Most valóban beindulni látszik a lakáshitel-cafeteria

Akik többet kapnak béren kívül

2016. január 28. A cégek többségénél lassan befejeződik a cafeteria elemek közötti választás, bár az idén a hozzánk érkezett jelzések szerint ez sokszor még nem jelent nyugvópontot. Ezzel együtt határozottan változni látszik a helyzet, a korábban elzárkózó cégek is felvették a válaszható elemek palettájára a lakáshitel-cafeteriát. A szerencsésebbek EB-belépőket is kaphatnak.

Egyre gyakoribb az évi félmillió forintnál magasabb béren kívüli juttatási kerettel rendelkező munkavállalók aránya – állapította meg a Szent István Egyetem kutatását támogató Cafeteria Trend Magazin szakértője, Fata László. Ez az arány az elmúlt években fokozatosan növekedett, és mára már majdnem minden tízedik dolgozóra igaz. A legfrissebb felmérés szerint egyébként az átlagos juttatási keret 2016-ban 313 ezer forintra nőtt, amiből 268 ezer forint landol az ilyen juttatásban részesülők zsebében – persze szintén átlagosan. (A cafeteria elemeinek 2016-os kínálati arányát lásd képünkön.)

A növekedés viszont szinte kizárólag az adóteher csökkenésének következménye. Emögött azonban (mint az minden átlagra igaz) akadnak annyira szerencsések, akik még a minimálbér emeléséből is profitáltak – esetenként még akkor is, ha ez a korlát átlépése miatt magasabb fizetendő adóval járt –, de előfordult, hogy a cég „lenyelte” az adókulcs változásának kedvezőbb hatását. A nettó összeget pedig befolyásolja az is, hogy az alkalmazott mennyire ügyel arra, hogy a teljesen adómentes elemek közül válasszon.

A focilázat is segítheti a munkáltató

Ezen a téren is jókora egyébként a szórás. Úgy értesültünk, hogy az idén fellángolt a korlátlanul adómentesen adható sportbelépők iránt az érdeklődés. Nem csoda, hiszen a magyar válogatott EB meccseire – bármennyibe is kerüljenek a jegyek – adható ez a juttatás. Nyilvánvaló persze, hogy ilyesmivel nem a nehezebb körülmények között élők szeretnének élni. Annál is inkább, mivel a franciaországi utazás és szállás költsége már nem adható közteher fizetése nélkül.

Inkább az a tipikus, hogy hiteltörlesztéshez szeretne valaki (szintén adómentesen) segítséget kapni cégétől. Úgy tűnik, az idén valóban beindul a lakáshitel-cafeteria. Ez azonban tapasztalataink szerint nem azt jelenti, hogy valóban mindenkinek sikerült ezt választani, aki akarta. Sok olvasónk jelezte, hogy első körben egyszerűen meghátrált a rengeteg kitöltendő papír és a bürokratikus eljárás láttán. Ez még abban az esetben is igaz, ha a cég szerződött olyan szolgáltatóval (például az OTP-vel), ami megkönnyíti az eljárás a vállalatoknak. A cégek is jelzik, hogy aki most kezd hozzá az egésznek, ne is remélje, hogy azonnal kaphatja is.

A jó hír viszont az, hogy ha egyszer már sikerült átverekedni a nehézségeken, a következőekben elég csak nyilatkozni a kért összegről. A rossz viszont az, hogy a cégek a költségeket átterhelik az igénylőkre. Amennyiben a cég partnere az OTP, akkor az a bank által folyósított hitel esetében közel tízezer, más banki hitelre pedig húszezer forint. Ehhez jön még levonásként a folyósított támogatás 3-4 százaléka. A legrosszabbul azok járnak, akiknek a hitele nem a legnagyobb magyar banknál van, ráadásul a támogatást nem valamilyen hitelszámlára, hanem saját folyószámlájukra kérik. Tőlük öt százalékot vonnak le. (Az előnyök számszerűsítéséről itt olvashat.)

Nem mindegy milyen cégnél dolgozik valaki

A Szent István Egyetem felmérésének adatai továbbra is azt jelzik, hogy a cafeteria elterjedtsége a szervezeti nagysággal van szoros összefüggésben. Az 1000 fő fölötti nagyvállalatok közel 80 százalékánál megtalálható a rugalmas juttatási rendszer valamely formája, a 10 fő alatti mikrovállalkozásoknak viszont mindössze 22 százaléka építette be ösztönzési rendszerébe.
Most tette közzé a K&H Bank is kis- és középvállalati (kkv) bizalmi index kutatásának a cafeteriára vonatkozó részét. Mint írják: nem sok jóra számíthatnak a dolgozók idén, ugyanis tízből csupán négy kkv tervezi béren kívüli juttatással támogatni munkavállalóit. Ezzel pedig folytatódik a négy éve tartó negatív trend.

Ebben a körben továbbra is egyértelműen az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb cafeteria elem, minden negyedik cég alkalmazza az idén. Ezt követi holtversenyben a közlekedési költségek megtérítése és a SZÉP-kártya. Ez a tíz százalék körül arány az előbbinél drasztikus, 7 százalékpontos visszaesést takar az előző negyedévhez képest – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A K&H is úgy látja, hogy a cég mérete nagymértékben befolyásolja, hogy milyen arányban nyújt béren kívüli juttatást. A mikro- és kisvállalkozásoknak ugyanis közel háromnegyede nem ad semmiféle cafeteriát dolgozóinak. Kimutatták viszont azt is, hogy nemcsak a vállalat nagysága, hanem működési területe is számít. Jelenleg a fővárosban és az Alföldön a legkedvezőbb a helyzet, itt megközelítőleg a cégek fele használja (vagy használná) ezt a juttatási formát, míg Pest megyében csupán feleennyi cég gondolkozik így.

A cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait itt nézheti meg

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: cafeteria, béren kívüli juttatás, felmérés, lakáshitelt-cafeteria, foci EB