A nyugdíjasok 40 százalékát erőteljesebben sújtja az élelmiszerek drágulása

Alacsony infláció? Mást mutathatnak a bolti árak

Fotó: Azénpénzem

2019. július 10. A viszonylag alapvető élelmiszerekből összeállított kosárért – derült ki az Azénpénzem.hu gyűjtéséből – a vevők 26 százalékkal fizethettek többet az idén júniusban az egy évvel ezelőttinél. Sokan nem véletlenül panaszolják, hogy a közzétett infláció mértéke egyáltalán nem tükrözi, hogy mennyivel drágult az életük.

Az idén júniusban a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – tette közzé a KSH. A hivatalos statisztika szerint az egy évvel korábbihoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,8 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 17,7, a sertéshúsé 12,1, a liszté 11,4, a péksüteményeké 8,6, a kenyéré 8,0 százalékkal lett magasabb. Közben a tej ára 5,7, a kávéé 4,3, a tojásé 2,6 százalékkal esett.

A hivatalos adatok szerint az idén az első félévben a fogyasztói árak átlagosan 3,5 százalékkal nőttek.

Nem titkoljuk, hogy a változásokra is figyelve állítottunk össze egy kosarat, hogy megnézzük: a „szerencsétlenül” vásárlókat mekkora áremelkedés sújthatja. Megjegyezzük – mint az a mellékelt táblázatból is megítélhető – ez a kosár meglehetősen alapvető élelmiszerekből áll, az így kialakított mix cseppet sem életszerűtlen. Ráadásul tartalmaz olyan termékeket is, amelyeknek az ára csökkent.

Júniusi árak
	2018.	2019.
Finomliszt 1 kg	139	156
Félbarna kenyér 1 kg	247	282
Margarin 250 g	279	295
Sertéscomb 1 kg	1 200	1 350
Tojás 10 db	403	391
Tej 2,8%	247	238
Trappista sajt 10 dkg	165	176
Krumpli 3 kg	591	1 002
Vöröshagyma 1 kg	190	431
Fejes káposzta 1 kg	253	359
Összesen	3 714	4 680
Változás (%)		26,0
Forrás: KSH-adatokból Azénpénzem.hu gyűjtés és számítás

Korábban már pedzegettük (mi és olvasóink is), hogy a statisztikában ráadásul akadnak olyan árak, amelyekkel nem mindenütt találkozhatnak a fogyasztók. Erre magyarázat, hogy az árak alakulását részben csak megfigyeléssel (árfelírás) követi a KSH. Az adatbázisba ráadásul csak a városi, nagy forgalmú üzletek kerülnek, a kisebb települések üzleteiről nincsenek információk. (Korábban több olyan tényezőt is csokorba szedtünk, amelyek legalábbis árnyalhatják a statisztikákat).

Nem mellékes, miként néz ki a család kosara

Az árak között nézelődve akadnak még kétszámjegyű megugrások. A gázpalack ára több mint 13 százalékkal emelkedett, de közel 10 százalékkal többet kérnek el például az öblítőért vagy éppen az autóvezetői tanfolyamért. Nyilvánvaló, hogy ezek a mértékek azokat érintik erőteljesebben, akik éppen ilyesmire költenek.

A fogyasztói ár statisztikája jelenleg mintegy 1000 reprezentáns (árucikk és szolgáltatás) megfigyelésén alapul, amelyeket 140 – ez 2012. előtt 141 volt, de kivették a lakások bérleti díját – árucsoportra összegezve építenek be az árváltozási számításba. Azt pedig, hogy végül mennyi a kimutatott infláció, a KSH az úgynevezett fogyasztói kosár alapján kalkulálja. Ez az átlagos költést mutatja.

Az átlagot azonban ezen a téren is (mint az igaz például a bérekre, de szinte minden másra is) eltérő fogyasztási szerkezetek adják ki. A KSH egy főre jutó kiadásokat részletező statisztikájából (ez itt található) kiszámoltuk, hogy az alacsonyabb nyugdíjat kapók összes pénzük mintegy harmadát – ilyen arány ötből két idősebbre, tehát a nyugdíjasok 40 százalékára igaz – fordítják élelmiszerre. Ez az aktív, de szegényebb háztartások esetén is meghaladja a 30 százalékot, a legfelső jövedelmi ötödbe esők mintegy 20 százalékával szemben. Az élelmiszerek mostanában rendre az átlagot jelentősen meghaladó drágulása tehát az alacsonyabb jövedelműeket fokozottan sújtja.