevételek jelentősebb növekedésére nem számíthatnak) egyáltalán nem „árazódik” ki később sem.

A fogyasztói árindex egyébként az idén júliusban (tehát még a rezsiemelési hatás előtt) az MNB becslése szerint 13-14 százalék lehet majd. A jegybank változatlanul azt gondolja, hogy a drágulás - a kormány lépései mellett is - az év végéhez közeledve, minden valószínűség szerint ősszel tetőzik majd. Virág hozzátette viszont, hogy ez így a korábban számítottnál magasabb szinten történik.

Már itt kopogtat a recesszió

Ha mindez nem lenne elég, még a gazdaságban is várhatóak bajok. A magyar gazdaságban Júniusban és július első heteiben már egyértelműen megjelentek a magyar GDP lassulásának jelei (ezt jól mutatja az MNB által közzétett, az alábbiakban látható grafikon is). Mint Virág külön is kiemelte: az orosz-ukrán háború, a koronavírus-járvány esetleges újabb hulláma, a magas nyersanyagárak és a továbbra is akadozó szállítási láncok növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban.

A jelenlegi globális inflációt főleg a megélhetéshez szükséges áruk árának meredek emelkedése növeli, ez azonban önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat a vásárlóerő visszaesésének hatására. Ezért a monetáris kondíciók túlszigorítását is érdemes lenne elkerülni, ez pedig kifejezetten megnehezíti a jegybankok munkáját – figyelmeztetett Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a mostani kilátások alapján decemberben fejeződhet be a kamatemelési ciklus, 13 százalék körüli alapkamattal. Felidézte, hogy a korábbi jegybanki kommunikáció alapján addig folytatódnak a szigorítások, amíg az infláció nem éri el a tetőpontját.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kamat, alapkamat, infláció, drágulás, rezsi, rezsidíjak, MNB, recesszió